Előző
Következő
új cikk

Belföld

Uniós milliárdok morzsolódnak a diákokkal együtt

Népszava|2017. okt 18. 05:00
[A+ A-]

Siralmas képet vetít előre az iskolaelhagyás tendenciája. FOTÓ: Molnár Ádám

Hatalmas összeget, összesen 27 milliárd forintot fordít a kormány a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítására – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A pénzt különböző projektekben hasznosítják, amelyek a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia keretében valósulnak meg. A költségek szinte egésze uniós forrás, a stratégiához kapcsolódó EFOP projekteket 2015-ben, 2016-ban és idén írták ki, az Emmi tájékoztatása szerint mindegyik megvalósítása folyamatban van.

A legtöbb pénzt (12,9 milliárd forintot) a tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények fejlesztésére szánják. A program indítását kedden jelentette be Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a projekt keretében a lemorzsolódásnak leginkább kitett 150 óvoda és 300 iskola intézményfejlesztését végzik el. Ugyanakkor az Emmi lapunkat úgy tájékoztatta: a fejlesztési terveket megalapozó helyzetelemzés még nem zárult le, október végéig tervezik annak elkészítését. A projekt – ami deszegregációs modelleket, szakmai útmutatókat is tartalmaz – három teljes tanévben, 2020-ig valósul meg.

További milliárdokat fordítanak a tanárok felkészítésére: a "Pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében" elnevezésű EFOP projekt keretösszege 9,86 milliárd forint. Az "Esélyteremtés a köznevelésben" című projektre 4,29 milliárd forintot szántak, ennek célja egyebek mellett "az esélyteremtő nevelés-oktatást lehetővé tévő módszertani kultúra kialakítása, megerősítése, esélyteremtő módszertant alkalmazó köznevelési intézmények gyakorlóintézménnyé válásának támogatása", illetve az iskolarendszeren kívüli hátránycsökkentő tevékenységek (Tanoda, Második Esély) eredményességének növelése.

A stratégia része a hároméves kortól kötelező óvodáztatás 2015 szeptemberi bevezetése (az Emmi szerint a 2016-2017 nevelési évben 3,8 százalékkal nőtt a háromévesek aránya 2014-2015-höz képest), illetve az Arany János Programok is. Ezekben eddig több mint négyezer középiskolás, szakiskolás hátrányos helyzetű tanuló vett részt (30 százalékuk roma). "A 2014-ben végzett vizsgálat megállapította, hogy e programok nélkül a tanulók mintegy negyede alacsonyabb képzési szinten vagy valószínűleg egyáltalán nem tanult volna tovább" – állítja a minisztérium.

Ehhez képest a trendek aggasztóak. Az Eurostat adatai szerint miközben a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya Európa-szerte csökken, Magyarországon 2010 óta szinte folyamatosan növekszik, 2014-ben már meghaladtuk az uniós átlagot (lásd ábránkat). A romló trend 2016 után sem állt meg, és nagy valószínűséggel a közeljövőben sem fog, legalábbis Radó Péter szerint. Az oktatáspolitikai elemző lapunknak elmondta: a kormány olyan eszközöket alkalmaz, amelyekről már most tudni, nem lesz jelentős hatásuk.

– Ahhoz, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyást visszaszorítsuk, elsősorban iskolai autonómiára van szükség. Rengeteg kutatás-fejlesztés készült korábban Magyarországon is, egyértelműek a kritériumok. A mutatók 2010 óta romlanak, jól látszik, az okokat a kormány maga idézte elő. Megszüntették a normatív finanszírozást, az iskolákat semmi nem motiválja arra, hogy bent tartsák a diákokat. A tankötelezettség korhatárának leszállítása is azt üzente, idő előtt meg lehet szabadulni a "problémás" gyerekektől. A pedagógusok mozgásterét csökkentették, az állam kívülről irányít. Ilyen környezetben semmi esélye a differenciált oktatásnak, ami az egésznek az alapfeltétele lenne – mutatott rá Radó. A szakértő szerint így hatalmas mennyiségű uniós pénz megy el, a gyakorlati megvalósítást tekintve értelmetlen projektekre.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!