Előző
Következő
új cikk

Belföld

Kazincbarcikai modell: menekülés a szürkeségből

Népszava|2017. szept 14. 05:05
[A+ A-]

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak városok, ahol a demokratikus ellenzéket nem sikerült legyőznie a kormánypártnak. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Ma induló sorozatunkban elsőként Kazincbarcikát mutatjuk be.

Ha Kosztolányi színes tintákkal álmodott, akár Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik legnagyobb városát, Kazincbarcikát is melléjük álmodhatná most háttérként. Az elmúlt néhány évben megdőlt ugyanis jó néhány olyan sztereotípia, amely ipari központként vagy szürke betontengerként festette le a Bükk lábainál elterülő, közel harmincezres települést.

A hajdani iparvágányokon ma egy kilométer hosszan interaktív, gyerekeket, felnőtteket és időseket is kiszolgáló játszó-, fitnesz-, és pihenőpark van, emitt egy sárkányszobor, amott egy színes unikornis látványa teszi színessé és mozgalmasabbá a hétköznapi tereket.

Mindezt nem állami pénzeknek, hanem saját sikeres pályázataiknak és egy svájci forrásnak köszönhetik. Svájctól az elmúlt öt évben 1,6 milliárd forintot kaptak azért, hogy új perspektívát adjanak a városnak egy munkahely-teremtést, illetve imázsváltást célzó komplex helyi és térségi fejlesztési programmal. Csak összehasonlításként: Balog Zoltán nemrég jelentette be, hogy kétmilliárd forintot ad a magyar kormány, hogy felújítsák a püspöki palotát az erdélyi Nagyváradon, az egyházi kezelésbe került zánkai és fonyódi gyermektábor „arcfelvarrására” pedig 26 milliárdot szánnak.

Kazincbarcika mai, viszonylagosan jó pénzügyi helyzetét részben annak köszönheti, hogy másoknál három-négy évvel korábban meghoztak olyan fájdalmas, sokszor a lakosság körében is vihart kavaró döntéseket, amelyek nélkül nem lenne stabil a költségvetés. Egy központba vonták például az összes általános iskolát, s most a közös centrum tagintézményeként működik valamennyi.

– Az intézményi rendszerünk ésszerűsítését a lakosok akkor bocsátották meg, amikor látták, hogy az így megtakarított pénzt visszaforgattuk az iskolák felújításába – mondja Szitka Péter, MSZP-s polgármester, aki az MSZP-EGYÜTT-DK-PM frakció támogatásával kényelmes többséggel irányítja a várost. – Amikor érkezett a KLIK, és államosították az oktatást, itt minden épület tökéletes állapotban volt, modern oktatási eszközökkel felszerelve. Nagy kérdés, hogy az állam jól gazdálkodik-e majd velük?

Az intézményrendszer átgondolására azért is szükség volt, mert Kazincbarcika egyike azoknak az ötvenes években létrehozott mesterséges városoknak, amelyeket központi akaratra kívántak benépesíteni a munkásosztály ifjú tagjaival. Amikor az ötvenes évek elején megkezdték a lakótelepek építését, még ötvenezres létszámot terveztek, s ehhez építettek bölcsődét, óvodát, iskolát. Csakhogy itt a település fénykorában, az 1980-as évek elején sem éltek többen negyvenezernél, mára pedig valamivel harmincezer alá csökkent a létszám, a túlméretezett intézményrendszer pedig vállalhatatlan terhet jelentett.

Nem segített a város helyzetén az sem: Berente – amelynek területén az egykori Borsodi Vegyi Kombinát, majd az ebből létrejött BorsodChem Zrt. nagyobb része található – a rendszerváltás után megelégelte, hogy Kazincbarcika lefölözi az adóbevételek javát, így kezdeményezték önállóvá válásukat. Az iparűzési adóbevételeknek köszönhetően mára az ezerfős Berente, amit sokan csak Kis Kuvaitként emlegetnek, az ország egyik leggazdagabb faluja. Peres eljárások garmada indult, mert Kazincbarcika nem fogadta el, hogy már nem részesül a BorsodChem adójából, miközben továbbra is a város egy részén működik a gyáróriás. A hétévnyi torzsalkodást végül megegyezés zárta, amelynek értelmében Berente 80, míg Kazincbarcika 20 százalékban osztozik az iparűzési adón, s olyan, a jövőben fejlesztendő közös iparterületeket is kijelöltek, amelyeknél már fele-fele arányú lesz az adórészesedés a két önkormányzat között.

