Előző
Következő
új cikk

Belföld

Penészes és zsúfolt a magyar lakás

Népszava|2017. okt 4. 05:05
[A+ A-]

Rászoruló lakását újítják fel a Habitat önkéntesei FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A kormány mind kevesebbet költ a szegények lakhatási gondjainak megoldására. Megjelent a kérdést vizsgáló Habitat for Humanity hatodik éves jelentése.

Nem kizárt, hogy a Habitat for Humanity Magyarország a lakhatási szegénységet és az ennek felszámolására tett civil, önkormányzati és állami lépéseket vizsgáló, az idén már hatodik alkalommal megjelent országjelentése lesz az utolsó. A tegnapi bemutatón ugyanis kiderült, hogy egyre több hivatal csak pénzért hajlandó a vizsgálathoz szükséges adatok kiadására, a kért összegeket pedig a civil szervezet képtelen kigazdálkodni.

Több adat hiányában is egyértelmű azonban, hogy a kormány lakáspolitikai intézkedéseinek nagy része a középosztály stabil bevétellel rendelkező, az átlagbérek környékén vagy afölött kereső tagjait célozza meg, míg a sokszor szociális segítségre szoruló szegények lakásgondjainak kezelését az önkormányzatokra hagyta. Néhány bizonytalan kimenetelű uniós program elindításától eltekintve nem is változott semmi az utóbbi években – olvasható ki a 2016-os év lakhatási helyzetét elemző tanulmányból.

A Habitat szakértőinek értékelése szerint a magyar lakáspolitikai eszköztár szegényes, tömegeket zár el a méltányos lakhatás elérésétől. Miközben a kormány túlnyomórészt a saját tulajdonú lakás vásárlását vagy bővítését támogatja, a szegények itt is nehezebben jutnak előre, pedig erejükön felül próbálnak ők is lakást venni vagy megtartani. A magyar lakosság 89 százaléka saját tulajdonú lakásban él és még a legalsó jövedelmi tizedben, tehát a legszegényebbek körében is majdnem 75 százalékos ez az arány. Az új lakás építését, vagy egy használt ingatlan vásárlását, a minőségi váltást segítő családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) feltételeinek ők már nem tudnak megfelelni, nincs lakáscélú megtakarításuk, nincs meg a szükséges társadalombiztosítási idejük, vagy nem képesek fizetni a feltételek között szereplő biztosítást. Így aztán minden évben egy kicsivel rosszabb lesz a helyzet, amikor a KSH, vagy a Habitat szakértői a szegények tulajdonában lévő lakások minőségét vizsgálják. Ennél csak az önkormányzati bérlakások állapota elkeserítőbb. Az elemzők visszaidézték a statisztikai hivatal legutóbbi lakásfelmérését, amelyben 320 ezer elfogadhatatlanul rossz minőségű lakás szerepel, a magyar lakásállomány 8,2 százaléka. Többségük tízezer fő alatti kistelepüléseken, még inkább az ezer fő alatti falvakban, tanyákon található, ahol egyébként is a legalacsonyabb jövedelmű családok laknak.

Évek óta nem javul a műszaki gondok miatt egészségtelen lakások aránya Magyarországon, a kormány nem is vesz tudomást erről. A Habitat az Eurostat adataival igazolja, hogy az ország lakosainak majdnem 27 százaléka olyan otthonban lakik, amelyik beázik, vizesedik vagy penészes, a szegénységi küszöb alatt élőknek majdnem a fele él így: 2,6 millió emberről beszélünk, köztük 540 ezernél is több gyermekről. Ahol 3 gyermek van, ott ráadásul majdnem biztos a túlzsúfoltság, a nemzetközi összehasonlító adatok szerint ilyen a magyar lakások 40 százaléka. Nekik nem kínál szinte semmilyen megoldást a magyar állam hosszú évek óta. A civil országjelentés megemlíti, hogy néhány elszigetelt próbálkozás ugyan már megjelent a legszegényebbek lakhatási gondjainak enyhítésére, de a mobilitási támogatás, vagy a hajléktalanok átmeneti otthonainak külső férőhelyeit segítő program, netán a komplex telepprogram nem alkot egységes csomagot, ami hosszútávon kiszámítható megoldást eredményezne. Nincs változás abban sem, hogy nálunk nagyon kevés a bérlakás, ezen belül is a szociális gondok enyhítését szolgáló önkormányzati lakásállomány, csak az összes lakás 1,5 százaléka tartozik ebbe a körbe. Az iménti minőségi felsorolást folytatva, ezek majdnem 15 százaléka nagyon rossz állapotban van.

A kormány hozzáállását mindennél jobban mutatja, hogy az önkormányzatok lakásfelújítási hiteleinek támogatására 2016-ban és 2017 első öt hónapjában mindössze 12,4 millió forintot szánt a költségvetés, egyetlen vidéki lakás árát.

Közben pedig a lakhatást segítő szociális támogatások egy része csökkent, a Nemzeti Eszközkezelő sokkal kevesebb jelzáloghitelest érhet el, a hajléktalan ellátásra évek óta változatlanul 8 milliárd forint körüli összeget terveznek, ahogyan egy fillérrel sem emelik egy ideje az állami gondozásból kikerülő fiatalok lakásszerzésére szánt összeget. A költségvetés egyértelműen azt mutatja a Habitat for Humanity Magyarország munkatársai szerint, hogy a lakáscélú állami források egyre nagyobb része elérhetetlen a legszegényebbek számára. 2015-ben a pénz 75 százalékát kapták a jobbmódúak, tavaly már a 77 százalékát és az elkövetkező években tovább szűkülnek a kis jövedelmű családokat elérő programok.

A Habitat munkatársai azt ígérik, akkor is folytatják a lakáshoz jutást segítő programjaikat, ha a kormány az adatok megfizettetésével akarja elnémítani őket.

Magánbérlet
A legszegényebbek és a leggazdagabbak bérelnek magánlakásokat – emlékeztet a Habitat jelentése a bérlakás szektor másik szeletére. Az alacsony jövedelműek azonban innen is szorulnak kifelé, mert a bérleti díjak 2011 és 2016 között 87 százalékkal nőttek, leginkább azokon a településeken, ahol munkát lehet találni.



Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!