Előző
Következő
új cikk

Külföld

Politikai földrengés Németországban

Népszava/MTI|2017. szept 24. 19:11, frissítve: 2017. szept 25. 00:58
[A+ A-]

Fotó: AFP/Tobias Schwarz

A CDU/CSU nyerte meg a német parlamenti választást, ám az uniópártok 1949 óta nem szerepeltek ilyen rosszul. Nehéz kormányalakítás várható. Az SPD-nek újjá kell szerveznie magát.

Angela Merkel pártja nyerte meg a német választást, a hagyományos néppártok, így a CDU, testvérpártja, a bajor CSU, illetve az SPD is rengeteg mandátumot vesztett, összesen 14 százalékot, ezért a kereszténydemokratáknál sem volt hurráoptimista a hangulat. A német televíziók valóságos politikai földrengésről tettek említést azután, hogy a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) 13,2 százalékkal bekerült a parlamentbe, s harmadik lett. Több mint hat évtized után hét párt került be a törvényhozásba.

A részvételt 75 százalékosra becsülik, amely 3,5 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Ennek több oka lehet. Többen azok közül, akik négy éve távolmaradásukkal tüntettek, most a populista AfD-re szavaztak. Másrészt azok is elmehettek szavazni, akik veszélyben érezték a német demokráciát a szélsőjobboldal térnyerése miatt.

Angela Merkel azért sem ünnepelhet, mert a legnagyobb visszaesést éppen az ő pártja szenvedte el, a CDU és a CSU együttesen 33,1 százalékot kapott. Negyedik kancellári mandátuma talán a legnehezebb lesz. Részben azért, mert nehéz lesz kormányt alakítania, részben azért, mert az AfD jó szereplése miatt a CDU jobbszárnya is nyomást gyakorolhat rá: az eddiginél jobboldali politikát folytasson, hogy így vegyék ki a szelet az Alternatíva vitorlájából. Merkel azonban ügyes, megfontolt politikus, aki képes stabil többséget létrehozni, s pártja esetleges lázadóit is sikerül lecsitítania.

„Angie” – skandálták a CDU jelenlévő tagjai, amikor a kancellár a pódiumra lépett. Elmondta, jobb eredményre számítottak, de nehéz négy éven vannak túl, s örül annak, hogy a stratégiai célokat sikerült teljesítenie. Hozzátette, ismét mandátumot kaptak a választóktól a kormányalakításra. Nagy kihívásnak nevezte, hogy az AfD bekerült a parlamentbe. Mint mondta, elemzik a helyzetet és „jó politizálással” vissza akarják szerezni azokat a választókat, akik az AfD-re adták a voksukat. Olyan Németországért harcolnak, ahol jó élni, s amely szociálisan érzékeny. Erős Európát akar építeni, amely „megfékezi az illegális bevándorlást”.

Az Uniópártok gyengébb eredményében nagy szerepe volt a keresztényszociális CSU kifejezetten rossz bajorországi eredményének. Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint az volt a gond, hogy túl nagy teret adtak a párt jobbszárnyának.

Remek volt a hangulat viszont a szabaddemokrata FDP-nél, amely 2013-ban kiesett ugyan a parlamentből, most azonban visszakerült, méghozzá 10,5 százalékkal. Christian Lindner, az FDP elnöke azt közölte, még egyszer nem fordulhat elő az, hogy pártja ne kerüljön a parlamentbe. Kijelentését vastapssal fogadták.

A Zöldek is fellélegezhettek. Eredetileg 7-7,5 százalékot jósoltak a környezetvédőknek, végül azonban 9-9,5 százalékot szereztek, ami minden előzetes felmérésnél jobb eredmény, s történetük során is a második legtöbb mandátumot szerzik. A Balpárt 9 százalékot kapott.

