Előző
Következő
új cikk

Külföld

Kaotikus állapotok Katalóniában - 761 sérültje van a rendőri akciónak (Fotók)

nepszava.hu/MTI|2017. okt 1. 14:53, frissítve: 2017. okt 1. 23:22
[A+ A-]

A katalán kormány legutolsó közzétett adatai szerint a nap folyamán összesen 761 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolásért folytatott küzdelemben. Több választókerületben ugyanis atrocitás alakult ki a tiltakozók és a rendőrök között, Barcelonában például gumilövedékekkel lőttek a szavazni akaró emberekre. A rendőri intézkedések közepette tartott népszavazás alatt több spanyol városban a spanyolok egysége mellett tüntettek.

A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

FOTÓK: CITIZENSIDE /  NurPhoto / ANADOLU AGENCY/ AFP

Rajoy: nem volt önrendelkezési népszavazás

Ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam "erős és hatályos" - jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban. "Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amelyet minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni" - fogalmazott a politikus. Mint mondta, kizárólag a törvény szerint jártak el, és a jogállam megmutatta: megvannak az eszközei, hogy megvédje magát egy ilyen komoly támadástól. Kifejtette: a történtekért ez egyetlen felelősök Katalóniában azok, "akik előmozdították a törvényesség és együttélés megtörését".

Megállapítása szerint Katalóniában a többség nem vett részt a "szecesszionisták forgatókönyvében", és megköszönte civilizáltságukat, amiért ellen tudtak állni "a legrosszabb populizmus" hívásainak, és köszönetet mondott az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a támogatásért. Bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

A spanyol kormány által illegálisnak tartott népszavazás, amelyet a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztett, hivatalosan este nyolc órakor véget ért. Több országos spanyol televízió csatorna is élőben közvetítette, ahogy az iskolai szavazóhelyiségekben kinyitották a szavazóurnákat, és elkezdték a leadott szavazatok összeszámlálását.  Azok a szavazók, akik még nem tudták leadni voksukat, de a zárás pillanatában a szavazóhelyiségben tartózkodtak, még élhettek a szavazati jogukkal.

Ünnepeltek Katalónia utcáin

Akik már voksoltak, az utcán ünnepelték, hogy sikerült szavazniuk, és míg korábban azt skandálták: "Szavazunk!", most azt kiabálták: "Szavaztunk!" A katalán kormány legutolsó közzétett adatai szerint a nap folyamán összesen 761 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolásért folytatott küzdelemben. A függetlenséget támogatók a tervek szerint a barcelonai Plaza de Catalunyán folytatják a népszavazás megtartásának ünneplését az éjjel.

A miniszterelnököt tartják felelősnek

Jordi Turull katalán kormányszóvivő azt mondta: "felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt. Szerinte a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének, ezért arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes vasárnapi madridi sajtótájékoztatóján kijelentette: nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló. Szerinte a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit, és "arányosan cselekedtek". Ennek a "bohózatnak" a folytatása nem vezet sehova - mondta és felszólította a katalán vezetést annak "azonnali" befejezésére.

Rohamrendőrökkel próbálták megakadályozni a szavazást

 A spanyol sajtóban sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. A komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rohamrendőrök kiszorították az embereket a Ramon Llull iskola bejárata elől, ahol szavazni akartak az önrendelkezési népszavazáson. 

Carles Puigdemont katalán elnök közlése szerint a rendőrség gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre Barcelonában. Ezt indokolatlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítette. Hangsúlyozta: a "rendőri brutalitás" mindent elmond, a spanyol kormányt ez a "szégyen" örökökre elkíséri, szemben azon emberek képével, akik méltóságot tanúsítottak a rendőri erőszakkal szemben. A katalán elnök felhívta a figyelmet arra: így sem tudták megakadályozni, hogy az emberek szavazzanak.

A politikus Sant Julia de Ramis nevű településen nyilatkozott a sajtónak ahol spanyol rendőrök és csendőrök pár órával korábban több embert a földre nyomtak vagy a földre löktek, mivel a felszólítás ellenére nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket. Az eredeti tervek szerint itt kellett volna szavaznia a katalán elnöknek, aki végül egy másik településen adta le voksát.

A katalán kormány több tagja is tudott szavazni, annak ellenére, hogy a spanyol belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a szavazóhelyiségek többsége le van zárva. A katalán kormány azt közölte, hogy a több mint hatezer szavazókör 73 százaléka működik.

