Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Európáról is dönt Németország

Népszava|2017. szept 23. 05:02
[A+ A-]

A két fő rivális: Merkel és Schulz. FOTÓ: AFP/ODD ANDERSEN

A CDU elnöke megszerzi negyedik kancellári mandátumát a vasárnapi német választáson, de győzelmének mértékétől függ, mennyire lesz képes megfékezni a közép-európai lázadókat.

A német választást sosem nevezhetjük egy voksolásnak a sok közül. Németország, illetőleg az NSZK Nyugat-Európa meghatározó állama volt, az egységes Németország nélkül pedig elképzelhetetlen lenne az Európai Unió nemcsak azért, mert a közösség legnagyobb nettóbefizetője, hanem amiatt is, mert Berlin garantálja az EU egységét.

FOTÓ AFP/JOHN MACDOUGALL

FOTÓ: AFP/JOHN MACDOUGALL

A mostani német voksolás azonban különösen fontos a közös Európa szempontjából. Irányadó arra is, merre halad tovább az EU. Nem kérdés, hogy Angela Merkelnek negyedik kancellári megbízatását is megszavazzák honfitársai, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mekkora felhatalmazást kap az új kormány megalakítására. Minden százaléknak komoly jelentősége van. Fontos lenne, hogy az euroszkeptikus Alternatíva ne szerezzen sokkal többet tíz százaléknál, s lehetőleg ne kaparintsa meg a harmadik helyet, ennek ugyanis rossz üzenete lenne egész kontinensünk számára.

Mi, itthon nem tekinthetünk egykedvűen a német választás eredményére, s aki komolyan aggódik az Unió jövőjéért, s titkon nem az EU szétbomlasztását reméli, azok abban érdekeltek, hogy a kancellár minél stabilabb kormányt hívhasson életre. Az EU szempontjából a nagykoalíció folytatása lenne a legjobb megoldás. Németországban – szemben Ausztriával – annyira gördülékenyen működött a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták együttműködése, hogy sokan unalmasnak tartották a kampányt, s az igazi feszültség nem is a CDU/CSU és az SPD, hanem a kampányrendezvényeket botrányos jelenetekkel megzavaró AfD és a demokratikus erők között volt. A nagykoalíció esetleges folytatása attól függ, milyen eredményt ér el az SPD. Minél rosszabbul szerepel, minél közelebb a 20 százalékhoz, annál kisebb az esélye a két nagy párt további közös kormányzati munkájának. A közvélemény-kutatások alapján az előjelek mindenesetre nem adnak okot túlzott derűlátásra.

A választói akaratot tükrözi
Mivel a német választási rendszer arányos, ha tudjuk, mennyi szavazatot szereznek a pártok, akkor pontosan meg lehet mondani, mekkora mandátumarányuk lesz a törvényhozásban, ami azt jelenti, hogy a képviselői helyeket a szavazói akarat alapján osztják – szerepelt az elektor.hu elemzésében. A tanulmány szerzője, Bánovics Attila lapunknak elmondta: ez a modell már több korábbi választás alkalmával működött.

A másik sokat emlegetett megoldás az ország zászlaja alapján „Jamaicának” (fekete-sárga-zöld) nevezett koalíció az uniópártok, a parlamentbe visszakerülő szabaddemokrata FDP és a Zöldek között. A három párt szinte biztosan többségre tenne szert a törvényhozásban, ugyanakkor nem magától értetődő, hogy mindegyik erő hajlandó lesz majd a közös kormányzásra. A leggyengébbik láncszem e tekintetben a környezetvédő párt. Ha – az előrejelzéseknek megfelelően – gyengén, 7 százalék körül teljesítenek, a pártvezetés könnyen lehet, hogy továbbra is inkább az ellenzékiséget választja. Azzal ugyanis számolnia kell, ha harmadik erőként lép be a koalícióba, annyi kompromisszumot kell kötnie, hogy a Zöldek még inkább elveszíthetik arculatukat, s a következő, négy év múlva esedékes parlamenti választás során már inkább az lesz a kérdés, egyáltalán bekerül-e a párt a törvényhozásba.

