Előző
Következő
új cikk

Belföld

A piac ítélete: az egészség üzlet

Népszava|2017. okt 10. 21:10
[A+ A-]

A közkórházak egyre lepusztultabb állapotúak - Népszava fotó/Molnár Ádám

„Álom-ismertetést” tartottak a hazai magánegészségügy képviselői a Portfolió Private Health Fórum 2017 konferenciáján. Míg a szolgáltatók kiszámíthatóságra, a számlaadási kötelezettség bevezetésére vágynak, addig az üzleti biztosítók az állami szolgáltatások portfóliójának tisztítását, és a több lépcsős finanszírozási rendszer megteremtését remélik. Ám egyik szerint sincs mindezekre esély a jövő évi parlamenti választások előtt. Sőt, többségük egy új kormányzati ciklusban is kevés esélyt ad a tervek megvalósulására.

Arra a kérdésre, hogy várható-e a választások után rendszerszintű változás az egészségpiacon, a teremben ülők 61 százaléka nemmel voksolt, a harmaduk szerint apró lépésekben talán, és csak öt százalékuk vélte úgy, hogy az megtörténhet.

Közhely, hogy az egészségügyi rendszer fönntarthatatlan: se elég forrás, se elég orvos, ápoló nincs a hazai betegek ellátásához. Aki teheti, az magánorvoshoz fordul. Csakhogy aki így tesz, az kétszer fizet: adózik az államiért, és egyéb megtakarításaiból a magánorvosi szolgáltatásokért. Míg két évvel ezelőtt a lakosság alig fele ment magánrendelőbe, addig tavaly már 60 százalékuk. Sőt ezeket a szolgáltatásokat ma már messze nemcsak a felső-középosztály veszi igénybe. A Szinapszis Kft. kutatása szerint ugyanis míg 2013-ban 708 milliárdot, tavaly már 904 milliárdot fizetett ki a lakosság a magánorvosi szolgáltatásokért, s ez az összeg néhány éven belül akár 1100 milliárd is lehet.

Ez az helyzet pedig óriási változásokat indított el a magánegészségügyben; mind több befektető lát fantáziát a szektorban. S míg korábban főként a járóbeteg ellátásba dőlt a pénz, mostanra már a kórházi ellátások fejlesztésére is ömlik a tőke. Már csak az igénynövekedés miatt is: a magánegészségügy szereplői, köztük a biztosítók is a többlépcsős biztosítási rendszerben látnák a kiutat.

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház ügyvezetője szerint a magán már nem luxus, hanem az emberek többsége számára nagyon is hétköznapi gyakorlat. Ő is idézte a Szinapszis Kft, kutatásának idevágó mérését, miszerint az emberek az időmegtakarítás, a törődés, a szakértelem és a számlaadás miatt fordulnak főként a magánszolgáltatóhoz. 

A magánegészségügy szereplői, köztük a biztosítók is a többlépcsős biztosítási rendszerben látnák a kiutat. Úgy vélték: ha az állami ellátórendszerben nyilvánvalóvá válna, hogy mi az, ami már közellátásként nem finanszírozható, akkor a piaci szereplők arra kínálhatnának biztosítási csomagot. Juhos András, az UNIQA Biztosító Zrt. képviselője szerint az állam úgy is vállalhatna részt a beteg magánorvosi számlájából, ha kifizetné annak 70 százalékát, mintha a kezeléseket a közellátásban vette volna a beteg igénybe. A maradék 30 százalékra a biztosítók kínálhatnának fedezetet. Ezzel szerinte mindenki jól járna, hiszen a biztosítók évek óta várják, hogy beléphessenek a magánszolgáltatások finanszírozásába. Az OTP Egészségpénztár vezetője, Studniczky Ferenc szerint öngondoskodás nélkül biztosan nem megy az egészségmegőrzés, ezt pedig az állam a mostaninál jelentősebb adókedvezménnyel is segíthetné.

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!