Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Lukak az "adózsákon"

Népszava|2017. okt 13. 05:21
[A+ A-]

Fotó: Molnár Ádám

A Költségvetési Tanácsnak készített kutatások óvatosságra intenek a büdzsé költekezéseivel kapcsolatban. A munkaerőhiány súlyos gondok forrása lesz a jövőben.

A GDP arányos államadósságot a tavalyi év utolsó, mértékadónak tekintett napján sikerült a korábban közölt 74,1 százalékról, mint egy felülvizsgálat során kiderült 73,9 százalékra leszorítani. Ez volt a legörvendetesebb - a jegybank képviselője által közölt - bejelentés a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett fórumon, ahol a Költségvetési Tanács által megrendelt tanulmányokat ismertették. Az MNB stábjának tagjai arra számítanak, hogy a jövőben, évről-évre egy százalékpontos adósságlefaragás várható. A felszólalók a költségvetés idei alakulását rendben lévőnek tartották, ám sorra rámutattak arra, hogy az egyes számbavételi módok között felettébb nehéz eligazodni, ezért általánossá vált az a gyakorlat, hogy a gazdasági tárca, a jegybank vagy statisztikai hivatal mindig azt az adatot emeli ki, amely számukra - lényegében a kormányzati propaganda céljainak megfelelően a - a legkedvezőbbnek látszik. Erre jó példa, amint erről az Állami Számvevőszék ellenőrzési vezetője beszámolt, hogy az év végén várhatóan csökken az uniós módszertan szerinti GDP-arányos kormányzati adósság, ugyanakkor az államháztartás év végi pénzforgalmi egyenlege 76-108 milliárd forinttal kedvezőtlenebb lehet a tervezettnél.

A kockázatok jelentős részére az Országvédelmi Alapban még megtalálható mintegy 60 milliárd forintos szabad tartalékok megfelelő fedezetet nyújthatnak. Hiába emelkedtek idén a bérek jelentős mértékben - átlagosan 12 százalékkal - mégis, eddig még igazán fel nem tárt okból, a háztartások fogyasztása bár növekedett, mégis elmaradt a költségvetésben számított mértéktől. Ennek a következménye az lett, hogy az áfabevételi tervek sem teljesülnek. Bár az nyilvánvaló volt, hogy a tavalyi sertéshús, és az idei baromfihús áfabevételek adókiesést okozhatnák, ám ennél a két termékcsoportnál sem úgy alakult a fogyasztás, ahogyan azt korábban elképzelték. Az alacsonyabb sertéshús árakat csak fél-háromnegyed évig sikerült tartani, most azonban már többe kerülnek, mint az adócsökkentés előtt. Ezzel szemben a baromfihús ténylegesen olcsóbb lett, és ezt az árat tartja jelenleg is. A számvevőszék munkatársa arra figyelmeztetett, hogy az áfacsökkentések társadalmi hatásait érdemes alaposan figyelembe venni.

Az üzemanyagok jövedéki adójának emelése bevált, a dohánytermékeknél viszont kevésbé, így a két árufajta együtt mintegy 20-25 milliárd forintos adóbevétel kiesést eredményez. Az egyszerűsített vállalkozói adó befizetések is csekélyebbek lesznek a várakozásoknál 15-18 milliárd forinttal. ugyanakkor a pénzügyi tranzakciós illeték és az államháztartás alrendszereiből származó befizetések meghaladhatják a tervezettet – írták. Arra sem lehetünk büszkék, hogy a 46,7 százalékos adócentralizáció még mindig egyike az európai legmagasabbaknak, vagyis az állami bevételek elosztása túlzottan koncentrált a számvevőszék megállapítása szerint. Az ÁSZ becslése alapján 2017 végén a bevételi oldalon 32-48 milliárd forint elmaradás, a kiadási oldalon 44-60 milliárd forint többlet várható.

A gazdaság mostani helyzete "kegyelmi állapot" - így vélekedett Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára arra figyelmeztetett, az infláció alacsonyabb már nem lesz, sőt a gazdaság élénkülése és a munkaerőhiány miatt további béremelések várhatóak, amelyek kihatnak az árakra is. Ugyanakkor, amíg a multinacionális cégek képesek a béremelésekre, addig a kis- és közepes vállalatoknál másfél-két év múlva derül ki, hogy hányan tudtak talpon maradni.

Ehhez kapcsolódott Varga Júlia előadása is, az MTA kutatója, aki ugyancsak tanít a Corvinus Egyetemen a munkaerőpiaci helyzetet elemezve arra figyelmeztetett, hogy 2018-ban már csökkenhet is a munkavállalók száma, az alacsonyabb munkaképes népességszám és a pályakezdők nem megfelelő iskolai végzettsége miatt. Annak ellenére, hogy a leszállított iskolakötelezettség és a felemelt nyugdíjkorhatár miatt ezekből a korosztályokból arányaiban többen dolgoznak, összlétszámuk azonban fogyatkozik. Jellemző, hogy az üres állások 60 százalékánál megelégednének az általános iskolai végzettséggel, még sincs elég jelentkező. Az Európai Unióban nálunk hiányoznak a legtöbben az egészségügyi és a szociális szférából, az építőiparban pedig a másodikak vagyunk. Lényegében a munkaerőtartalékok kimerültek.

Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!