Előző
Következő
új cikk

Külföld

Kormányból a médiába

Népszava|2017. okt 9. 05:31
[A+ A-]

Fotó: Wikimédia

Északi szomszédunknál is egyre nagyobb gondot jelent, hogy nem túlságosan jó hírű újságírók szivárognak vissza lassacskán a közszolgálati csatornákhoz.

Szlovákiában a minisztériumok szóvivői hagyományosan a televízióból vagy a rádióból mögül érkeznek az államigazgatásba. Az azonban újdonság, hogy miután éveket miniszteri szócsőként töltöttek, visszatalálnak a közszolgálati rádió- és tévécsatornákhoz.

Az országban hat évvel ezelőtt összevonták a közszolgálati rádiót és televíziót, élére pedig idén nyáron az állami hírügynökség, a TASR eddigi vezetőjét, Jaroslav Rezníket választották.

Már az új tévé- és rádióelnök megválasztását is meglehetősen parázs szakmai és politikai vita előzte meg. Szlovák médiaberkekben ugyanis legalábbis nem jól cseng Rezník neve, aki még a rosszemlékű Vladimír Meciar kormányfő regnálása idején, 1997-ben került a közrádió igazgatói székébe. Húsz évvel ezelőtt a pozsonyi rádió híradása leginkább a magyar közszoglgálati rádióéra hasonlított: Meciar a vitaműsorokban nem egyszer csak saját magával szállt vitába, legfeljebb egy-egy hűségesen alákérdező riportert ültettek mellé, a látszat fenntartása céljából. Az ellenzék képviselői pedig gyakorlatilag nem juthattak műsoridőhöz.

A közmédia újdonsült igazgatójának szakmai jó hírét az sem öregbíti különösebben, hogy vezetése alatt a TASR hírcég szerződött a Kreml propagandáját terjesztő Szputnyik ügynökséggel, aránytalan hírteret adott az akkor még nyíltan nacionalista Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), közmédia-főnökké választását pedig a parlamentben a Marián Kotleba vezette újfasiszta párt képviselői is támogatták.

Ilyen bizonyítvánnyal foglalta el tehát hivatalát Jaroslav Rezník, aki közben maga is megjárta a kulturális minisztériumot, sajtóügyekért felelős állami főtanácsosként. Ténykedését pedig azzal kezdte, hogy volt minisztériumi szóvivőket nevezett ki a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) hírszerkesztőségeinek élére.

A közös rádiós és tévés híradás igazgatója az a Juraj Rybansky lett, aki rádiós karrierjét szintén a Meciar-érában kezdte, majd megjárta a köztévé hírközpontját is, hogy 2012-től minisztériumi sajtóosztályokon dolgozzon, előbb a környezetvédelmi, majd a gazdasági tárcánál. Innen tért vissza szeptember közepén Rezník hívószavára az RTVS-be.

Rybansky két jobbkeze, a rádiós illetve a televíziós hírszerkesztőket vezető Petra Stano Matasovská és Boris Chmel is hasonló utat jártak be: mindketten dolgoztak jó néhány szerkesztőségben, és az utóbbi években szóvivőként keresték kenyerüket. Matasovská (akinek férje is volt újságíró és minisztériumi sajtófőnök) a TASR-ben volt Rezník beosztottja, ült a közrádió mikrofonja mögött, majd az egészségügyi minisztériumban dolgozott szóvivőként. Boris Chmel 2012-ben intett búcsút a közmédiának, ő azonban ötéves szóvivői kitérőjét nem egy minisztériumban, hanem az országos mentőszolgálatnál töltötte, mielőtt visszatért volna a közszolgálati tévéhez. Szakmai képességeiből mit sem von le, hogy édesapja Rudolf Chmel volt miniszterelnök-helyettes,.

Szlovákiában egyébként volt rá példa, hogy egy-egy ismert televíziós nem elégedett meg egy minisztérium sajtóosztályával, hanem jóval magasabbra kapaszkodott a politikai ranglétrán. Lucia Nicholsonová, az állami televízió egyik vezető riportere például egészen államtitkári szintig vitte, a munkaügyi tárca második embere volt. A legnézettebb kereskedelmi csatorna, a Markíza TV hírműsorainak vezetője, Daniel Krajcer pedig kulturális miniszterként tevékenykedett Iveta Radicová kormányának tagjaként. Az ő újságírói újjászületésük egyelőre a jövő zenéje.

A legismertebb a magyarok közül
A szlovákiai magyarok közül Grendel Gábor volt az egyik legismertebb újságíró, aki 2010-ben a belügyminisztérium szóvivője lett. A Kossuth-díjas író, Grendel Lajos fia az Új Szó napilapnál kezdte pályafutását, majd 12 éves szlovák nyelvű kereskedelmi rádiós és televíziós karrier után lett a belügy szócsöve. A SITA hírügynökség úgy tudja, a népszerű tévés az akkori miniszterelnök, Iveta Radicová kormányszóvivői állásajánlatát utasította vissza, hogy a belügyben dolgozhasson.
Mikor később minisztériumi főnöke pártalapító lett, Grendel is követte őt, ma pedig már az ellenzéki NOVA párt elnöke és parlamenti képviselő. Grendel Gábort egyébként az önkormányzati politika is érdekli, a legutóbbi helyhatósági választásokon mindössze 26 szavazattal maradt le ellenfele mögött a Pozsony óvárosának polgármesteri székéért vívott harcban.

Juhász László (Pozsony)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!