Előző
Következő
új cikk

Külföld

Új konstelláció a Közel-Keleten

Népszava|2017. okt 5. 05:36
[A+ A-]
Fotó: AFP/Fatemeh Bahrami

Fotó: AFP/Fatemeh Bahrami

Új hatalmi háromszög van kialakulóban, amely hovatovább a közel-keleti folyamatok első számú irányítójává válik. A szíriai háború és a kurd függetlenségi referendum olyan szoros török-iráni együttműködést eredményezett, amely a térség egyik legkomolyabb tényezőjévé teheti az Ankara-Teherán tengelyt. Főképp annak fényében, hogy nem kettős, hanem hármas tengelyről van szó, amelynek harmadik, és talán legfontosabb eleme Moszkva.

Múlt héten Vlagyimir Putyin orosz államfő tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel Ankarában, tegnap pedig Erdogan tett látogatást Teheránban. A török elnök népes küldöttséggel érkezett a perzsa fővárosba, ahol Hasszán Rohani elnökkel és Ali Khamenei ajatollah-val egyaránt tárgyalt a régió három legnagyobb válságáról – a szíriai háborúról, a kurd függetlenségi törekvésekről illetve az Öböl menti krízisről –, és amint a török küldöttség összetétele is jelzi, az iráni-török gazdasági, energiapolitikai együttműködésről.

Irán a 2015-ös nukleáris megállapodás ellenére sem tudott teljesen megszabadulni a nemzetközi szankcióktól, de fokozatosan bővíti kereskedelmi kapcsolatait. Maga az egyezmény is a büntetőintézkedések fokozatos felszámolását irányozza elő, az Egyesült Államok viszont újabb szankciókat mért a perzsa államra, Donald Trump elnök pedig már többször felvetette annak a lehetőségét, hogy Washington felmondja a megállapodást. Ám ez nem zavarja egyik legfontosabb térségbeli szövetségesét, Törökországot, amelynek kapcsolatai látványosan megromlottak nemcsak az Európai Unióval, hanem az Egyesült Államokkal is, s ez egyenesen arányos volt azzal a javulással, ami a török-orosz és török-iráni együttműködésben bekövetkezett. Az ankarai vezetés Oroszországgal és Iránnal egyaránt előtérbe helyezi az energiahordozók kapcsán kötött szerződéseket. Erdogan szerdai teheráni látogatásának egyik fő célja az iráni kőolajexport további növelése. Az Anadolu török hírügynökség adatai szerint Törökország az idei első félévben 7,4 millió tonna kőolajat importált Iránból, ami az előző évhez képest 142 százalékos növekedést jelent, s egyben azt, hogy kőolajimportjának immár 50,9 százalékát Iránból fedezi.

Minisztere mondott ellent Trumpnak
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása, mondta az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán James Mattis védelmi miniszter. A kérdés azért került terítékre a szakbizottságban, mert Trump elnök már többször felvetette az atomalku felmondását, amelyet 2015 április másodikán kötött meg Irán a hatokkal (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország). Az amerikai elnöknek lehetősége van három havonta közölni a kongresszussal, hogy álláspontja szerint Irán tiszteletben tartja-e a megállapodást vagy sem, az USA-nak nemzeti érdeke-e az egyezmény fenntartása, a szankciók megszüntetése. Trumpnak október 15-ig kell álláspontját közölnie.

G. M.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!