Előző
Következő
új cikk

Bioritmus

Alvás receptre

Népszava|2017. okt 13. 05:17
[A+ A-]

Illusztráció/Shutterstock

Sok tanulmányt, cikket, tudományosat és kevésbé tudományosat olvashattunk az elmúlt időben arról, mennyi időt szükséges naponta alvással töltenünk. Matthew Walker, aki a Kaliforniai Egyetem Humán Alvástudomány Központjának igazgatója, négy és fél évet töltött azzal, hogy megírja Miért alszunk? című könyvét. Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az alváshiány és az Alzheimer-kór, a rák, a cukorbetegség, az elhízás továbbá a mentális problémák összefüggéseire. Az alváshiány - amely napi hat óránál kevesebb alvást jelent - szerinte ma már katasztrofális, járványos. A rövidebb mint hét óra alvás nevezhető kevésnek, a nyolc óra volna elég, amit egyre nehezebben adunk meg magunknak.

Bár az alváshiány biológiai működésünk semmilyen területét nem hagyja érintetlenül, minden résbe behatol, nem látunk, hallunk olyan felhívást, amely az alvás fontosságát hangsúlyozná. „Mikor volt olyan, hogy nem az altatót írta fel egy orvos, hanem magát az alvást? Ezt elsődlegessé kéne tenni, sőt ösztönözni” – mondja a The Guardiannak adott interjújában.

Walker kezdetben különféle demenciákban szenvedő emberek agyhullám mintázatát vizsgálta éber állapotban, de nem látott különbségeket. Kutatásainak eredményessége akkor változott meg, amikor rájött, nem az éber, hanem az alvó agy aktivitását kell vizsgálni, így lehet kimutatni a demencia különböző altípusait. De maradtak a kérdések: mi egyáltalán az alvás, mi a szerepe, miért alszunk? Walker ma már a saját magán tapasztaltakat figyelembe véve is tud tanácsokat adni: nyolc óra alvás minden nap, felkelés ugyanabban az időpontban.

Négy-öt óra alvás után azoknak a sejteknek a száma, amelyek a minden nap keletkező rákos sejteket elpusztítják, hetven százalékkal csökken. Nő többek között a mell-, a prosztata-, a méh-, és vastagbélrák kockázata. A negyvenöt éven felüliek, ha hat óránál kevesebbet alszanak, 200 százalékkal növelik a szívroham, vagy az agyvérzés kockázatát. Ilyenkor nő a szívverések száma és ezzel együtt a vérnyomás is. Az alváshiány megzavarja a test vércukorszint szabályozó rendszerét, a sejtek ilyenkor nem megfelelően reagálnak az inzulinra, így a keveset alvók a cukorbetegséget megelőző állapotba (hiperglikémia) kerülnek. Az elhízáshoz pedig azzal járul hozzá az alváshiány, hogy csökkenti annak a hormonnak a szintjét, amely a telítettséget jelzi, és növeli az éhségérzetet adó hormon szintjét. Így a kevés alvás a túlsúlyosságot előidéző harmadik tényezővé lép elő a mozgáshiány és a feldolgozott élelmiszerek mellett.

Az alvás hatással van immunrendszerünkre, ezért kell ágyba vonulnunk megbetegedésünk esetén, és ezért van az, ha fáradtak vagyunk, sokkal könnyebben fázunk meg. A kipihentek jobban reagálnak az influenzaoltásra is. Az Alzheimer-kór kialakulását nem egyszerű összefoglalni, de alapvetően egy mérgező protein, az amiloid felhalmozódása okozza, amely megtámadja a környező sejteket az agyban. A felhalmozódott lerakódásoknak az eltávolítása is a mélyalvás során történik. De a kör ördögi, mivel ezek a mélyalvás központokban halmozódnak fel, egyre kevesebb mélyalvást téve lehetővé, ami növeli a lerakódásokat.

Az alvás segíti új emlékek képződését, ezzel a tanulást is. Mentális egészségünkre is hatással van, a keveset alvók hangulatát az amigdala (az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában van szerepe az agyban) akár hatvan százalékkal fokozott reakciói befolyásolják, ettől mérgesebbek, dühösebbek, agresszívebbek lesznek, felnőtteknek öngyilkos gondolataik támadhatnak.

V. P.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!