Előző
Következő
új cikk

Belföld

Palkovics felkerekít, az OECD kigazít

Népszava|2017. szept 14. 05:05
[A+ A-]

Fotó: Tóth Gergő

Magyarország az OECD és az unió átlagánál is többet költ az oktatási rendszer fejlesztésére - jelentette ki a közelmúltban Palkovics László oktatási államtitkár. Csakhogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Oktatási körkép 2017 című kiadványa szerint Magyarország a GDP 3,8 százalékát költötte oktatásra, ami pedig jelentősen elmarad az OECD-országok 5,2 százalékos átlagától, mi több, a lista utolsó harmadában foglalunk helyet.

Nemzetközi szinten a legnagyobb különbségek az alap- és felsőoktatás területén vannak: alapfokú intézményekre mindössze a GDP 0,6 százalékát költjük, felsőoktatásra pedig 0,9 százalékát (az OECD-országokban az átlag mindkét területen 1,5 százalék körülire tehető). Ha nem a GDP-arányos ráfordítást, hanem csak az állami ráfordítást nézzük, összességében valamivel magasabb százalékos értéket kapunk: a kormány 7,3 százalékot fordított oktatásra a központi költségvetésből. Ez ugyanakkor a második legalacsonyabb érték az európai országok között, a magyarnál csak az olasz kormány költ kevesebbet oktatásra (a nemzetközi átlag 11,3 százalék).

A jelentés azt is megemlíti, hogy az alap- és középfokú oktatás területén elköltött pénzek több mint fele (61 és 65 százaléka) dolgozói bérekre megy el. Az OECD-országokban átlagosan 78 százalék ez az arány. A dolgozói bérek nálunk még úgy is elmaradnak az átlagtól, hogy az elmúlt években a pedagógusok fizetése az alapoktatásban 22, a középfokú oktatásban 28 százalékkal növekedett. A kormány ugyan gyakran eldicsekszik azzal, hogy a tanárok bére soha nem látott mértékben emelkedett, ám a jelentés szerint még így is elmarad az ipari országok átlagától, sőt a magyar pedagógusfizetések az ötödik legalacsonyabbak. Ehhez képest a tanárok nálunk többet dolgoznak az OECD-átlagnál, összességében 1624 órát egy évben. A tanulmány felhívta a figyelmet az elöregedésre is: a magyarországi tanárok csupán 6 százaléka 30 év alatti, 37 százalékuk pedig 50 évesnél idősebb.

Van azonban, amiben jól teljesítünk: a diplomás munkanélküliség nálunk az egyik legalacsonyabb. A jelentés szerint a mind magasabb iskolai végzettség Magyarországon jelentősen csökkenti a munkanélküliség kockázatát, a felsőfokú végzettséggel rendelkező 24-34 évesek körében mindössze 2,4 százalékos a munkanélküliségi arány. Ebben a tekintetben Ausztriával, Svédországgal, Svájccal vagyunk egy csoportban. A diplomások ráadásul kétszer annyit keresnek átlagosan, mint a középfokú végzettségűek. Már csak ezért is érthetetlenek az olyan kormányzati intézkedések (mint az államilag támogatott keretszámok drasztikus megvágása, a diákok szakképzés felé terelése, az egyetemi felvételi nyelvvizsgához kötésének terve), amelyek a felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának csökkentését célozzák.

Brüsszeli ellenőrzi a szegregáció felszámolását
Hamarosan Magyarországra látogat Vera Jourová igazságügyi uniós biztos, hogy személyesen tájékozódjon a roma gyerekek iskolai szegregációja ügyében tavaly indított kötelezettségszegési eljárás állásáról, a romák integrációjában bekövetkezett változásokról; nemcsak a jogalkotás, de a jogalkalmazás területén is - írta az Index.
Október végén - a biztosi látogatástól függetlenül - egy brüsszeli tényfeltáró bizottság is érkezik. Az eredmények ismeretében az Európai Bizottság novemberben dönt arról, milyen irányban folytatódjon az eljárás. Egy augusztusban közzétett jelentés szerint Magyarországon a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is elkülönítve tanul. 

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!