Előző
Következő
új cikk

Külföld

Spanyolország - Káoszt hozhat a „Catalexit”

Népszava|2017. okt 4. 05:34
[A+ A-]

Fotó: AFP/Josep Lago

A piacok késlekedés nélkül reagáltak az ibériai eseményekre, az euro árfolyama minden fontosabb valutával szemben süllyedt, 0,6 százalékos csökkenés után 1,1757 dolláros árfolyamon jegyezték hétfőn az európai fizetőeszközt.

Elemzők találgatják, mit hoz a jövő a népszavazás után, és egyetértenek abban, bármilyen forgatókönyv valósul is meg, az eddig dinamikusként, kiegyensúlyozottként és nem utolsó sorban nyugodtként nyilvántartott katalán gazdaságra bizonytalanság, káosz vár. A Barclays, a Merril Lynch és a Goldman Sachs elemzői szerint Katalónia vonzereje jelentősen romolhat, és a számla nagyon hamar megérkezik. Spanyolország leggazdagabb régiója, nemrég még a svájcihoz, vagy a dánhoz hasonló babérokra tört a termelékenység terén, kihasználva stratégiai helyét a nemzetközi kereskedelemben, valamint a felsőoktatás és a magánszektor innovációt teremtő együttműködését.

Fotó: AFP/Marco Panzetti

Fotó: AFP/Marco Panzetti

A spanyol GDP 20 százalékát adja a tartomány, ez 221 milliárd eurót jelent. A húzóágazat 74 százalékos részesedéssel, ahogy más fejlett országokban is a szolgáltatás, benne a turizmus, míg az ipar 20 százalékkal járul hozzá a gazdagodáshoz. Az egy főre eső bruttó érték 29728 euró, amivel, ha önállóan jegyeznék az EU rangsorában a 12. lenne, megelőzve Olaszországot, Portugáliát és Spanyolországot is. Vásárlóerő tekintetében a kilencedik helyre jók a katalánok, olyan országok előtt, mint Nagy Britannia, Franciaország, vagy Finnország. A munkanélküliség az Eurostat legfrissebb adatai szerint 13,2 százalék, szemben az ország többi részének 17 százalékos átlagával. Kereskedelmi mérlege is erőt tükröz, Spanyolországon kívül közel 13 milliárd euro, míg Spanyolországgal szemben 14 milliárd a többlet. Az idei előrejelzések szerint a gazdaság 2,7 százalékkal bővül, de ezt is, ahogy a többi statisztika alakulását egyetlen nap drasztikus eseményei alaposan megkérdőjelezték.

A lehetőséget, hogy év végére független lesz a tartomány, a szakértők többsége kizárja, ám a nemzetközi pénzvilág és nem utolsó sorban Brüsszel lehetséges reakcióit azonban latolgatják. Problémákkal szembesülne az ország bankrendszere, amelynek gyengesége, hogy túl nagy, nem a lokális igényekre van szabva. A katalán székhelyű intézmények által kezelt pénz összege messze meghaladja a régió GDP-jét, így krízis esetén az állam ereje nem lenne elég a betétgaranciákra. Szembesülni kellene az eladósodottsággal is, és nem csak a sajáttal, hanem a spanyol államadósság 20 százalékáért is helyt kellene állni Barcelonának. Ez összesen a GDP 134 százalékát tenné ki, és mindezt egy bizalomvesztett piaci közegben kellene menedzselni.

A „Catalexit” nyomán hosszú, bizonytalan periódus várna a magánszektorra – figyelmeztetett Geoffrey Minne, az ING közgazdásza. A szakember szerint a háztartások kétharmada visszafoghatja a fogyasztását, és még arra is számítani lehet, hogy a nyugtalanság pánikká alakulhat, ami a pénzügyi szektornak lenne végzetes. A spanyol gazdaság motorját jelentő Katalónia számára azonban a legdrasztikusabb következmény az Európai Unióval való szakítás lehet. A külföldi befektetések 70 százaléka a közösségből érkezik, és a régió exportjának 65 százaléka is ott talál vevőt. Az EU-ból való kényszertávozás egyet jelentene az EKB védőernyőjének elvesztésével is, megoldást kellene találni a mintegy 75 milliárd eurós államadósság refinanszírozására Az Európai Központi Bank csak augusztusban 5,1 milliárd euró spanyol adósságot vásárolt fel kötvényprogramjában. A visszatérés pedig nagyon is bizonytalan, évekbe telhet, még akkor is ha Madrid nem opponál, de a jelek szerint Brüsszel sem várná tárt karokkal a szakadárokat.

Általános szrájkkal tiltakoztak a helyiek
Katalónia félgőzzel megy – így jellemezte a keddi állapotokat az El País. A függetlenségi referendum során kibontakozó erőszak ellen tiltakozásul általános sztrájkot hirdettek a 7,5 milliós autonóm régióban. A tv-felvételek tanúsága szerint Barcelona központjában és több városban is fesztiválhangulat uralkodott, autók alig közlekedtek, az emberek az utcákon sétáltak. Szinte egy iskolában sem tartottak oktatást, a boltok, a kulturális intézmények többsége is zárva volt, valamint a tömegközlekedési eszközök is csak ritkán jártak.
A tűzoltók is demonstrációt hirdettek, valamint a kormányzó Néppárt katalóniai székháza előtt is mintegy kétezren gyülekeztek, ám Carles Puigdemont katalán vezető arra kérte az utcán tiltakozó embereket, hogy „ne üljenek fel a provokációknak”, és „békésen, demokratikusan, és méltósággal” fejezzék ki nemtetszésüket, amiért vasárnap közel ezer ember sérült meg a rohamrendőrök és a szavazni vágyók közti összetűzések során.

Rédei Judit

Lájkoljon minket a Facebook-on is!