Előző
Következő
új cikk

Népszava Anno

Amikor először üzent a Mars

Népszava-összeállítás|2017. szept 22. 10:00
[A+ A-]

Arrhenius, a nagy svéd csillagász föltűnést keltő kutatásaiban kétségbevonhatatlanul megállapította hogy a Marsban az életlehetőség megvan, és ma már ez pusztulóban van a katasztrofális vízínség miatt.

A csillagos égnek megint szenzációja van! Vajúdik a Jupiter és egyenlítője tájáról valószínűen új holdat fog magából kiröpíteni. Október elején pedig a Mars a Vénusz mögé fog kerülni, fényük egybefolyik majd úgy, hogy új és szokatlanul nagy égitest benyomását fogják kelteni.

De a legszenzációsabb a Marconi jelentése a Földközi-tengeren cirkáló Elektra nevű hajójáról, amelynek dróttalan távíró készüléke 87 angol mérföld hosszú rádióhullámokat fogott föl, amelyek Marconi és több szakértő kijelentései szerint a Marsból érkeztek...

A hullámok hossza, szabályossága kizárja azt, hogy földmagnetikus zavarokról lenne szó, vagy hogy azokat földi rádióállomások létesítették, mert az ezekkel elért hullámok legföljebb csak 8 tengeri mérföld hosszúságnak.

A Mars tehát ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. Egyébként földünk eme érdekes testvéréről már rég föltételezik, hogy értelmes lények lakják. Sok jel látszik igazolni, hogy a 6470 kilométer átmérőjű bolygó lassanként elmúló, fokozatosan elhaló élettel rendelkezik és elmúlásának leglényegesebb oka vizének folytonos kevesbedésé.

Tengerei inkább ingoványok sekélyes víztartalommal, amelyek csakis akkor telnek meg valóban vízzel, amikor a sarki jég a Mars-tavasz elején megolvad és a megolvadt jég vize a „csatornákon" át eljut a tengermedrekbe.

Ezekről a „csatornákról" némi fönntartással kell beszélni, bár a Mars térképét nem kisebb csillagászok rajzolták meg, mint Schiaparelli,  Flammarion, Antoniadi, Pickering és Lövell.

Ugyanis a földön a legpontosabb műszerekkel érzékelhető Mars-csatorna szélessége legalább is 30 kilométer, de vannak csatornáik, amelyeknek szélessége e távolság tízszeresét, vagyis a 300 kilométert is meghaladják.

De miután a ,,csatornahálózat' egyenes irányokban szeli keresztül-kasul a Marsot, föl kellett merülnie annak a gondolatnak is, hogy ezeket a vízi utakat nem a természet alkotta, hanem mesterséges úton létesültek.

Ha pedig mesterséges úton létesültek, akkor meg értelmes lényeknek munkája, mégpedig olyanoké, akiknek tudása és technikai fejlettsége minden földi képzeletet meghalad. Mert miféle emberi vagy gépi munka szükségeltetett a föltételezett csatornák megépítéséhez, amikor a földi csatornák legnagyobbjai: a Panama és a Szuez alig néhány méternyi szélességűek csak?

A földi emberiség legnagyobb építkezése — a kínai fal pedig —, amely 3000 kilométer bosszú és 12—60 méter széles, közel ezer esztendeig épült megszámlálhatatlan sok százezernyi munkás véres verejtéke és élete árán . . .

Az utolsó ötven esztendőben a földi tudomány igyekezett a Mars-embert megtalálni és véle a kapcsolatot fölvenni.

Arrhenius, a nagy svéd csillagász föltűnést keltő kutatásaiban kétségbevonhatatlanul megállapította hogy a Marsban — mivel légköre megközelítően azonos a miénkkel — az életlehetőség megvan, illetően megvolt és ma már ez az életlehetőség pusztulóban van a katasztrofális vízínség miatt.

 Népszava 1921. szeptember 22.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!