Előző
Következő
új cikk

Külföld

A spanyol demokrácia fekete napja

Népszava|2017. okt 1. 21:09
[A+ A-]

Fotók: AFP

Minden várakozást felülmúlt a katalán szavazópolgárokkal szembeni erőszak. Mariano Rajoy néppárti kormányfőt egyre többen szólítják fel lemondásra.

„Szörnyű mindaz, ami történt. A függetlenségpártiak tábora vélhetően növekedik a történtek után, de talán még nem lehet teljes és végleges szakadásról beszélni Katalónia és a spanyol kormány között” – értékelte a helyzetet telefonon lapunknak Xavier Arbós Marin katalán alkotmányjogász a függetlenségi népszavazás utolsó óráiban. „Egy régóta tartó szakadék mélyült most el. A hovatartozás érzése sok katalán számára elveszett. Azon az úton azonban, amelyen a spanyol kormány elindult, nehéz lesz visszatérnie, mert óriási a kölcsönös bizalmatlanság a katalán és a spanyol intézmények között” – tette hozzá a Barcelonai Egyetem oktatója, aki hangsúlyozta: nem gondolta volna, hogy ilyen mértékű lesz az erőszak – eddig több mint 465 sérültről tájékoztatott a barcelonai polgármester – a Madrid által illegálisnak minősített, az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendum napján.

A helyiek fel voltak rá készülve, hogy lesznek incidensek, hiszen napok óta feszült volt a légkör, ám a vasárnap reggel kezdődött brutalitás nemcsak a katalánokat, hanem a nemzetközi közösséget is megdöbbentette. Az ünnepi hangulat egyik pillanatról a másikra forradalmivá vált, ahogy a 7,5 milliós autonóm régióba vezényelt több ezer rendőr megkísérelte megakadályozni, hogy a helyiek válaszoljanak a szavazólapokon szereplő kérdésre: Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?

A spanyol sajtó beszámolója szerint a rohamrendőrök sorra járták a szavazóköröket, hogy elkobozzák a szavazólapokat, az urnákat, és kiürítsék az épületeket, amelyek jó részét már napokkal korábban elfoglaltak. A közösségi oldalakra feltöltött videók tanúsága szerint a rohamrendőrök nemcsak az ellenállást tanúsító, de a békésen várakozó, demonstráló embereket sem kímélték. Megdöbbentő fényképek készültek idős, vérző arcú emberekről, és nőket, férfiakat a hajuknál rángató rohamrendőrökről. Volt, ahol gumibottal és gumilövedékkel próbálták megfékezni az embereket. Ez utóbbi használatát elismerte a rendőrség szóvivője is, ami különösen felháborította a közvéleményt, hiszen Katalóniában 2014-ben betiltották, miután egy nő megvakult tőle – emlékeztet az El País.

A feszültség akkora volt, hogy Sant Joan de Vilatorradában a katalán rendőrök (Mossos) és a Madrid által odavezényelt rohamrendőrök összeverekedtek. A spanyol kormány nyomására egyébként várhatóan felelősségre vonják a katalán rendőröket, amiért „nem végezték a dolgukat”. A legfelsőbb bíróság utasítása szerint ugyanis meg kellett volna akadályozniuk fizikailag a szavazást, ám az esetek többségében nem avatkoztak közbe.

Becslések szerint a több mint 2000 szavazóhelyiségből közel 340-ben akadályozták meg a voksolást. „Nagyon büszke vagyok, hogy ennyien összegyűltünk, és ennyien szembenéztünk ezzel az igazságtalansággal. Nem tudom, hogy mi lesz a népszavazásból. A kormány biztosan megpróbálja hitelteleníteni. Holnap majd meglátjuk a következményeket… úgyis rámondják, hogy illegális. Mindent kitalálnak. De a lényeg az, hogy szavaztunk, a tiltás ellenére” – mondta lapunknak telefonon a függetlenségpárti Ferran Garcia Barcelonából, miután leadta szavazatát.

A regionális csatornázási vállalatnak dolgozó férfi beszámolója szerint a szavazóhelyiségben eluralkodtak az érzelmek, volt, aki elsírta magát. A függetlenségpártiak többségéhez hasonlóan ő is úgy véli: Katalónia jobban járna, ha független állam lenne, hiszen a gazdag régió adók formájában sokkal többet fizet be a közös kasszába, mint amennyit viszontlát. Bár a régió igen nagy autonómiával rendelkezik, Garcia szerint nem fogható ahhoz a szabadsághoz, amelyet a függetlenség jelentene.

