Előző
Következő
új cikk

Külföld

Paks 2 - Nem jött be Orbánék időhúzása, Ausztria bírósághoz fordul

Népszava|2017. okt 13. 16:21, frissítve: 2017. okt 13. 19:23
[A+ A-]

Népszava fotó/Fotó: Molnár Ádám

Nem jött be az Orbán-kormány és az Európai Bizottság összehangolt időhúzása: bár minden eszközt bevetettek, hogy a tervezett paksi bővítés állami támogatásáról szóló határozat az osztrák választásokhoz minél közelebbi időpontban lásson napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák kancellárnak még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a jogi procedúrát az Európai Bíróság előtt a beruházásnak mondvacsinált indokokkal zöld utat adó döntés ellen.

Mint emlékezetes, Ausztria már jóelőre közölte, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja, hogy Paks II állami támogatással épüljön meg, bírósághoz fog fordulni. A Bizottság 2015-től vizsgálta a kérdést, és idén tavasszal meg is hozta a határozatot, de mostanáig nem hozta nyilvánosságra, formálisan a magyar kormánnyal folytatott egyeztetésekre, illetve „fordítási nehézségekre" hivatkozva. A határozatot végül angol nyelven publikálták, és a szöveg nem győzte meg azokat, akik szerint a veszteséges atomerőmű állami támogatása nem összeegyeztethető az uniós versenyszabályokkal.

Úgy tűnt ugyanakkor, hogy az osztrák ellenlépést sikerült megakadályozni – Ausztria a hét végén választ, és az új, várhatóan néppárti kormány ideológiailag sokkal közelebb áll az Orbán-kabinethez, mint a jelenlegi vezetés. Csakhogy Christian Kern osztrák szövetségi kancellár nem várta meg a váltást, és az osztrák hírügynökség szerint pénteken bejelentette: elindítják az előzetesen jelzett bírósági eljárást. „Határozottan elutasítom a paksi atomerőmű bővítését, mivel a beruházás értelmetlen nem csak biztonsági okokból, hanem energiapolitikai és gazdasági okokból is. Még az EU Bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az atomerőmű bővítése soha nem lenne életképes állami támogatások nélkül" - fogalmazott.

Az uniós jog alapján bármely tagállamnak joga van az Európai Bírósághoz fordulni (például a versenyszabályok megsértésének gyanúja miatt), Ausztria pedig korábban is megtette ezt a szintén állami támogatással felépíteni tervezett brit Hinkley Point C atomerőmű miatt, amelynek ügyében hamarosan várható a paksi bővítésre nézve is irányadó bírósági ítélet. Az Európai Bíróság akár a beruházás leállítását is előírhatja.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az osztrák lépésről a Népszavának azt mondta: sok múlik a következő osztrák kormányon is, de a visszakozás a konzekvensen antinukleáris Ausztriában komoly belpolitikai rengéseket okozna. Ha az Európai Bíróság elfogadja azt az álláspontot, hogy a veszteséges beruházás költségvetési dotációja piactorzító hatású, megtilthatja a kiegészítő állami támogatást, ami ellehetetleníti a beruházást (hasonló lépés végzett annak idején a szintén állami köldökzsinóron lógó Malévvel). Jávor szerint a magyar kormány és a Bizottság nehezen magyarázható összjátéka százmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek a bővítés leállítása esetén, amíg ugyanis a Bizottság vizsgálata zajlott, Pakson buzgón égették a közpénzeket a bizonytalan kimenetelű beruházás érdekében. 

Lájkoljon minket a Facebook-on is!