Előző
Következő
új cikk

Tudomány

A kémiai Nobel-díjat is hárman kapják

Népszava|2017. okt 4. 12:52, frissítve: 2017. okt 4. 18:10
[A+ A-]

FOTÓ: JONATHAN NACKSTRAND / AFP

Krio-elektronmikroszkópiáért egy svájci, egy német-amerikai és egy brit tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapták az idei kémiai Nobel-díjat. A biomolekulák leképezéséért részesültek az elismerésben, amellyel új fejezetet nyitottak a biokémiában. Az indoklás szerint láthatóvá tették az eddig láthatatlant, amely meghatározó jelentőségű mind az élet kémiai alapjainak megértésében, mind a gyógyszerészeti fejlesztésekben. A krio-elektronmikroszkópiát fejlesztették ki, amellyel egyszerűsítették a biológia építőköveinek megfigyelését. Korábban úgy gondolták, az elektronmikroszkópok nem használhatók a biokémiában, mert elpusztítják a vizsgálandó mintát. Az új eljárással nagyon gyorsan lehet biomolekulákat akár működés közben is megfagyasztani, így azok megőrzik eredeti szerkezetüket.

Joachim Frank a kihirdetést követő sajtótájékoztatón elmondta a felfedezés felmérhetetlen jelentőségű, lehetővé teszi a tudósok számára, hogy feltárják annak a folyamatnak a részleteit, amelynek során az aminosavak proteinekké formálódnak. A német professzor azt a folyamatot tette egyszerűbbé, amelynek során a molekulák zavaros, kétdimenziós képe éles, 3D-s struktúraként jelenik meg.

A svájci Jacques Dubochet a vizet hűtötte le olyan gyorsan, hogy az nem kristályos formájában üvegesedett meg a biológiai minta körül. Víz eddig nem volt használható elektronmikroszkópokban, mert ott elpárolog és ezért a biomolekulák összeomlanak.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

A skót Richard Henderson egy bakteriális molekula struktúráját mutatta be atomi szintű felbontásban.

A Nobel-díj bizottság tagja, Sara Snogerup Linse azt mondta: „Megérthetjük, hogyan épülnek fel a biomolekulák, hogyan dolgoznak, hogyan működnek együtt nagyobb közösségekben. Láthatjuk a bonyolult részleteket sejtjeink minden szögletében, testnedveink minden cseppjében”. És a gyakorlati haszon sem jelentéktelen, például megérthető, hogyan alakul ki az antibiotikumokkal szembeni ellenállás, és hogyan néz ki a Zika-vírus felszíne.

Varga Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!