A legnagyobb kérdés most az, milyen kormány alakulhat. Ha csak a matematikát vesszük alapul, két lehetőség nyílhat a kancellár előtt, feltéve, ha abszolút többségre törekszik és nem kényszerül kisebbségi kormányzásra. Az egyik a nagykoalíció folytatása, a másik a Jamaica-koalíció az uniópártokkal, az FDP-vel és a Zöldekkel. Várhatóan 631 tagú lesz a törvényhozás, ami azt jelenti, hogy 316 mandátumra van szükség az abszolút többséghez. Mindkét említett variáció révén az új kormány biztos, a nem végleges adatok szerint 350 mandátum körüli többségre számíthat.

A politika azonban nem csak matematika. Bizton állíthatjuk, hogy az SPD biztosan nem akarja a nagykoalíció folytatását. Ez már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor a küldöttek az első eredmények bejelentését hallhatták, s kiderült, a párt csak 20,4 százalékot kapott. A többség úgy vélte, ilyen körülmények között nincs értelme belépni a kormányba, újjá kell szervezni a pártot, amely a második világháború óta a leggyengébb eredményt érte el. A jelenlévők valóságos katasztrófaként élték át a történteket. Ugyanakkor az SPD-nél már előre érezték: baj lesz. A Willy Brandt Házban csak 3500-an gyűltek össze, ebből mintegy ezer újságíró volt.

Martin Schulz, az SPD elnöke azt közölte, nem teljesítették a céljukat, keserű nap ez az SPD számára. Leszögezte, tovább harcolnak azért, hogy megvalósítsák céljaikat, fellépnek a toleranciáért. Hozzátette, nem tudták bővíteni a hagyományos szavazóbázisukat.

A szociáldemokratáknál a legnagyobb kérdés: marad-e Schulz az SPD élén. Egyelőre minden valószínűség szerint igen. Jelenleg nincs nála jobb jelölt, s még nagyobb katasztrófát idézne elő, ha káosz alakulna ki a pártban.

Maradna tehát a Jamaica-koalíció lehetősége. Az FDP szinte biztosan az új kormány tagja lesz, 2009-2013 között együtt kormányzott már a CDU/CSU-val, igaz, a szabaddemokrata szavazók nem kizárólag szép emlékeket őriznek erről a négy évről, mivel kiestek a következő kormányból, s ezért elsősorban Angela Merkelt tették felelőssé, aki az FDP szavazóit is meg akarta kaparintani. Kérdés, hogy ezt azóta megbocsátották-e neki. Ami a Zöldeket illeti, azzal, hogy a párt várakozások felett szerepelt, valószínűsíti, hogy a környezetvédők hajlandóak lesznek belépni a koalícióba. Erről azonban a tagságot is megkérdezik majd. A Zöldek számára azonban nem rizikó nélküli, ha szerepet vállalnak a koalícióban, hiszen arculatukat veszíthetik, s négy év múlva már azért küzdhetnek, hogy egyáltalán bekerüljenek a parlamentbe. Katrin Göring-Eckardt, a párt egyik vezetője mindenesetre az ünneplő tömeg előtt láthatóan megkönnyebbülve jelentette ki: „Ki hitte volna ezt?” Baloldali koalíció matematikailag sem jöhet létre, a Balpárt egyébként 8,9 százalékot kapott.

Az Alternatíva parlamentbe jutása régóta várható volt, a párt már 13 tartományi parlamentben van jelen. Az azonban nem volt mindegy, hogyan szerepel. Minél több mandátumot szerez, annál kellemetlenebb a jelenléte Angela Merkel számára. A párt végül majdnem 90 mandátumot kapott, ami nemcsak a kancellár, hanem Európa számára is igen rossz hír. Sokkoló, hogy Európa legerősebb országának parlamentjébe bekerültek a szélsőjobboldaliak. Felmérések szerint ennek részben Angela Merkel menekültpolitikája az oka, részben pedig az, hogy Németország keleti részén sokan úgy érezték: a tradicionális pártok gazdaságpolitikája miatt vesztették el állásukat.

Az Alternatíva listavezetője, Alexander Gauland nem tagadta meg önmagát az első eredmények közlése után. Kijelentette, a következő időszakban „vadászni fognak Merkelre, vagy akárkire”. Szélsőséges megnyilatkozásait óriási üdvrivalgással fogadták a párt központjában.

