Előző
Következő
új cikk

Külföld

Köddé váló milliós segélyek

Népszava|2017. szept 14. 05:37
[A+ A-]

Fotó: AFP/Diego Cupolo

A szíriai menekült gyerekek oktatására ígért bőkezű nemzetközi adományból sok millió dollár későn vagy soha nem érkezett meg az iskolakezdésig.

Tavaly Londonban óriási médiafigyelem közepette fogadták meg a világ vezető országai, hogy a 2016-2017-es tanév végéig „minőségi oktatást” biztosítanak a szíriai menekült gyerekek számára, és pénzadományaik segítségével nem hagyják, hogy a gyerekek egy „elveszett generáció” tagjai legyenek. Az idő már rég lejárt, a Human Rights Watch (HRW) csütörtökön publikált jelentéséből azonban kiderül, hogy az ígért összeg töredéke jutott el oda, ahova szánták, s arra is fény derül, hogy mennyire átláthatatlan és követhetetlen a segélyezési rendszer.

Pedig minden biztatóan indult a tavalyi donorkonferencián, hiszen a legtöbbet adományozó „hatos”, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Japán és Norvégia közreműködésének köszönhetően hamar sikerült elérni és túllicitálni az 1,4 milliárdos célkitűzést. A tervek szerint ezt az összeget csak és kizárólag a Szíriában, valamint a környező országok – Libanon, Törökország és Jordánia – táboraiban élő menekült gyerekek oktatására fordították volna. A HRW nyomozása szerint azonban a pénz töredéke érkezett meg – szemléltetésképp, Jordániának 250 millió dolláros segélyt ígértek, Libanonnak pedig 350 millió dollárt, tavaly szeptemberben ehhez képest 171 millió dollár hiányzott a jordániai, és 181 millió dollár a libanoni segélyből –, s az is túl későn. A gyerekeket így nem tudták beiskolázni a tanév kezdetén.

Fontos lett volna, hogy az összeg 2016 szeptemberéig megérkezzen, hiszen sok esetben egy egész rendszert kellett volna kiépíteni: tanárokat felvenni, könyveket vásárolni, majd pedig összeállítani a tantervet. Hogy a pénznek miképpen tud „nyoma veszni”, és mennyire kevéssé transzparens a rendszer, azt az amerikai példa mutatja. Az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) beszámolója szerint 2016-ban 248 millió dollárt küldtek oktatási célokra Jordániába, de a hivatal adatbázisában csak 82 millió dollár van lekönyvelve, a jordániai kormányzati adatbázisban pedig ennek töredéke, mindössze 13 millió dollár szerepel amerikai, oktatási célra küldött segély címen.

Hogy mi történt a maradék 235 millió dollárral, azt senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy megérkezett, csak az amerikai vagy a jordániai bürokrácia útvesztőjében „elfelejtették” precízen lekönyvelni? Vagy más módon veszett nyoma? Pedig a gyerekeknek óriási szüksége lenne a pénzre, hiszen a családok általában mindenüket pénzzé teszik, mielőtt hátrahagyják otthonukat, s iskoláztatásra nem futja, már ha egyáltalán adottak a feltételek a befogadó országban.

A HRW jelentéséből az is kiderül, hogy a befogadó országokban is bőven akadnak problémák. Libanonban, Jordániában és Törökországban sem sikerült például pontosan felmérni, hogy hány olyan szíriai gyermek van, akit el kellene helyezni az oktatási rendszerben. Ennek a fő oka az, hogy csak a regisztrált szíriaiakat tartják nyilván, holott köztudott, hogy csak Libanonban és Jordániában közel egymillió menekült van, akiket nem regisztráltak.

„A donorok ígéretet tettek, hogy a szíriai gyerekek nem lesznek egy elveszett generáció tagjai. Most épp ennek vagyunk tanúi” – mondta Simon Rau, a Human Rights Watch szakértője. „Az adományozó országoknak sürgősen tenniük kellene valamit az átláthatatlan segélyezési rendszereikkel, mert ezzel aláássák a szíriai gyerekek megsegítésére irányuló törekvéseiket. Ők nem tudnak tovább várni az oktatással. Tény, hogy a nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki a szíriai menekült gyerekek jövőjét illetően, de még mindig nincsenek válaszok a legalapvetőbb kérdésekre, például arra, hogy milyen oktatási szükségleteik vannak a gyerekeknek, és ezek teljesülnek-e.”

Lájkoljon minket a Facebook-on is!