A „nagy durranás” azonban, ami miatt az elmúlt öt évben az átlagosnál többet emlegették Kazincbarcikát, a svájciakkal való együttműködésnek köszönhető. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében Svájc az újonnan csatlakozott országok részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként különféle projektekhez hozzájárulást biztosít. Kazincbarcika esetében ennek leglényegesebb eleme a munkahely-teremtés volt, ezért egy olyan szolgáltató központot hoztak létre, amely kezdő és már működő vállalkozásoknak helyet, infrastruktúrát, tanácsadást biztosít. A cél, hogy a vállalkozások minél eredményesebben működjenek, és lehetőség szerint egymással is együttműködjenek. A mikro-, kis- és középvállalkozások szintén pályázhattak a svájci pénzekből kialakított 234 millió forintos pályázati alapból, amelyek megszűnésével ezt a forrást már az önkormányzat biztosítja 2017-től. A svájciak szerint mindez azonban kevés egy város és térségének megújulásához: találni kellett egy pontot, amely az identitástudatot is erősíti. Ez lett az országos és nemzetközi díjakat sorra nyerő Kolorcity városmárka és a térség összefogásra koncentráló Kolorcountry brand. Ennek jegyében zajlik évről-évre az ország egyik leghosszabb összművészeti ünnepe, a Kolorfesztivál, így lettek vidám köztéri szobrok a körforgalmakban, így változott számos közintézmény unalmas barna kerítése szivárványszínűre, s nyomják immár színes papírra a hivatalos leveleket.

Bár a választókerület országgyűlési képviselőjével nem egy hajóban evez a polgármestereként harmadik ciklusát töltő Szitka Péter, ennek ellenére hatékony együttműködés jellemzi a politikai döntéshozókat – mondja a város vezetője. A svájci projekt lezárultával a borsodi település egy újabb, közel négymilliárdos, többnyire európai uniós pályázati forrásból megvalósuló beruházási programcsomagot tervez, amellyel újabb kapukat nyithatnak meg, nem csak Kazincbarcika, hanem az egész térség előtt.

– A belvárosban egy jelenleg alul hasznosított területen multifunkcionális ifjúsági központot szeretnénk létrehozni, amely kulturális és sportesemények, kiállítások, vásárok helyszíneként szolgálna. Szociális városrész-rehabilitáció, iparipark-fejlesztés, közintézmények teljes körű felújítása is várható – sorolja Szitka Péter.

Hozzátette: egy dologban viszont hosszú évek óta nincs előrelépés. Hiába várnak a Miskolcot Ózddal összekötő 26-os főút teljes négysávosítására, és a Sajószentpétertől Kazincbarcikáig tartó elkerülőút megépítésére, pedig ez lenne az a beruházás, amely a város és a térség gazdasági fejlődésének új lendületet adhatna.

Egyre többen vannak

Kazincbarcika utolsó hivatalosan becsült népessége 28680 fő: ez idei adat, s azért is különleges, mert ez a város egyike azon keveseknek Borsodban, ahol nem csökkent, hanem nőtt a lakosok száma, hisz 2015-ben ennél kevesebben, 27487-en éltek itt. Ez igazolja a polgármester szavait, aki szerint a fiatalossá tett város vonzóvá vált az ifjabb generációk számára. Az sem mellékes, hogy a térség stabil munkahelyeket is kínál: a vegyiparnak évszázados múltja van, s itt található Magyarország egyik legnagyobb vegyipari óriásvállalata, a külföldi tulajdonban lévő BorsodChem Zrt, a kínai Wanhua Industrial Group tagja. A több mint 2500 munkavállalót foglalkoztató cég a 400 hektáros Kínai-Magyar Borsod Ipari Parkban működik, s 2008-tól helyszínt nyújt a Miskolci Egyetem Vegyipari Technológia BorsodChem Tanszékének is, amelynek keretében biztosítják a szakirányú gyakorlati képzést.

A vegyipar mellett a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat kínál munkalehetőségeket. Kazincbarcika egy lakosra jutó bruttó hozzáadott-érték mutatója jelentősen meghaladta az országos, a megyei és a járásközponti átlagot, amiből látszik, hogy jelentős ipari-termelőkörzetről van szó. A városban egy pár évvel ezelőtti statisztika felmérés szerint két olyan nagyvállalkozás van, amely 250 fő feletti létszámot foglalkoztat, húsz közép-, ötven feletti kis-, és közel kétezer mikrovállalkozás ad munkát.

A kazincbarcikai önkormányzat 2017-ben 5,8 milliárd forintos költségvetési bevétel mellett 1,1 milliárdos költségvetési hiánnyal tervez. A működési hiány belső finanszírozásának érdekében az előző év költségvetési maradványát veszik igénybe. Kazincbarcikán az összes bevétel harmadát fordítják intézményi feladatellátásra.

Borsod megyében az idei legmagasabb, márciusi, közel 44 ezres létszámhoz képest július végéig több mint 16 százalékkal, (7200 fővel) csökkent a megyében nyilvántartott álláskeresők száma. Minden negyedik álláskeresőt - 9400 fő - a miskolci járási hivatal tartja nyilván, 10-10 százaléka a másik két legnagyobb népességű járásban, a kazincbarcikai, illetve az ózdi járásban él.

Doros Judit

Lájkoljon minket a Facebook-on is!