Számos jogsértés

Bár a választási kampányt az emberek nagy része egysíkúnak tartotta, a szélsőjobboldal többször is hallatott magáról aktivistáinak botrányos viselkedésével. Soha annyi törvénysértés nem történt a voksolással összefüggésben, mint most. Összesen 3660 ilyen esetet hegyeztek fel. 2013-hoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Welt am Sonntag adataiból. A német bűnügyi hatóság szerint 50 testi sértést jelentettek. A bűnelkövetések háromnegyede valamiféle károkozás volt.

A német költségvetésnek összese 92 millió eurójába kerül a voksolás lebonyolítása. Ez 15 millió euróval több, mint négy éve, miközben idén 400 ezerrel kevesebben rendelkeznek szavazati joggal a 2013-as voksoláshoz képest.

Szélsőjobboldali csoportok az interneten próbálták megkérdőjelezni a választás eredményét. A szélsőségesek részéről tipikus stratégia a demokratikus voksolás eredményének megkérdőjelezése. A német média azt jelentette, hogy ebben egyértelmű segítségükre voltak orosz internetes hálózatok is. A német hatóságok már előre figyelmeztettek, hogy egyes csoportok megkérdőjelezhetik a választás eredményét. Azzal ugyanakkor nem számoltak, hogy az orosz kormány közvetlenül be akar avatkozni a voksolás eredményébe. A Twitteren egy kis Merkel-ellenes csoport arra szólított fel, hogy akadályozzák meg a „választási csalást”, s önkéntesek ellenőrizzék azt, mi történik a választási körzetekben. Egy állítólagos választási önkéntest idéztek, aki azt állította, tervek születtek arra, hogy érvénytelenítsék az Alternatívára leadott szavazatokat. A csoport azonban alig tudott támogatókra szert tenni.

A további forgatókönyv
Mi történik a választás után? Az új parlament, a Bundestag első ülését legfeljebb 30 nappal a választás után kell megtartani, vagyis legkésőbb október 24-én kell összeülniük a megválasztott képviselőknek. A nyitóülésen választják meg a parlament elnökét, az ország hivatalosan második közjogi méltóságát. Az új kancellárt viszont egy jóval későbbi időpontban kell megválasztani. Legutóbb erre 2013. december 17-én került sor, mintegy három hónappal a választás után.

Tajani: Németország elkötelezett az európai elképzelés mellett

Németország továbbra is elkötelezett az európai projekt mellett - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke vasárnap. Tajani Twitter-üzenetében gratulált Angela Merkel kancellárnak a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson elért eredményéhez és kijelentette: "dolgozzunk együtt Európa megreformálása érdekében".

Manfred Weber EP-képviselő, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője üzenetében hangsúlyozta, hogy Angela Merkel a stabilitást és a sikert képviseli. A német szavazók világos mandátumot adtak a CDU/CSU pártszövetségnek a kormányzáshoz - húzta alá. Kiemelte, Merkellel Németország továbbra is erős és megbízható szövetséges lesz Európában, amely a folytonosságot jelenti. A német politikus ezek mellett csalódását fejezte ki a pártszövetség támogatottságának jelentős csökkenése miatt. Több vitára és megbeszélésre van szükség a jövő illetően - tette hozzá.

Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke telefonon gratulált Angela Merkelnek választási győzelméhez - közölte Tusk szóvivője.

Orbán Viktor is gratulált
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a legnagyobb közösségi oldalon gratulált Angela Merkel kancellárnak újraválasztása alkalmából. A miniszterelnök azt írta a Facebookon magyarul és németül, hogy "Budapest gratulál".
Az MSZP gratulál Angela Merkelnek
A Magyar Szocialista Párt gratulál Angela Merkel német kancellárnak ahhoz, hogy a vasárnapi választáson megőrizte vezető pozícióját. Angela Merkel személyében olyan ember tudott újra – negyedszer – győzni a választáson, aki elkötelezett az egységes, erős és demokratikus Európa mellett. Az MSZP gratulál a testvérpártjának, az SPD-nek is a tisztes helytálláshoz, ami ezúttal a második helyhez volt elég. 

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!