Előző
Következő
új cikk

Belföld

Balparti túlélési technikák

Népszava|2017. okt 12. 05:05
[A+ A-]

ELLENZÉKI NEHÉZSÉGEK - Saját erőből kellett felújítani a főteret FOTÓK: Vajda József

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Sződliget.

A Duna szélét kis öblök, és még kisebb szigetek tarkítják Sződligetnél, ahol október derekán még minden zöld, a nyírott fű is a parti napozón. Sorra hozzák a hajókat teleltetni a kikötőbe, még nem alszik a 2-es út víz felőli oldala. A főútról alig látni valamit a településből, az egyik letérőnél aszfaltozó gépek foglalják el az utat, délidőben nyoma sincs a reggeli és kora esti elviselhetetlen forgalomnak. A régi és az új 2-es között elterülő község utcáiban nagy a rend és csend, az aktív korúak többsége a fővárosban dolgozik. A frissen felújított főtér szélén a lámpaoszlopon a sorosozó kormányplakátokat csapkodja a szél.

Juhász Béla, sződligeti polgármester – aki az Együtt alapítója, de a Tiszta Forrás Szövetség jelöltjeként nyert az utóbbi két választáson – épp uniós programok anyagait nézi irodájában, amikor megérkezünk hozzá. A település vezetője szerint ugyanis jobban megéri közvetlenül Brüsszelnél pályázni, mert itthon egyre furcsábban mennek a dolgok. Az utóbbi egy évben már az is elvárás, hogy a térség országgyűlési képviselőjének támogató levelét csatolja a település a pályázati anyagok mellé, ha nyerni akar. – Én is kértem ilyen támogató levelet nem is egyszer Harrach Pétertől, de nekem nem szokott válaszolni – fedi fel a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetőjének hozzáállását.

Utoljára négy hónapja fordultak Sződ és Csörög vezetőjével együtt a választókerület egyéni képviselőjéhez, mert lakossági fórumokon váratlanul kiderült, hogy az M2-es út – vagy, ahogy a környéken élők nevezték eddig: a halálút – szélesítésével együtt megígért új csomópont és bekötőút mégsem épül meg. Azt kérték, vesse be kapcsolatait és tekintélyét a lakosság számára sokkal előnyösebb eredeti terv megvalósításáért, de felelet nem érkezett. Most a térség lakossága kezdett aláírásgyűjtést a bekötőútért, hátha erre reagál a képviselőjük, Juhász Béla pedig közben azért is harcol, hogy az építkezés miatt elviselhetetlenül zsúfolt és lassú M2-es a bővítés befejezéséig ne legyen fizetős.

– A politikai ellenszenv a váci polgármester esetében felülírja a lakosság érdekét – állítja Sződliget első embere. – Az elmaradó beruházás épp a város déli részén élőknek okozza majd a legnagyobb gondot, a váci polgármester, a KDNP-s Fördős Attila mégsem írta alá velünk a Harrachnak címzett levelet, sőt három éve nem fogadja a köszönésemet sem.

A miértre csak azt az egy elfogadható magyarázatot találja a sződligeti vezető, hogy az előző választás előtt Vác-Dél 300 lakója közül többen inkább hozzájuk szerettek volna tartozni, mert a fejlesztések jobban tetszettek nekik, mint a semmi, amit saját városuktól kaptak.

Juhásznak az ellenzéki Együtt egyik alapítójaként sok „bűne” van, és ezt azzal is tetézi, hogy nem hívja előadónak minden sátoros ünnepen az ország vezetőit, ahogyan azt fideszes elődei tették. – A választás előtt azt ígértem, ide olyan vezető nem jön, aki csak térképről ismeri a településünket – magyarázza a szigort.

Védik az emberséges társadalmat
Juhász Béla Facebook-bejegyzésben határolódott el a településén is látható Soros-ellenes plakátoktól. Azt írta: "Sződliget villanyoszlopain is megjelentek a kormányzati hirdetések. Sződliget polgármestereként szeretném elmondani, hogy az önkormányzatunknak nincs köze ehhez a gyűlöletkeltő propaganda akcióhoz! (…) Mindannyiunk közös érdeke, hogy megvédjük hazánkat, hogy a határainkat ellenőrizzük, hogy tudjuk, kik jönnek hozzánk, kikkel osztjuk meg az életünket. Ugyanígy közös érdekünk, hogy megvédjük az emberséges társadalom határait. (…) Mondjunk nemet együtt a félelem eluralkodására! Védjük meg közösen az emberséges társadalom határait!"
Sződliget polgármestere nem rejti véka alá a véleményét, a közösségi oldal mellett önálló blogot is ír. Legutóbbi írásának címe: Agymosó gengszterek! „Hetekig néztem a vigyort Soros arcán, majd néhány napig a Keresztapa magyar verzióját. Agymosás. Mindkettőtől felfordult a gyomrom” – így kezdődik a bejegyzés, majd a gyorsított tempóra kapcsolt törvénygyár településképi szabályozást szigorító rendelkezéseit szedi ízekre. A kormány ezzel a szerinte többségében kormánypárti csatlósként működő polgármesterek nyakába varrta a döntés felelősségét, hogy a plakátok megfelelnek-e a „településképnek”.
Következtetése így szól: „Szerintem meg pontosan ez a polgármestereket falhoz állító felső parancs az önkormányzatiság megcsúfolása. Kézi vezérléssel kényszerítenek arra, hogy ne engedjem kitenni az éppen aktuális fideszellenség plakátjait. Én viszont a szólásszabadsággal szimpatizálok. A sokszínűséggel szimpatizálok. A demokráciával szimpatizálok. A jogszerűséget továbbra is döntse el a bíróság!”

