Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Közművek - Vége a francia kalandnak

Népszava|2017. okt 18. 05:24
[A+ A-]

Állami feladattá vált a föld alatti és föld feletti vezetékek karbantartása.

Utolsó nagy magyarországi közműrészesedésükből is kiszálltak a franciák; a vevő az Orbán-kabinet.

Az NKM Nemzeti Közművek megveszi az Égáz-Dégáz nevű területi gázvezetékcéget a francia Engie-től – jelentette be tegnap az állami vevő. A vételárat nem közölték: értesüléseink szerint az százmilliárd forint alatti.

Az adásvétel tárgya az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. részvénycsomagjának 100 százaléka, beleértve a Magyarország északnyugati és délkeleti részén húzódó, összesen 23 ezer 125 kilométer hosszú földgázhálózatot – hívják fel a figyelmet. A mintegy 500 főt foglalkoztató társaság így több mint 775 ezer lakossági és versenypiaci ügyféllel áll kapcsolatban. A szerződés pontosan az NKM Nemzeti Közművek Zrt. és az Égáz-Dégáz közvetlen holland tulajdonosa, az Engie B.V. között köttetett. Az ügylet még hatósági jóváhagyásokra vár.

Az Engie tulajdonában még megmaradt GDF Suez Energia Holding Hungary-nél érdeklődésünkre közölték: a zárásra legkésőbb 2018 február végéig kerülhet sor. Az Engie csoport (korábban GDF Suez) több mint húsz évig tulajdonolta az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-t. Ez alatt a társaság folyamatos befektetéseinek köszönhetően jelentősen javult a hálózat minősége, biztosítva az ügyfelek számára a biztonságos és magas színvonalú ellátást. A zárást követően az Engie csoport továbbra is jelen lesz Magyarországon már működő vállalataival, a Cothec-kel, a Cofely-vel és a Fabricommal – teszik hozzá.

A nagyközönség számára kevéssé látványos vétel több szempontból is mérföldkő. Egyrészt becsült értékét tekintve ez a második-harmadik legnagyobb állami kiadással járó érdemi közműkivásárlás a Démász ez év eleji 121 milliárdos és a Főgáz 2014-es többlépcsős megvétele után. Mindezek nyomán elsőként Dél-Magyarországon lesz az áram- és a gázhálózat, illetve -ellátás és az ügyfélszolgálat is állami. Idézik Kóbor Györgyöt, az NKM elnök-vezérigazgatóját, aki szerint az Égáz-Dégáz tartósan nyereséges cégként tökéletesen illeszkedik majd a nemzeti közszolgáltatási rendszerbe, nemcsak a gázellátáson belül, hanem területi alapon is. Az NKM-közlemény szerint az ügylet anyagi bázisát saját forrásból állták, tulajdonosi hozzájárulás nélkül. Értesülésünk szerint az ügyletet saját jogon felvett banki hitelből és más belső tartalékaikból állták. Ez azért figyelemre méltó, mert a Démász év eleji megvásárlásához a pénzt még a szintén állami MVM biztosította az NKM felét is megszerezve.

Az Engie lépésével az EDF után az 1995-ös nagy energiaprivatizációs hullám másik nagy francia szereplője is megválik utolsó jelentősebb hazai energiaeszközétől. (A GDF Suez-képviselő által említett három maradó cég összesített éves árbevétele se éri el az ötmilliárdot.) A honi energiacégek közül a GDF – egykori nevén Gaz de France – régi motorosnak számít. 1995-ben az akkor még területi alapon különálló Égáz feléért 10,6, a Dégáz hasonló hányadáért 12,8 milliárdot adtak. Korabeli becslések szerint a cégek egészéért mintegy 190 millió dollárt – mai áron mintegy 50 milliárd forintot – fizettek. Az akkor a második legnagyobb beépített termelőképességű Dunamenti Erőművet megszerző belga Tractebel később szintén a francia csoportba olvadt, csakúgy, mint a Fővárosi Vízművekbe bevásárló Suez. Az Égázt és a Dégázt 2000-ben összevonták, 2007-ben pedig az uniós szabályozás miatt külön cégbe szervezték a szolgáltatást mint kereskedelmi és a most pénzzé tett vezetékeket mint elosztási tevékenységet.

A Fidesz eddig változó lendülettel bár, de folyamatosan támadta a privatizációt és a közműmultikat egyaránt. Pedig a franciák felelős befektetőként jártak el, a hálózatok megbízhatóak maradtak és az általuk hazautalt osztalékok mértéke se érte el a pártpropaganda sugallta szintet. Ráadásul a franciák az utóbbi éveket már kész kínszenvedésként élhették meg: a most eladott társaság 2013-ban 16 milliárdos veszteséget írt le és azóta is évente milliárdos mínuszt hoz. Nem véletlen: a közművek bevételeit az Orbán-kabinet határozza meg, amely – különösen a 2013-as rezsicsökkentés nyomán – olyannyira lecsavarta a pénzcsapot, hogy ez máig tartó uniós kötelezettségszegési eljárásba torkollott. Így az Engie besokallt: három éve eladta a közben a csőd szélére navigált Dunamenti Erőművet, majd a lakosságon kívüli ügyfelek kiszolgálását a kormányfő-közeli MET-nek, a Fővárosi Vízműveket 15 milliárdért a fővárosnak, a lakossági ellátást végző cégüket – közel tízmilliárdért - az NKM-nek, majd most a megmaradt gázhálózattól is megváltak.

A német E.ON és az olasz ENI még tartják hazai gázhálózataikat, Franciaország számára viszont a magyar közműkaland a mostani ügylettel véget ért.

Már a rezsibiztos se akar rezsicsökkentést
Többek között Németh Szilárd fideszes rezsibiztos, illetve a rózsafüzéres harcra buzdító Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár is nemet mondott tegnap a szocialista párt 32 százalékos lakossági gázárcsökkentési javaslatára. Orbán Viktor nevét viszont nem találtuk a szavazók között. Az ellenzék viszont egy emberként támogatta az indítványt. Tóth Bertalan frakcióvezető az elmúlt három év során a nemzetközi energiatőzsdék beszakadására hivatkozva már tucatnyi alkalommal élt hasonló javaslattal. Ám a szakértői számításokon alapuló indítványokat a korábban rezsiharcot hirdető Fidesz-KDNP még a plénum elé se engedte. Így a mostani szavazásra csak külön eljárásban kerülhetett sor. Az ellenzéki párt 10 százalékos áram- és távhődíjcsökkentésre is lát módot.

Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!