Előző
Következő
új cikk

Belföld

Ahol nagyon kellene, pont ott nem jön segítség

Népszava|2017. okt 18. 05:03, frissítve: 2017. okt 18. 07:20
[A+ A-]

A magyar gyerekek 10 százaléka olyan családban nevelkedik, amelyben a szülők alig tudnak munkát találni. FOTÓ: Népszava

A kis falvakban élő munkanélküli családokat sokszor megfosztják még a gyerekek után járó juttatástól is, pedig nekik kellene a támogatás. Szakemberek szerint differenciáltan kellene emelni a pótlékot.

A szakma szerint a gyermekszegénység felszámolásának leghatékonyabb eszköze lehetne az alanyi jogon járó családi pótlék összegének megemelése, ám a Fidesz-kormány 2010 óta nem nyúlt a gyerekek száma után differenciált, összességében azonban alacsony tételhez. A Magyar Szegénységellenes Hálózat egyhetes programsorozatot szervezett a méltó megélhetésről, ennek zárásaként tegnap, a szegénység elleni világnapon fórumbeszélgetést tartottak a családi pótlékról a gyermekszegénységgel foglalkozó szociológusok, szociálpolitikusok, közgazdászok és civil szervezetek részvételével.

Az alapvetés közismert: nincs ésszerű magyarázat arra, hogy a kabinet miért csak a rendszeres jövedelemmel rendelkező, tehát valamilyen szinten biztonságban élő családokat támogatja az adókedvezmény folyamatos kiterjesztésével, míg a legkisebb jövedelemből élőket, a bizonytalan foglalkoztatási helyzetben lévőket – és így az ő gyermekeiket is hagyja még lejjebb csúszni.

Szikra Dorottya felidézte, hogy a családi pótlék európai megjelenésekor még nem az állam fizette a támogatást a szegény családoknak, hanem a vállalatok hoztak létre ilyen alapokat Magyarországon is. A szociálpolitikus három családtípus esetében vizsgálta, hogy milyen és mekkora támogatásokat kaptak a gyermeket nevelők a baloldali-liberális kormányok idején, és mennyit 2017-ben. A számítások azt igazolják, hogy ha egy család 2009-ben csak gyesre és családi pótlékra volt jogosult, mert munkanélküli volt mindkét szülő, azóta sem javult a helyzetük. A minimálbérért dolgozók már visszaigényelhetnek egy nem túl magas összeget családi adókedvezményként, ami javítja az anyagi helyzetüket, de igazán jól az átlagbérből, még inkább a jóval efölötti jövedelemből élők jártak. Az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa azt állítja, hogy az utóbbi 5-7 évben majdnem 100 ezer gyerek esett ki még az értékét egyre inkább elvesztő családi pótlék elosztásából is, mert 16 évre vitték le a tankötelezettség korhatárát.

Farkas Zsombor szociológus a KSH adataira hivatkozva emelte ki, hogy a magyar gyerekek 10 százaléka nagyon alacsony munkaintenzitású családban nevelkedik, ahol nincs vagy minimális a munkából származó jövedelem. A Gyermekesély Alapítvány munkatársa, egyetemi oktató szerint ez nagyjából 180 ezer társadalomból kirekesztett gyereket jelent, és arányuk a 17 év alattiak közt folyamatosan nő. 2010-ben ennek a korosztálynak a 9 százaléka tartozott ebbe a körbe, 2016-ban már 15,9 százaléka. Nekik biztosan óriási segítség lenne a családi pótlék megemelése, netán megduplázása, amivel most a választási kampányban a legtöbb ellenzéki párt hitegeti a szavazókat.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője ezzel szemben állítja, nem törvényszerűen kellene mindenkire kiterjedően emelni a családi pótlékot. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott legfrissebb személyi jövedelemadó adatok alapján ugyanis az derült ki, hogy a tíz jövedelmi osztályra osztott társadalom legalsó tizedében él a gyerekek 19 százaléka, de ők csak keveset kapnak az államtól, míg a családi adókedvezmény épp azokat a gyerekeket segíti, akik a legfelső tizedhez tartoznak. Egyre nő tehát a szakadék a társadalomban, a családi pótlék reálértéke pedig folyamatosan csökken. Megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes járásaiban milyen a gyerekek helyzete és esélye. A 18 év alattiak száma a főváros V. kerületében a legkisebb és Ózdon a legnagyobb, ahol alig vannak páran, akik családi adókedvezményre jogosultak. A falvakban ennél is rosszabb helyzetet találtak. Az ország végletes kettészakadása ebben az egyetlen szociálpolitikai kérdésben is látványosan megmutatkozik, ezért a szegénység világnapján valamennyi magyar szakember differenciált, a szegényeket kiemelten segítő családi pótlék emelést sürgetett.

A civilek dupláznának

A családi pótlék emelését követeli a Magyar Szegénységellenes Hálózat méltó megélhetés munkacsoportja. A kormánynak címzett petíciójukban arra kérik a döntéshozókat, hogy még a 2019-es költségvetés tárgyalása előtt rendeletben emeljék duplájára a családi pótlékot. Az utasításnak szerintük tartalmaznia kell azt is, hogy a megemelt összeget értékállóvá teszik és egyben megszüntetik a családi pótlék folyósításának feltétekhez kötését. Közös érdekünk, hogy Magyarországon minden gyermek méltó körülmények között nevelkedhessen - zárul a civil szervezet petíciója.

Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!