Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Kairó szerepében Casablanca

Népszava|2017. okt 14. 07:40
[A+ A-]

A ZSARU - A nyomozó a film zárójelenetében a tüntető tömegben

Dubajban 2009-ben brutális gyilkosság áldozata lett egy libanoni popénekesnő. A szövevényes ügy végén kiderült, a bérgyilkosság megrendelője az egyiptomi üzleti és politikai élet legmagasabb köreinek egy tagja volt. Megfosztották a képviselői mandátumával járó mentelmi jogtól, majd a bíróság halálra ítélte. Ez annyira nem illett Mubarak diktatórikus rendszerébe, hogy Tarik Saleh, a svéd mama és egyiptomi papa házasságából született svéd rendező azonnal nekilátott filmforgatókönyvet írni az esetből. Reménykedett, hogy a váratlanul kemény ítélet első jele az Egyiptomban uralkodó korrupt diktatúrát elsöprő nagy társadalmi viharnak. A vihar akkor elmaradt, a megkezdett forgatókönyv a fiók mélyére süllyed.

Ennyi A kairói eset (The Nile Hilton Incident) című svéd-dán-német-francia film előzménye. Tarik Saleh, a valóságos bűntény alapján végül mégis elkészült filmjével idén elnyerte a Sundance fesztivál zsűrijének nagydíját. A kegyetlen gyilkosságok sorozatát a rendező időben 2011-re, az arab tavasz idejére, az egyiptomi forradalom kitörését közvetlenül megelőző napokra tette át. A brutális tett tükrében mutatja meg, miből lett elege az egyiptomiak tömegének, mi vitte őket az utcára, s kényszerítette ki Mubarak elnök lemondását. A valóság részletgazdag, hiteles ábrázolásától emelkedik a film a legjobb politikai thrillerek közé. A krimi középpontjában a kairói rendőrség egy nyomozója áll, aki a nyomokat követve a legkiszolgáltatottabb szudáni menekültektől kezdve az elképesztő hatalmat képviselő felső tízezer luxuskörnyezetéig a társadalom minden rétegét bejárja. A remekül kidolgozott történet így a krimi fordulatai révén átfogó keresztmetszetét adja egy velejéig korrupt, bukásra ítélt rendszernek, amelyben egyetlen törvény létezik: a törvénytelenség.

A film pontosan be is lövi az időt 2011. január végére, amikor Kairó lerobbant negyedeinek utcáin vihar előtti feszült csend uralkodik, de a tévéképernyőkön már zajlanak az arab tavasz nyitányának számító tunéziai események, a Jázminos Forradalom kegyetlen utcai összecsapásai. Így lesz A kairói eset az egyiptomi színtér ellenére az egyik legjobb skandináv krimi, az élet- és valóság-közeli részletek mesterien vegyülnek a Közel-Kelet sajátos levegőjével, remekül eltalált atmoszférájával.

Noredin, a nyomozó hamar rájön, hogy a szépséges énekesnő kegyetlen meggyilkolásának szálai egészen a legfelső körökig, az elnök fiának legjobb barátjáig vezetnek. A maga módján a görög tragédiák hőseire üt, ahogy azok az ókori istenek, Noredin a modern istenek ellen fordul. A határozott parancs ellenére megszállottan kezdi kibogozni a szálakat, s ebben külön izgalmas, hogy azzal a totálisan korrupt rendszerrel száll szembe, amelynek ő maga is a tagja. A meggyilkolt lány holtteste mellett zsebre vágja az áldozat pénzét, rendszeresen szedi a sápot a piaci árusoktól, elrakja az előállított gyanúsítottak bankóit. Még a magyar néző is, aki tapasztalt már egyet s mást, lélegzetelállítóan tragikusnak érzi a korrupciónak azt a töménységét, társadalmi beágyazottságát, amit Saleh kemény következetességgel mutat. Ez a művészi kiállás magyarázhatja, miért tiltották le az utolsó pillanatban a film kairói forgatását, ami miatt több jelenetben Casablanca játssza Kairó szerepét. Szerencsére addigra már egy sor képben megörökítették az egyiptomi metropolis érdes felének lestrapál, szemetes utcáit, piaci nyüzsgését, egy megváltásra váró világ hiteles kulisszáit.

A krimiszál arról is szól, mi történik egy bűnügyi nyomozóval egy velejéig korrupt diktatúrában akkor, ha elkezd a saját feje után dolgozni. Noredinnek megmondják, hagyja az ügyet, a lány öngyilkos lett, saját maga vágta el a torkát. De a nyomozás megfontolt lépésekben bontakozik ki, akárcsak a legjobb skandináv krimikben. Feltárul egy kairói rendőrőrs mindennapi munkája, ahol a szálakat Noredin nagybátyja tartja kézben, ő szervezi a legnagyobb pénzeket ígérő korrupt ügyeket is. Ez egy igazi gengszterfilm, ahol a rendőrségen találhatók a legnagyobb gengszterek.

A főhőst alakító Fares Fares játéka megragadó. Hiteles személyiséget teremt a korrupt, de az igazságért mégis áldozni képes zsaru figurájából. A bejrúti születésű svéd színész markáns arca, erős egyénisége, érzelmekkel teli hallgatagsága ismerősünk már pár nagyszerű skandináv krimiből (Palackposta, Nyomtalanul, Fácángyilkosok), mint a döglött akták ügyosztály munkatársa. Hívták már az Oscar-díjas amerikai Zero Dark Thirtybe, meg a hollywoodi Safe House-ba is. Tarik Saleh jó barátjaként filmjei állandó színésze. Játszott az ugyancsak politikai thriller Tommyban, és Saleh leghíresebb filmje, az egész világot bejárt animációs Metropia színészhangjai között is ott van.

A film az egyiptomi forradalom kitörésének előestéjén zárul. Döbbenetes erejűek az utcákat elözönlő emberek, a Mubarak-diktatúra ellen tüntető tömeg életteli képei. És végtelenül keserű a történet sötét jóslata. Az utolsó drámai fordulatba a főhős majdnem belehal, a főbűnösök viszont sikerrel mentik az irhájukat. Tiszta valóság.

Bársony Éva

Lájkoljon minket a Facebook-on is!