Órák óta áll a sorban szavazásra várva egy iskola előtt Barcelona polgármestere, Ada Colau, aki az eseményeket úgy kommentálta Twitter-üzenetében: "Gyáva a miniszterelnök, aki elárasztotta rendőrökkel a városunkat". A városvezető többször hangsúlyozta: ő maga nem ért egyet a népszavazás céljával, a szavazólapot ezért üresen vagy érvénytelen szavazattal adja majd be.

A rendőrök folyamatosan járják a különböző szavazóhelyiségeket, emiatt az egyik helyszínen mintegy 20 percre a magyar közmédia stábja a szavazókkal együtt beszorult az egyik barcelonai belvárosi iskolába. Beszámolójuk szerint miközben zajlott a szavazás, egyszer csak kiabálni kezdtek kintről, hogy jönnek a rendőrök. A szavazóurnákat, szavazólapokat az önkéntesek pillanatok alatt összepakolták és elrejtették, az ajtókat pedig bezárták. Eközben az emberek kint leültek a bejárat elé, jelezve, hogy békésen akarnak demonstrálni, és azt skandálták: "Szavazunk!", "Az utca mindig a miénk marad!". A rohamrendőrök végül nem mentek be a szavazóhelyiségbe, hanem elhagyták a helyszínt, a szavazás pedig tovább folytatódott.

A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint kilenc rendőr és két csendőr szenvedett sérülést az összecsapásokban, amelyek nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem más városokban, például Tarragonában és Lleidában is. A belügyminisztérium egy videofelvételt is közzétett, amelyen az látszik, hogy a csendőröket dobálja egy mintegy húsz főből álló csoport. Barcelona belvárosában egy ponton a referendum védelmezőinek csoportja barikádot is emelt, amelyhez egy építkezésen hagyott anyagokat, egyebek mellett cementes zsákokat használt fel.

Jordi Turull sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a katalán kormány információi szerint a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni és újságírói kérdésre a választási részvételt 50 százalékosnak mondta. A katalán vezetés szerint a voksolás eredménye jelen körülmények között is érvényes lesz. Eközben a sajtóban beszámolók jelentek meg arról, hogy vannak helyek, ahol a választásra jogosultság ellenőrzése nélkül gyűjtik az urnákba a szavazatokat.

Kaotikus állapotok között szavaznak

Miután a spanyol kormány kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét, a katalán kormány egy mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelyen keresztül ellenőrizni lehet a szavazási jogosultságot a szavazóhelyiségekben. Sajtóhírek szerint azonban ennek működésével is voltak problémák már a nap folyamán.

A magyar közmédia helyszíni tudósítójának az egyik barcelonai szavazóhelyiségben a szavazást lebonyolító önkéntesek azt mondták: az applikációval ellenőrzik a választói névjegyzéket, majd egy füzetbe felírják a megjelentek adatait és a nap végén ellenőrzik, hogy annyi szavazat van-e a dobozban, mint ahány név szerepel a lapokon.

Tüntettek több spanyol városban
Több spanyol városban tüntettek a spanyolok egysége mellett vasárnap. Zaragozában a helyi rendőrség adatai szerint mintegy hatezer ember vonult utcára spanyol zászlókat lobogtatva, és azt kiabálva: "Spanyolország az Katalónia, Katalónia az Spanyolország". A résztvevők követelték a katalán függetlenségi politikusok bebörtönzését, és tiltakozásukat fejezték ki amiatt is, hogy vannak olyan spanyolok, akik nem tudják spanyol nyelven taníttatni a gyerekeiket Spanyolország egyik régiójában. (Katalóniában az oktatás fő nyelve a katalán, de a szülők igényt tarthatnak emellett részleges spanyol nyelvű képzésre.)
Spanyolország fővárosában százak tüntettek, és nemzeti zászlókat lengetve követelték az alkotmány betartását. Állásfoglalásuk szerint a függetlenségi népszavazást nem lehet megtartani, mert ahogy mondták: "Katalónia az Spanyolország is". "Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött" - skandálták egyebek mellett a tüntetők, akik a Plaza Mayorról átvonultak a város főterének számító Puerta del Solra, és követelték a katalán elnök lemondását. Már szombaton délután is ezrek vonultak utcákra szerte Spanyolországban, hogy tiltakozzanak a népszavazás ellen.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!