Ezért az sem elképzelhetetlen, hogy végül kisebbségi kormányzás lesz a CDU és az FDP részvételével. Ez azonban a legrosszabb forgatókönyv lenne. A kancellárnak minden fontos szavazás előtt egyezkednie kell a többi párttal, pozíciója meggyengülne, s Európa reformjához sem kapna kellő felhatalmazást.

Márpedig ez a legfontosabb kérdés, s ez is adja a mostani választás különleges jelentőségét: az EU jelenlegi költségvetése 2021-ig van érvényben, így a következő évek legnagyobb vitatémája az lesz, a britek kilépésével, az évi több mint tízmilliárd euró kiesésével miként változik a büdzsé, amelynek kidolgozása Berlintől függ. Merkel a kampányfinisben egyre többet hangoztatta: azok az országok, amelyek nem hajlandóak szolidaritásra, s elutasítják a menekültek kvóták alapján való befogadását, kevesebb kohéziós támogatással számolhatnak, ami Magyarországot és Lengyelországot sújtaná leginkább. Vajon komolyan gondolta-e a fenyegetést? Tényleg bekeményít Berlin, s szankciókkal sújtja-e a renitens államokat? Ez is Merkel győzelmének nagyságától függ, amint az is, mennyire csatlakozik az Emmanuel Macron francia elnök által javasolt reformokhoz, amely a kétsebességes Európa bevezetését jelentené, illetve milyen mértékben állna Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének javaslata mögé, aki az egész EU-ra kiterjesztené a közös európai valutát. S ne feledjük, a kancellár azt is mondta, ha Magyarország nem változtat eddigi stratégiáján, uniós tagságának ügyéről is szót kell ejteni az Európai Tanács októberi csúcstalálkozóján.

Változások mindenképpen lesznek az EU-ban, de hogy mekkorák, erre már a vasárnapi német választás is előzetes választ ad.

Orbán imára hív
Egy csendes imát mondjunk el a mostani kancellár mandátumának meghosszabbítása érdekében, mert a rendelkezésre álló lehetőségek közül magyar szempontból ez az érdekünk, mondta Orbán Viktor csütörtök reggel a Kossuth Rádió 168 perc műsorában.
A magyar kormányfő szerint még mindig ő kisebb rossz, ő barátságosabb a magyarokkal, mint "a rólunk tiszteletlenül beszélő" szociáldemokrata jelölt, Martin Schulz. Ugyanakkor jogsértőnek nevezte Merkel álláspontját, miszerint uniós forrásokat kell elvonni attól az országtól, amely elutasítja a menekültek kvóta szerinti átvételét.



Kit szeretne a piac?

A szabaddemokratákkal bővült koalíció lépéseiből profitálna legjobban a német gazdaság – állítja az elemzők többsége, akiknek véleményét a napokban egy, a Bloomberg által megrendelt kutatás is megerősítette. A CDU-CSU-FDP, egyelőre csak fiktív szövetsége kedvezne a technológiai szektornak, az építőiparnak, az ingatlanpiacnak, és a családtámogatási rendszernek is. Csakhogy jelen állás szerint két csoport is esélyesebb a kormányzásra. A Bloomberg által megbízott szakértők szerint a rangsort, várt 60 százalék körüli parlamenti súllyal, a CDU-CSU-SPD csapata vezeti, második a CDU-CSU-FDP-Zöldek négyese és csak harmadik a fent említett hármas, míg felkerült negyedikként a listára egy, a parlamenti székek alig 38 százalékára esélyes, balos összeállítás, benne az SPD, a Balpárt és a Zöldek.