Többen úgy gondolták bő tíz évvel ezelőtt, hogy lapos a sződligeti közélet, ezért 2005-ben Tiszta Forrás Egyesület néven civil szervezetet alapítottak kulturális és környezetvédelmi programok szervezésére. Szemetet gyűjtöttek, veterán autó-motor találkozót, egyéb politikamentes programokat találtak ki, amihez pályázatokon szereztek pénzt. 2010-ben elindultak a helyi választáson és a lakosság megszavazta őket, mert az embereknek elegük volt abból, hogy a község a térség „lesajnált” települése. A tíz utcából csak hat volt aszfaltozva, a közintézmények lepusztultak, nem jutottak előbbre, pedig a drága ingatlanokban igényes, polgárosodó réteg él.

DUNAI VESZÉLYEK - Elkészült a falut védő gát

DUNAI VESZÉLYEK - Elkészült a falut védő gát

Ma minden úton burkolat van, pályázati pénzből a régieket is felújítják, kész az árvíz elleni védőgát, az óvoda megszépült és nincs benne szabad hely, az iskolában is 300 gyerek tanul, a létszám egyre nő. Az épület energetikai felújítása a nyáron fejeződött be, most nyertek pénzt négy új tanterem megépítésére, közben saját zsebből felújították a főteret és a hivatal épületét is, játszótér, futókör épült és hozzákezdhetnek az orvosi rendelő felújításához. A munkát 2010-ben azzal kezdték, hogy visszaadták a főtér felújítására akkor már elnyert pályázatot, mert a 30 milliós támogatás mellé 34 milliós önrészt kellett volna vállalni, miközben mínusz 29 millió volt a település számláján. Ma majdnem 100 milliós tartalék van rajta, amit úgy értek el, hogy minden szerződést felülvizsgáltak, az előnyteleneket felmondták. Azóta kétévente csoportos közbeszerzésen vesznek nagy mennyiségű áramot és gázt a sződligeti közintézmények fűtéséhez és világításához, amivel az első évben mindjárt 23 százalékot spóroltak, s az árat azóta sikerült még lejjebb faragni – sorolja az első lépéseket a területfejlesztésből diplomázott Juhász Béla.

A megmaradt pénzeket visszaforgatják a fejlesztésekbe és minden elérhető pályázaton elindulnak. A település vízelvezető rendszerének kiépítésére is be akarták adni az igényüket, de a pályázatot a múlt héten váratlanul lezárták, így most zsebből elkészítik a terveket és várják a következő alkalmat. – Hátha akkor kevesebb baráti településnek szólnak előre, hogy készüljenek és mi is beleférünk – teszi hozzá kis félmosollyal a szája sarkában a polgármester. Kevés a helyi bevétel, cserében viszont nem kell sokat költeniük szociális támogatásokra, mert alig van igénylő, mindössze 4 közmunkás segíti a közterületek rendben tartását. Egy hasonló méretű szabolcsi községben 400 embernek kellene értelmes munkát találni, Sződliget pedig azért kénytelen gépesíteni, mert nincs elég munkáskéz a fűnyírásra, őszi lombgyűjtésre. Elterjedt, hogy a kormány az 5 ezres lélekszám alatti községek önállóságának felszámolására készül. Sződliget nemrég még veszélyben volt, hiszen 2013 év elején még csak 4423-an voltak, de szűk öt év alatt több mint 500 fővel gyarapodott a létszám.

Az eredmények látványosak, mégis először akkor bizonytalanodik el a beszélgetésben Juhász Béla, amikor a folytatásról faggatom. Vannak még tervei, mert rendbe szeretné tenni a Göd felé eső, Lakóparknak nevezett településrészt, hogy „ne érezzék mostohának magukat az ott élők” és legalább a jogi helyzetét szeretné rendezni az ezt követő területnek, ahol az egykori gödi termelőszövetkezet 25 éve a kárpótlás keretében parcellázott telkeket, csak éppen az utak maradtak az azóta megszűnt gazdasági szervezet nevén. A tervek ellenére úgy fogalmaz: nincsenek pótolhatatlan emberek, Sződliget növekedési pályára állt, innen már bárki elvezeti a települést.

Függetlenségi törekvések
A község Budapesttől 30 kilométerre északra fekszik, szinte egybeépülve délről Göddel, északról pedig a járási székhely Váccal.
Az 1950 óta önálló település az utóbbi években többször felhívta magára a figyelmet függetlenségi törekvéseivel, 2012-ben például azzal: általános iskolájának államosítását társasházzá minősítéssel akarta elkerülni.
A képviselő-testület hat tagja és a polgármester is a Tiszta Forrás Szövetség jelöltje volt az utóbbi két választáson, de mindenki tudja: Juhász Béla egyben az Együtt alapítója és választókerületi elnöke, volt MDF politikus.

Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!