Előző
Következő
új cikk

Külföld

Nem fiatalnak való vidék

Népszava|2017. okt 4. 05:31
[A+ A-]

Fotó: AFP/Vladimir Simicek

Hiába tűzte zászlajára a kormány a 13. és a 14. fizetés bevezetését és a minimálbér emelését, a fiatalok közel egyharmada mégis el akarja hagyni az országot.

Kétszáz méteres papírkígyót terítettek szét néhány napja az egyik belvárosi utcán egy civil szervezet munkatársai. A megmozdulás a fiatal szlovákiai vállalkozókat sújtó bürokráciára figyelmeztetett. Ez azonban csak egyike a számos oknak, amelyek miatt rengeteg érettségizett és frissdiplomás inkább külföldön képzeli el az érvényesülést.

„Fiatal vagyok, ezért nem éri meg Szlovákiában maradnom” – összegezte a megkérdezettek véleményét Katarína Čavojská, Szlovákia Ifjúsági Tanácsának munkatársa. A szervezet által, 700 személy bevonásával végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy, a 15-24 éves korosztály 29 százaléka el akarja hagyni az országot, mivel nem elégedett a Szlovákia kínálta lehetőségekkel.

Még borúsabb jövőképet mutat az ellenzéki Denník N tavalyi felmérése. A napilap kétszáz szlovákiai gimnazistát kérdezett meg. Válaszukból kiderült, kétharmaduk fontolgatja, hogy külföldön próbálkozik a jobb megélhetéssel, mivel nem bíznak az ország vezetésében. Félnek, hogy odahaza nem találnak maguknak megfelelő jövedelmet biztosító munkát, és nem utolsósorban zavarja őket a Szlovákiában elhatalmasodott korrupció és bürokrácia. A felmérés szerint nemcsak az anyagi megbecsüléssel elégedetlenek, általános a bizalmatlanság a fiatalok körében a politikusok iránt: a kormányban és a parlamentben például 80 százalékuk nem bízik.

„A fiatalok úgy érzik, nem érdekelnek senkit. Az a benyomásuk, hogy a politikusokat hidegen hagyják a problémáik, és hogy nem tudják befolyásolni az ország irányulását” – jelentette ki Čavojská. Hozzátette, a probléma gyökerei a nem túl fényes kilátásokban keresendők.

A kilátások már a kezdő vállalkozók esetében sem igazán jók: ha egy fiatal saját vállalkozást akar indítani Szlovákiában, rögtön 33 hivatali intézkedés vár rá. Amennyiben ez sem venné el a kedvét a vállalkozástól, évente kénytelen lesz további 164 órát ügyintézéssel tölteni, hogy eleget tegyen 78 bürokratikus kötelezettségének, mindez a plusz munka pedig éves szinten több mint 1600 eurót vesz ki a zsebéből – áll az INESS gazdaságkutató szervezet elemzésében.

Mindeközben Szlovákiában rohamosan csökken a munkanélküliség, jelenleg rekordalacsony értéken, 6,5 százalékon áll. Az idillinek tűnő képet némileg árnyalja, hogy az egyik dél-szlovákiai járásban, Rimaszombat régiójában például 20 százalék fölött van a munkanélküliek aránya.

Hiába jár azonban a szlovákiai átlagbér már 900 euró fölött, a vállalkozói környezet meglehetősen barátságtalan. Az ezt rangsoroló százas listán Szlovákia közvetlenül Románia, Macedónia, Portugália és Spanyolország után kullogva idén csupán a 38. helyet tudta megszerezni – derül ki a Szlovákiai Vállalkozói Szövetség összesítéséből.

Pozitívum, hogy Szlovákiában a tanulmányuk mellett munkát vállaló fiatalok havi jövedelme 200 eurós határig adó- és járulékmentes. Ezt azonban sokan ki sem használják, mert külföldön tanulnak tovább. Az ország főiskolásainak 14 százaléka választ külföldi egyetemet, ez pedig a legmagasabb arány az OECD tagállamai között. A legtöbben a szomszédos Csehországban végzik egyetemi tanulmányaikat. A két nyelv és kultúra közelségén kívül az sem elhanyagolható tényező, hogy míg a világ legjobb ezer egyeteme közé legutóbb egyetlen szlovákiai felsőoktatási intézmény sem került be, ugyanezen a listán négy cseh egyetemet is találnunk.

Elemzők szerint a legnagyobb baj nem is az, hogy külföldön tanulnak tovább a szlovák fiatalok, sokkal nagyobb érvágás az országnak, hogy a frissdiplomások nem térnek haza. A LEAF nevű civil szervezet és a TREND gazdasági hetilap 5600, külföldön továbbtanuló fiatal részvételével készült közös felméréséből kiderül, egy éven belül mindössze négy százalékuk akar visszatérni, 75 százalékuk pedig egyáltalán nem tervezi a jövőjét Szlovákiába. A legtöbben közülük úgy nyilatkoztak, főleg az odahaza elburjánzott korrupció és a nepotizmus tartja vissza őket.

A baloldali Robert Fico vezette kormánykoalíció közben mentené a menthetőt: Pozsony 2015-ben egymillió eurós hazatérési programot hirdetett, melynek keretében a legrangosabb egyetemek szlovák végzőseit 10 ezer euróval, a több éve külföldön dolgozó szakembereket pedig fejenként 50 ezer euróval csábítanák vissza. Az oktatási tárca azóta nem túl közlékeny a kezdeményezés eredményeivel kapcsolatban, mióta kiderült, a program két év alatt mindössze kilenc szakembert tudtak „visszavásárolni” Szlovákiába.

Ficóék azóta persze újabb és újabb szociális intézkedéssel próbálják javítani az ország versenyképességét – és bővíteni választóik táborát. A múlt héten például a hárompárti kormánykoalíció bejelentette, a minimálbért jövőre 500 euróra emelik, és a jelenlegi összeg dupláját kapják bérpótlékként a hétvégén és ünnepnapokon dolgozók. A legnagyobb visszhangja annak volt, hogy belengették a 13. és 14. havi fizetés bevezetését is, persze nem kötelező jelleggel: ha a munkáltató megengedheti magának, hogy az év közepén és decemberben is utaljon egy-egy pluszfizetést, adó- és járulékkedvezményt kap. Ezzel a tervvel kapcsolatban azonban egyelőre óvatosan fogalmaznak, mondván: a terveket még finomítják, és várhatóan csak a hivatalos kormányjavaslatból derül majd ki, mennyi lesz az annyi.

Juhász László (Pozsony)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!