Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Új Egyenlőség-jel - Ki nyer ma Európában?

Népszava|2017. okt 6. 06:01
[A+ A-]

Történelmi győzelmet arattak a portugál szocialisták a múlt héten, a helyi választásokon minden második portugál városban, összesen 158 településen a baloldal győzött - ez az a hír, mely el sem jutott a magyar médiába, hiszen Portugália „messze van”, és ha nem a szélsőjobb erősödik Európában, az ritkán hír. Nyilvánvalóan a negatív hírek mindig kattintékonyabbak: a szélsőségesek erősödéséről vagy a baloldal bukásáról való olvasás megerősíti az ellenzéki választókat abban, hogy nem csak itthon, egész Európában „szörnyű” a helyzet. Ha az európai politikát csak messziről követők hangulata alapján kellene megtippelni, milyen ideológiák uralkodnak ma Európában, akkor azt gondolhatnánk, hogy a szélsőjobboldal és a populizmus éppen átveszi a hatalmat minden uniós tagállamban, a baloldali értékek és a liberalizmus pedig éppen eltűnőben vannak. A helyzet azonban pont az ellenkezője.

Tény, hogy számos európai országban forradalmi módon átalakulnak a politikai erőviszonyok, és ennek a hagyományos pártok, elsősorban a szociáldemokraták a legnagyobb vesztesei. Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban és Lengyelországban az eljelentéktelenedés határára jutottak a szociáldemokraták, és jelentős vereséget szenvedtek Németországban is. Mégis tény, hogy 2017 őszén az Európai Unió 28 tagállamában minden negyedik választópolgár a balközép pártokra szavazna, és ezzel – holtversenyben a konzervatív-kereszténydemokrata pártokkal – a szociáldemokratáké a legnépszerűbb formáció európai szinten. A baloldal nem csak a már említett Portugáliában a legnépszerűbb erő, hanem – többek közt - az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Máltán és számos kelet-közép-európai országban. Természetesen a balközép pártok jelentősen vesztettek vonzerejükből az elmúlt évtizedekben, de mindez az európai szavazópolgárok ideológia töredezettségéhez vezetett, nem pedig egyetlen másik értékrend megerősödéséhez.

„A liberalizmus meghalt, elbukott Európában” – halljuk gyakran. A számok azonban mást mutatnak. Valójában az elmúlt öt évben európai szinten közel megduplázta népszerűségét, főleg természetesen Macron sikerei miatt. Ugyancsak erősödést mutatnak a szélsőbaloldali pártok, míg a szélsőjobboldal a néhány évvel ezelőtti csúcspontjához képest folyamatosan veszít népszerűségéből. Ugyancsak látható, hogy a zöldpolitika is vesztett erejéből: uniós szinten már 5 százalék alatt vannak.

Ha nem hagyjuk magunkat hangulatok által megtéveszteni, akkor azt látjuk, hogy nem a szociáldemokráciából van elegük az európaiaknak, hanem a gazdasági jobboldallal együttműködő, annak jelentős engedményeket tevő szociáldemokráciából. Az északi modellt követő, vagy a jobboldal ellen évtizedek óta küzdő dél-európai baloldalt egy percig sem kell félteni. Sőt ezekben az országokban kifejezetten a fiatalabb generációk kedvelt pártja a balközép. Általában is erősödő igény van az önazonos, karakteres, a megszokottnál radikálisabb politizálásra és politikusokra – jöjjön ez a baloldal, a liberálisok vagy más ideológia térféléről. A legtöbb országban a langyos immár nem elég.

Boros Tamás politikai elemző