Előző
Következő
új cikk

Külföld

Az Arab-sivatag titkai

Népszava|2017. okt 2. 05:40
[A+ A-]

Wadi Rum - Csodás sziklaalakzatok alkotják a tájképet Dél-Jordániában

Jordánia kietlen vidékei számos régi épületet őriztek meg eredeti formájukban. A legismertebb – melyet az ókori világ nyolcadik csodájának tartanak – a nabateusok ősi, sziklákba faragott városa, Petra.

„Milliomos vagyok” kiabálta a varázslatos Wadi Rum sziklái között Peter O’Toole Arábiai Lawrence-ként. Igaz, ez csak egy film, de Jordánia maga, a megelevenedett történelem és az őszi utazások tökéletes célpontja. És nem kell hozzá milliomosnak lenni…

A királyi sírként is szolgáló „Kincstár” homlokzata

A királyi sírként is szolgáló „Kincstár” homlokzata

A félreeső völgyben, Jordánia zord hegyei között fekvő Petra, elnéptelenedése után, több száz évig rejtve volt a világ elől. Miután 1800-ban felfedezték, Petra elveszett városa nem csak Jordánia vezető turisztikai attrakciója lett, hanem egyike a világ legfantasztikusabb régészeti lelőhelyeinek. Ahhoz, hogy felkeressük, végig kell sétálnunk a csaknem 1,2 kilométeres szűk szurdokon, az úgynevezett Siq-en. A sziklák cél állomásunkon „átadják helyüket”, így megpillanthatjuk az Al Kazneh (Kincstár) hihetetlen homlokzatát, mely királyi sírként szolgált, de nevét a legenda után kapta, miszerint a kalózok ide rejtették kincseiket. Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című filmben is megcsodálhattuk már a „Kincstárat”, mint a Szent Grál utolsó nyughelyét. Az épület mögött rejtőző völgy kiszélesedik, felfedve a város többi részét, többek között több tucat ősi Nabataean sírt és számos római kori faragott-kő utcát, melyet templomok, királyi sírok, középületek, és egy hatalmas szabadtéri színpad öveznek. Petra legimpozánsabb műemléke az Ad Deir (A Kolostor), mely méltóságteljesen foglalja el helyét a város dombjai felett.

Ősi folyómedrek, hatalmas pasztellszínű homokos sivatagok, és bámulatos sziklaalakzatok alkotják Wadi Rum hihetetlen tájképét Dél-Jordániában. A régió a félnomád beduinoknak ad otthont, akik kecskeszőr sátrakban élnek, valamint juh- és kecskehús állományukat őrzik, mely életmódjukat is jelenti és alkotja, és amelyet már évszázadok óta gyakorolnak az Arab-sivatagban. Látogatásunkkor egy jeeppel induljunk útnak, mellyel keresztülvághatunk a lenyűgöző sivatagon, eltölthetünk egy éjszakát egy sivatagi táborban, ahol megcsodálhatjuk a gyönyörű naplementét és élvezhetjük a hagyományos jordániai ételeket, majd megpihenhetünk a csillagok alatt vagy a sátrunkban egyaránt. Egyedül azonban soha ne induljunk útnak, kérjük tapasztalt vezető segítségét.

A Föld felszínének legalacsonyabb pontja, a Holt-tenger egy lenyűgöző természeti jelenség bölcsője. Az Izrael és Jordánia határán elhelyezkedő 75 kilométer hosszú és 10 kilométer széles sóstó ásványi anyag tartalma 33 százalék, ami körülbelül hatszoros mennyisége egy óceán sótartalmának. Ez a hihetetlenül magas sótartalom gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy vizében elmerüljünk, vagy ússzunk. Neve is innen eredetezhető, hiszen semmi nem él meg ilyen körülmények között. A parton csupán fehér sókristályok sokaságát láthatjuk. Sokan gyógyító hatásuk és terápiás tulajdonságaik miatt keresik fel a Holt-tenger ásványi-sókban gazdag vizét.

Jordánia második leglátogatottabb romvárosa, Petra után, nem más, mint Jerash. A 2000 éves görög-római romvárost, fénykorában, i.sz. 129-ben Hadrianus császár is meglátogatta, kinek tiszteletére a helyiek diadalívet építettek, mely a mai napig látható. A római városi élethez hasonló körülményeket teremtettek maguknak a lóversenypályával, egy régi sportpályával, mely 15 ezer néző befogadására volt alkalmas, és egy színpaddal, melynél lenyűgöző megoldással használták ki a terület lehetőségeit, csodás akusztikát kapva. Említésre méltó a fórum, mely összeköti a város déli és északi részét, valamint a kikövezett, még eredeti állapotukban megmaradt utcák, az ősi delfinekkel díszített szökőkutak, valamint a különböző templomok és szekerek is. A sok évszázados elhagyatottság pozitív hozadéka, hogy a római kori építmények meglepően jó állapotban maradtak fenn.

A Vörös-tenger északi részénél fekvő Akaba, Jordánia egyetlen tengeri kikötővárosa. Hosszú, homokos tengerpartok, tiszta víz és színes korallzátonyok teszik ideálissá a búvárok, könnyűbúvárok és a vízi sportok szerelmesei számára. A város a kr.e. 4000-ig nyúlik vissza, beleértve, hogy a legutóbbi felfedezés alapján temploma talán a világ legrégebbi templomai között foglal helyet.

1917-ben Feisal herceg szövetkezett az angol csapatokkal, és elfoglalta a várost az ottománoktól. Ekkor tűnt fel a híres Arábiai Lawrence, aki – ahogyan a filmből ismerjük - nagy segítséget nyújtott az arab hadseregnek. 1954-ben megépült a kikötő, és ezt követően Akaba fejlődése töretlen. Egyre több szálloda, üdülőkomplexum nyitja meg itt kapuit a turisták előtt, akik számára nagy vonzerőt jelent a Vörös-tenger varázslatos élővilága. A homokos-korallos tenger hőmérséklete szinte az egész év folyamán kellemes, a nyári hónapokban a 26 fokot is meghaladhatja.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!