Előző
Következő
új cikk

Belföld

Egyházak - Az erszény nem tért meg

Népszava|2017. szept 21. 05:00
[A+ A-]

MAGYARPOLÁNY A kálvária 1770 körül készült, a Listner fivérek alkotása. FOTÓ: NÉPSZAVA

Megközelítőleg 450 millió forintot és több mint 120 ezer adófelajánlót veszítettek egyetlen év leforgása alatt a nagy keresztény egyházak.

Ne a külső körülményeket hibáztassuk állandóan, hanem személyesen erősítsük a magunk hitéletét – javasolta Fabiny Tamás evangélikus püspök a keresztény értelmiségiek hétvégi kongresszuson a Parlamentben. Valaki azt mondta – folytatta –, hogy az embernek utoljára a pénztárcája tér meg. Az evangélikus püspök szerint jó lenne, ha a hívek egyházi elköteleződése anyagiakban is megmutatkozna. Érdemes mindenkinek önmagában feltenni a kérdést, „támogatjuk-e eléggé akár anyagilag is a felekezeteinket, vagy csak az államtól, külső segítségtől kérünk támogatást”.

Fabiny püspök elmondta, hogy az egyszázalékos adófelajánlásokról szóló friss kimutatás alapján a nagy keresztény egyházak jelentős veszteséget szenvedtek el az előző évhez képest: akár a felajánlások számát, akár az összeget nézzük. Pedig az adófelajánlások nem rövidítik meg a pénztárcát. Az illető arról dönt, hogy az amúgy is befizetett szja egy százalékával melyik egyházat (a másik egy százalék esetében: melyik civil szervezetet) támogatja.

Csupán minimális időt- és energiát kellett volna áldozni az ajánlások kitöltésére. A csökkenés hátterében ugyanis valószínűleg az áll, hogy az adóhatóság – összességében pozitív lépésként – az eddiginél jóval szélesebb körben készítette el az állampolgárok adóbevallását. Az egyszázalékos felajánlásokról viszont továbbra is mindenkinek magának kellett volna gondoskodnia.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsorsa alátámasztja Fabiny Tamás állítását. A katolikus, a református és az evangélikus egyház támogatottsága is csökkent. A katolikus egyház egyszázalékos bevétele például mintegy 2,6 milliárd forintról 2,2 milliárdra esett. A veszteség a három egyháznál összesen csaknem 450 millió forint és 120 ezer adófizető.
Nem mintha a nagy keresztény egyházakat az anyagi ellehetetlenülés fenyegetné. A Fidesz nehezen követhető módon, de – pénz vagy ingatlanvagyon formájában – rendre milliárdos nagyságrendű különjuttatásokban részesíti a "természetes szövetségesének" tekintett felekezeteket. Az egyszázalékos adatok inkább abból a szempontból lehetnek aggasztók az egyházak számára, amiről Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélt: ha így megy tovább, akkor a hívek mindinkább elvárják majd a "külső segítséget", az állami támogatást. Az anyagi kiszolgáltatottság pedig nyilvánvalóan gyengíti az egyházi autonómiát, erősíti a függőségi viszonyt.

Az egyszázalékos listán előkelő helyen lévő baptisták is visszaestek, de egyik említett keresztény felekezet sem szenvedett el olyan drámai mértékű veszteséget, amilyet a Hit Gyülekezete. Azt, hogy a csökkenés korántsem törvényszerű, a krisnások példája bizonyítja: a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége ilyen körülmények között is képes volt növelni – igaz, szerény mértékben – egyszázalékos bevételeit és a felajánlók számát.

Egyszázalékos felajánlásokból azok a vallási közösségek részesülhetnek, amelyeket a parlament (értsd: a Fidesz) „bevett” egyházként ismert el és rendelkeznek úgynevezett technikai számmal. Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség idén sem szerepelt az egyszázalékos adományok fogadására jogosult egyházak listáján. Az Iványi-féle felekezet a mindenben megfelelt a többször módosított egyházi törvény feltételeinek, a parlament ennek ellenére sem állította vissza a közösség egyházi státuszát. És annak ellenére sem, hogy évekkel ezelőtt – más vallási szervezetekhez hasonlóan – Iványiék is pert nyertek Strasbourgban, az emberi jogok európai bíróságán. A magyar parlament mindeddig nem gondoskodott a jogsértő állapot megszüntetéséről.

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!