A Bloomberg felmérését összeállító 26 elemző a gazdaságpolitikai szándékokat leginkább tükröző részkérdések kezelését vizsgálta. A gazdasági növekedést legjobban a harmadik helyezett, azaz a CDU-CSU-FDP csapata szolgálná, terveik ígérik a legtöbb új munkahelyet, az export és a kereskedelem legkedvezőbb alakulását, a legalacsonyabb adókulcsokat, egyúttal keménységet a Brexit folyamatában, miközben javítanának a török kapcsolatokon. A legnagyobb béremelkedést a legutolsó helyezett „balos” csapat ígéri, ugyanők felrúgnák a költségvetés egyensúlyát, fenntartanák a migráció jelenlegi szintjét, az USA-val pedig a legkevésbé barátságos kereskedelmi kapcsolatokat vizionálnak. A két legvalószínűbb koalíció, ha nem lenne lényeges különbség köztük az elfoglalt parlamenti helyek tekintetében, a gazdaságpolitikát is hasonlóan közelíti meg. Igaz az CDU-CSU-SPD gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, béremelésre vonatkozó elképzeléseit erőteljesebbnek ítélték meg a kutatók, míg a CDU-CSU-FDP-Zöld, a színekre utalva, „Jamaica” koalíciónak nevezett együttes, az adócsökkentésben előzné markánsan a riválist. - R. J.

„Bundesliga és BMW”

Hiába írt Karamba Diabi történelmet négy éve azzal, hogy a Bundestag első afrikai születésű képviselője lett, a német parlament menzájának pénztárosát ez nem hatotta meg. Az 55 éves szociáldemokrata politikust napokig nem szolgálták ki, egészen addig, míg meg nem bizonyosodtak róla, hogy valóban ott dolgozik. A negatív élmények azonban nem tántorították el a szenegáli Marsassoumban született Diabit, aki vasárnap ismét versenybe száll a hallei képviselői helyért.

A politikus ösztöndíjjal érkezett az NDK-ba 1985-ben. „Csupán két német szót tudtam: Bundesliga és BMW” – mesélte az AFP-nek a vegyész végzettségű, német, francia és mandinka nyelven folyékonyan beszélő férfi. A kezdeti időszak nem volt könnyű, hiszen az afrikai diákok integrációja nem volt prioritás az NDK-ban, de Diabi megismerte későbbi feleségét, doktori diplomát szerzett, és 16 éve német állampolgár.

Diabi újabb mandátumért indul. Fotó: AFP / John MACDOUGALL

Diabi újabb mandátumért indul. Fotó: AFP / John MACDOUGALL

 

A berlini fal leomlása több okból is vízválasztó volt az életében: ahogy megugrott a munkanélküliség, úgy nőtt a rasszizmus. 1991-ben egy este épp leszállt a buszról, amikor egy csapat neonáci rátámadt. Úgy érzi, ismét kiéleződött a helyzet. A migrációs krízis óta újra a szélsőségesek célkeresztjébe került, volt, hogy halálosan megfenyegették, és gyakran ócsárolják a közösségi médiafelületeken. A szélsőjobboldali NPD fekete majomnak nevezte, és az „n”-betűs szóval – amelyet Diabi nem hajlandó kimondani – sértegették. A politikus bíróságra vitte az ügyet. „Az emberi méltóság része az alkotmányunknak” – mondta az esetről, ugyanakkor igyekezett leszögezni: a gyűlölködés ellenére sem adja fel.

Keményen dolgozott azért, hogy a 230 ezres Halléban kivívja az emberek tiszteletét. Sokan húznak a szélsőjobb felé, az Alternatíva (AfD) tavaly 24 százalékot ért el a tartományi választásokon. Diabi állítja, tanulmányai segítettek abban, hogy közelebb kerüljön a helyiekhez: az egyetemen a talajban előforduló szennyezőanyagokat kutatta. Idővel egyre több hobbikertész kért tőle tanácsot, és lassan megtört a jég. Innen szinte már gyerekjáték volt a parlament. - K. I.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!