Előző
Következő
új cikk

Belföld

Bizakodva tekint a jövőbe Ónodi-Szűcs

Népszava|2017. szept 20. 19:19
[A+ A-]

Illusztráció. Fotó: Shutterstock

Túl vagyunk a krízisen, elindultunk felfelé – állította az ágazatot irányító államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán a járóbeteg szakellátók balatonfüredi konferenciáján.

Nagyobb mozgásteret az ellátható betegek számában, valamint legalább 17 százalékos alapdíj-emelést kér a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség a szakrendelőknek a kormányzattól. Úgy vélik, most azért kell sokat várni egy-egy rendelésre a betegeknek, mert a háziorvosok sokszor csak beutalóért vagy receptért küldik hozzájuk pácienseiket, miközben se elég orvos, se elég rendelési idő nincs ennyi beteg ellátására.

Pásztélyi Zsolt, az érdekvédelmi szervezet elnöke beszélt arról is, hogy óriási az „elszívó” hatása a magánszférának. A magánellátás mind több helyen átveszi a közellátás szerepét. Például Budapesten egyre nehezebb orvost találni, ha pedig egy szakrendelésről elmegy az orvos, azon a területen hosszabbodik az előjegyzés. Ahol már egy-két hétnél többet kell várni, onnan a betegek elmennek a magánrendelésre, és aztán hiába várják őket az előjegyzett időpontban az állami szakrendelők. (A kardiológiai, a diabetológiai, az endokrinológiai, az ortopédiai ellátásra, valamint ultrahang vizsgálatra most legalább egy hónapot kell várni.)

Az ütemmel nem, de az iránnyal elégedett – mondta eközben a hallgatóságnak az egészségügyért felelős államtitkár. Szerinte voltak, vannak is feszültségforrások az ágazatban, de azt el kell ismernie mindenkinek, hogy az elmúlt hét év alatt történt trendváltás. Ónodi-Szűcs Zoltán példaként idézte, hogy míg 2010-ben még nőttek a várólisták, most szerinte csökkenek. Azt is állította: a kormány 2012-től 2018-ig 600 milliárd forintot tett bele az egészségügyi büdzsébe, az ebből finanszírozott béremeléseknek köszönhetően, ha meg nem is szűnt, de lassult az orvoselvándorlás. Hozzátette: 2012-től máig 100 százalékkal emelkedett a szakdolgozók bére. „Ez nem elég, de nem is kevés” – mondta, hozzátéve: azzal is tisztában van, hogy sok teendő van hátra az egészségügyben.

Németh László, az állami kórházfenntartó főigazgatójának adatai szerint most 1260 orvossal több dolgozik a közegészségügyben, mint egy évvel korábban. Ebből csak 560 a fiatal szakorvos-jelölt, a többiek olyan gyógyítók, akik korábbi számlás-szerződésüket váltották a béremelés hatására alkalmazotti jogviszonnyá. Hozzátette: ez a pozitív változás csak az orvosokra jellemző, a szakdolgozók esetében nem történt hasonló.

A járóbeteg-ellátók szakmai konferenciáján elhangzott az is, hogy hamarosan úgynevezett betegfogadási (várólista) lista vezetésére köteleznék a szakrendelőket. A cél, hogy kiderüljön, a betegeknek milyen rendeléseken kell sokat várni és miért, hogy az ellátás javítása érdekében be tudjanak avatkozni a finanszírozási szabályok megigazításával, vagy többletrendelési idő biztosításával. A célra 3 milliárdot ígért az államtitkár. „Túl vagyunk a krízisen, elindultunk felfelé, jönnek a plusz források” – állította Ónodi-Szűcs Zoltán. Szerinte ebben a ciklusban kríziskezelésre volt szükség, a következő egészségpolitikai kurzusnak viszont már a minőségjavítás lesz a feladata. Mint mondta: a jövőben a forrásoknak ösztönzőként kell a rendszerbe jutniuk, olyan érdekeltség mentén, amely garantáltan, a beteg számára is érezhetően javítja az ellátást.

Baj nem lesz, már tendereznek
Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Már folyamatban van az a tender, amelyben vaklicittel választanák ki az új innovatív szereket – mondta a Népszava kérdésére Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség konferenciáján. Hozzátette: már kaptak is ajánlatokat a gyártóktól, akiktől azt kérték, hogy azokban a gyógyszercsoportokban, ahol nem igazolható két szer hatása között különbség, írják le és adják át egy zárt borítékban, hogy mi az a legalacsonyabb ár, amiért hajlandók szállítani saját medicinájukat. Ha egy gyártó bizonyítja, hogy az ő terméke bármiben is különbözik a csoportba tartozókétól, azt a szert különveszik. Ha viszont nincs ilyen készítmény, akkor versenyezniük kell a piacon elérhető szereknek, s az elsődleges szállító az lesz, aki az olcsóbb ajánlatot adja. Ezentúl tehát nem szabadon dönt az orvos a terápiáról – mondta az államtitkár, hangsúlyozva: beteget nem érhet kár. Aki már részesült valamilyen terápiában, az azt a továbbiakban is megkapja.

Mint arról néhány napja hírt adtunk: becslések szerint mintegy 3-4 milliárd forintos megtakarítás reményében hirdetett árversenyt a súlyos betegek új terápiájának támogatására Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A vaklicitet a pénztár korábban is használta olyan klasszikus gyógyszerek árversenyeztetésére amelyek pontosan ugyanazt a hatóanyagot tartalmazták. A módszer kiterjesztése az innovatív, közöttük biológiai készítményekre azt jelenti, hogy olyan szereket kényszerítenek árversenyre, amelyeknek nem azonos a hatóanyaga. Az intézkedés több betegségcsoport szereit érinti, köztük a tüdő-, a prosztata, a vastagbél daganat, és a melanoma, valamint a ritka betegségek egyes orvosságai is.

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!