Akármi lesz is az eredmény, a vasárnapi lehet a spanyol demokrácia legszomorúbb napja, s az esti órákra mind több hang szólította fel lemondásra Mariano Rajoy néppárti kormányfőt. Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes kiállt a rendőrök fellépése mellett, akik szerinte „határozottan”, és megfelelő erőt demonstrálva végezték dolgukat. Enric Millo, a spanyol kormány katalóniai megbízottja kevésbé magabiztosan nyilatkozott, ő azt mondta: „kénytelen voltunk megtenni azt, amit nem akartunk”.

Carles Puigdemont katalán vezető elítélte az „alaptalan, túlzott és felelőtlen erőszakot, amellyel a spanyol kormány fellépett”.  - Körösi Ivett

"A katalánok lelkileg erre készültek"

A katalán referendum egy valódi macska-egér játék, és a spanyolok kicselezése már hetek óta tart. A „játék” legutóbbi fordulója pénteken kezdődött, amikor a tanítási nap végén a szavazókörként is funkcionáló iskolák többsége be sem zárt. A tanintézmények e helyett többnapos fesztiválokat hirdettek, egész napos és éjszakás programokkal. A terv az volt, hogy minden iskolánál tömeg gyűljön össze, és megakadályozza a szavazókörök bezárását.

Szombaton az egyik iskolánál járva kiderült, hogy a demokrácia megvédése, ha az ellenség nincs a közelben, alapvetően unalmas feladat. Voltak műsorok, ám valójában senki sem emiatt jött. Az emberek a jelenlétükkel akarták távol tartani a spanyol hatóságokat.

A Műszaki Egyetemen ugyancsak jelentős tömeg gyűlt össze. Minden generáció képviseltette magát, az egészen kicsiktől az idősekig. Az emberek az udvaron üldögéltek, kisebb csoportokban csendesen beszélgettek, de akadtak, akik akik kosárlabdáztak, futballoztak, kutyát sétáltattak. Az épületben gyerekek rajzoltak egy rajztanárnak tűnő felnőtt körül. Csendes, békés volt az ellenállás, bár érezni lehetett a feszültséget.

Vasárnap még nagyobb volt a tömeg a Műszaki Egyetemnél, a tiltakozók mellett rengeteg híradós várakozott. A tömeg már órákkal a szavazás előtt, a hajnali eső ellenére ellepte az udvart. Rengetegen kisszékekkel érkeztek. Kilenckor a tömeg lélegzetvisszafojtva várta, hogy esetleg katonák érkeznek, ám egy ideig semmi sem történt: később jött a hír, hogy a kormány leállíttatta a számítógépes rendszereket a közintézményekben, így nem kezdődhet a voksolás.

Később kiderült, hogy rohamrendőrök megszálltak több szavazókört és szétcsaptak a voksolni vágyók körében. Az egyetemnél várakozók a telefonjaikon követték a híreket, különösebb megrendülés nélkül, hisz a katalánok lelkileg erre készültek. Olykor felpillantottak és integettek az égen köröző helikopternek.

Tíz órakor végre kinyitották a szavazóhelyiség ajtaját. Előbb a katalán himnusz csendült fel, majd a tömeg skandálni kezdte: Votarem! Votarem!, vagyis Szavazunk! Szavazunk! A lelkesedés ellenére az emberek türelmesen vártak a sorukra. Hasonló kép bontakozott ki több szavazókörnél, ahol engedték a szavazást. A közeli piac körül legalább egy kilométeres sor kígyózott. Egy másik szavazókört feldúlt a rohamrendőrség. A katalánok azonban találékonyak: aki szavazóhelyiség nélkül maradt, bárhol máshol szavazhatott. A kapuban álldogáló ember készségesen elmagyarázta az útirányt a legközelebbi körzetbe. Hirtelen elrobogott hat rendőrségi furgon. Az emberek csak egy pillanatra torpantak meg. Határozottan tudták az irányt. - Magyar Zsuzsanna Blanka (Barcelona)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!