Előző
Következő
új cikk

Külföld

Megtartotta utolsó ülését a harmadik Merkel-kormány

MTI|2017. szept 20. 18:32
[A+ A-]

Balról jobbra: a szövetségi külügyminiszter Maria Boehmer, Angela Merkel német kancellár, Peter Altmaier vezérkari főnök és Helge Braun államtitkár. FOTÓ: JOHN MACDOUGALL / AFP

Megtartotta utolsó rendes ülését szerdán Berlinben Angela Merkel német kancellár harmadik kormánya. A testület a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után is dolgozik majd, ügyvezető kormányként.

Az utolsó, 163. ülésen a többi között határozatot hoztak arról, hogy elfogadják az antiszemitizmussal a kormány felkérésére foglalkozó független szakértői csoport javaslatát, miszerint Németországban a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) úgynevezett munkadefinícióját kell használni az antiszemitizmus jelenségének meghatározásához.

Az antiszemitizmus "a zsidók érzékelésének meghatározott formája, amely a zsidók elleni gyűlöletként nyilvánul meg" - idézte Georg Streiter helyettes kormányszóvivő a kormányülés utáni tájékoztatóján az IHRA meghatározását, amely szerint az atiszemitizmus irányulhat szóban vagy tettben zsidó vagy nem zsidó személyek, illetve tulajdonuk, zsidó közösségi vagy vallási intézmények, valamint Izrael állam ellen. Megnyilvánulhat írásban, képben vagy más formában is, negatív sztereotípiákat alkalmazva, és a zsidóknak negatív karaktervonásokat tulajdonítva.

Az antiszemita megnyilvánulások gyakran tartalmazzák azt a vádat, hogy a zsidók az emberiség elleni összeesküvésen munkálkodnak, és ők a felelősek az emberiséget nyomasztó gondokért.

A meghatározás átvételének ugyan nincs közvetlen következménye, de a kormány várakozása szerint az egységes értelmezési keret hozzájárul az antiszemitizmus elleni küzdelem hatékonyságához - mondta Georg Streiter.

A harmadik Merkel-kormány tevékenységéről elmondta, hogy a 163 ülés közül 159-et Angela Merkel vezetett, négyet pedig Sigmar Gabriel alkancellár. Az üléseken több mint 1900 döntést hoztak, a többi között elfogadtak és a törvényhozás elé terjesztettek 520 jogszabálytervezetet és elfogadtak 209 határozatot.

Az ülések átlagosan 35 percesek voltak, a legrövidebb 10 percig tartott, a leghosszabb pedig 93 percig - mondta a helyettes kormányszóvivő, rámutatva, hogy a kormányülés funkciója nem a tanácskozás, hanem az alsóbb kormányzati szinteken előkészített döntések meghozatala.

A kormány vasárnapi Bundestag-választás után nem ülésezik rendszeresen, de tagjai továbbra is ellátják feladataikat, és a testület a következő kormány megalakulásáig hivatalban marad.

A harmadik Merkel-kormánynak a kancellárral együtt 16 tagja volt. A legtekintélyesebb miniszter Wolfgang Schäuble, a pénzügyi tárca vezetője. Hozzá fűződik az egyik legnagyobb eredmény is, az államháztartási egyensúly visszaszerzése. A német államháztartás a kormány első teljes évében, 2014-ben többlettel zárt, amire 1969 óta nem volt példa. Többlet keletkezett 2015-ben és 2016-ban is, és ez a tervek szerint az idén is megismétlődik.

A kormány legnépszerűbb tagja a vasárnapi Bundestag-választással véget érő ciklusban is a külügyminiszter volt. Ez évtizedek óta jellemző a német kormányokra. A tisztséget az idén februárig a szociáldemokrata (SPD) Frank-Walter Steinmeier töltötte be, aki azóta szövetségi elnökként dolgozik. Utódja az ugyancsak szociáldemokrata Sigmar Gabriel alkancellár, aki a legkevésbé népszerű politikusok közé tartozott, majd a külügyminiszteri pozíció révén a legkedveltebbek közé került. A legtöbb elemző szerint a mindenkori külügyminiszter inkább népszerű, mintsem befolyásos, mert a legfontosabb terület, az EU-politika a kancelláriához tartozik.

A pénzügyminiszter és a külügyminiszter mellett a belügyminiszter, Thomas de Maiziere szerepelt a legtöbbet a nyilvánosságban, az Angela Merkel vezette jobbközép CDU politikusa a ciklus második felében, a nemzetközi migrációs válság elmélyülésével került a középpontba.

 Előfordulhat, hogy a következő kormányban egyikük sem tarthatja meg pozícióját. A belügyminiszteri tisztségre a CDU testvérpártja, a bajor CSU vetett szemet, nemhivatalos jelöltje Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter. A pénzügyminisztériumot sajtóértesülések szerint a piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szeretné megszerezni, ha kormányra kerül. Amennyiben pedig a CDU/CSU az SPD-vel folytatja a kormányzást, meglehet, hogy Sigmar Gabrielnek át kell adnia a helyét Martin Schulz pártelnöknek.

A felmérések alapján a CDU/CSU gyűjti össze a legtöbb szavazatot a vasárnapi választáson, így a kancellári tisztséget 2005 óta betöltő Angela Merkel megalakíthatja negyedik kormányát. A pártszövetség várhatóan 36 százalék körüli eredménnyel végez, gyengül a 2013-ban szerzett 41,5 százalékhoz képest.

Várhatóan az SPD is gyengül majd, 23 százalék körül végezhet, a négy évvel ezelőtti 25,7 százalék után.

A harmadik helyért - amely a többi között egy Bundestag-alelnöki tisztséget és a legbefolyásosabbnak tartott parlamenti bizottság, a költségvetési elnöki tisztségét jelenti - szoros a verseny, a kisebb pártok között minimális a különbség: az FDP, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága egyaránt 9-11 százalék között van, a Zöldek pedig a szavazatok 7-8 százalékát gyűjthetik össze. Más párt várhatóan nem lépi át az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Így leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

A koalíciós tárgyalások nehéznek ígérkeznek, és valószínűleg nem kezdődnek el október 15-ig, az alsó-szászországi tartományi választásokig, ezért Angela Merkel harmadik kormánya várhatóan még legalább másfél hónapig hivatalban marad ügyvezető kormányként.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!