Előző
Következő
új cikk

Belföld

Polt Péter, az érinthetetlen - Megtagadták a népszavazást

nepszava.hu|2017. okt 12. 16:31
[A+ A-]

Illusztráció/Népszava fotó

Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).   Az NVB szerint a Momentum Mozgalom, illetve a Vágó Gábor korábbi LMP-s parlamenti képviselő által benyújtott kérdések tiltott tárgykörbe - az Országgyűlés szervezetalakítási és személyi hatáskörébe - ütköznek, ezért nem lehet róluk népszavazást tartani - informál az MTI.

A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?"

Az NVB 9:2 arányban - Fábián Adrián választott tag és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával - megtagadta a kérdés hitelesítését, döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Patyi András, az NVB elnöke előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, egyértelmű, hogy a kérdés egy közjogi tisztséget jelenleg betöltő személy jogköreinek korlátozására irányul, ez azonban az országos népszavazás rendeltetésével nem egyeztethető össze. 

A bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, a Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével. Az NVB ezért a mozgalom további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta. Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseket. Az első arra vonatkozott, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi joga ne terjedjen ki arra, ha a képviselő a leadott szavazatával korrupciós bűncselekményt követ el.

Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán az Országgyűlésnek módosítani kellene a képviselők szabad mandátumra vonatkozó szabályát, márpedig alaptörvény-módosításról nem lehet népszavazást tartani. Emellett megtévesztő is, mert azt a látszatot kelti, mintha a korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt most nem lehetne a képviselőket felelősségre vonni. 

Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a jelenleginél eggyel több korlátot állítana a legfőbb ügyész megválasztása elé, ami korlátozná az Országgyűlés szuverenitását. 

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt. Az NVB határozatát Bodolai László nem szavazta meg. 

Vágó Gábor negyedik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak. A kérdés emellett nyíltan ellentétes a diszkrimináció tilalmát biztosító alaptörvényi szabályokkal is. Az NVB hitelesítést megtagadó határozatát nem szavazta meg Fábián Adrián, mert úgy ítélte meg, az MNB a bizottság érvelésével szemben nem közhivatal. 

 Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Miért nem lehet a Poltot leváltani a Fidesz nélkül? - szedte pontokba a fenti kérdések benyújtásakor az Index: 

  • Polt Péter leválthatóságának ügye azért merül fel, mert az ügyészség az elmúlt években következetesen blokkolta a Fidesznek politikailag kényes büntetőügyek előrehaladását, bírósági szakba jutását. Polt leváltása minden ellenzéki párt evidens érdeke, csakhogy a pozíciója kétharmados védelemmel tökéletesen körül van bástyázva.
  • Az összes képviselő kétharmada által választott legfőbb ügyész megbízatása 9 éves mandátuma végéig, vagy a 70. életéve betöltéséig szól.
  • Csakhogy a sarkalatos ügyészségi törvény arról is rendelkezik, hogy a legfőbb ügyész a jogköreit utóda megbízatása kezdetéig gyakorolja.
  • Így hiába tölti be Polt 2025-ben a 70-et, ha a Fidesznek lesz legalább egyharmada a parlamentben, az utód kinevezésének akadályozásával a helyén tarthatja. (M.G.)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!