Előző
Következő
új cikk

Belföld

Húsz éve erdőben élni - És nem vaddisznó, hanem ember

Népszava|2017. okt 19. 05:16
[A+ A-]

Gajda Péter polgármester el is beszélgetett a hajléktalanokkal Fotó: Molnár Ádám

A kispesti városvezetők - a rendőrség és a Vöröskereszt munkatársaival - meglátogatták a XIX. kerületi gyorsforgalmi út melletti kiserdőben életvitelszerűen lakó hajléktalanokat.

Mindössze tizenheten vannak, de a környékbeliek panaszkodtak rájuk, hogy hangosak és szemetelnek. „Évekkel ezelőtt már jártunk itt, igaz, akkor az erdő „kispesti Sherwoodnak” nevezett részén, ahol szintén sok hajléktalan ember élt, és akkor is sok volt a panasz” – mondta el Gajda Péter, aki most is sátorról sátorra, fabódéról fabódéra járta körbe a területet, és beszélgetett az ott élőkkel. Közülük csupán ketten kötődnek Kispesthez, mert ott születtek, vagy ott volt az utolsó bejelentett lakhelyük. A többiek más kerületekből, vagy vidékről, például Borsod megyéből érkeztek.

Az önkormányzat keresi azokat a humánus megoldásokat, s hozzá társakat, szervezeteket, amelyekkel segíthet. Kispesten is elindította „Kunyhóból lakásba” programját az Utcáról Lakásba Egyesület és A Város Mindenkié csoport. Az önkormányzat két – eddig üresen álló – szociális bérlakás felajánlásával és egy-egymillió forinttal támogatta a programot, amelynek keretében ketten az erdőből lakásba költözhettek. „De ennyi embernek nem tudunk segíteni, hiszen egy kerület nem oldhatja meg egy egész ország hajléktalan-ellátási gondjait, nem fogadhat be minden hajléktalant, nem ez a feladatunk. Nem normális helyzet az, hogy van olyan, aki túl a hatvanon csaknem húsz éve él az erdőben. A problémát - össztársadalmi megoldás és szociális lakások hiányában - helyben csupán enyhíteni lehet, a nagyon deviáns esetekben rendészeti intézkedés hozhat rövid időre egyfajta megoldást” – fogalmazott Gajda Péter.

„A Kispesten felbukkanó hajléktalanok gondozását az önkormányzat megbízásából a Vöröskereszt, a Kijárat Egyesület és a Misszió Alapítvány végzi, de krízisidőszakban aktív segítség jön a Menhely Alapítványtól, a Máltai Szeretetszolgálattól és a baptista egyháztól” – tudatta Vinczek Györgytől. A szociális területet felügyelő alpolgármester szerint a hajléktalanok élelmezése szinte teljesen megoldott, hiszen a népkonyhák, a szervezetek rendszeresen ellátják őket élelemmel, és az intézményekben, nappali melegedőkben még a ruhájukat is kimoshatják, tisztálkodhatnak.

Reménytelenség
Becslések szerint ma ötvenezer hajléktalan él az országban, két harmaduk vidéken. A Február Harmadika Munkacsoport évente végez adatfelvételt a hajléktalanok helyzetéről a nevükben is jelzett napon. Tíz hajléktalan közül négyen válaszoltak úgy, nehézséget okozna nekik segítség nélkül magányosan élni. A válaszadók fele azt mondta, rossz szokásai miatt nem tudna huzamosabb ideig lakásban élni. A legnagyobb hiányt a felmérés szerint az olcsóbb lakhatás és a pénzbeli támogatás terén szenvedik. Hiányzik a támogató család, hiányoznak a barátok. A magyar parlament 2011-ben hozott törvényt arról,, hogy büntetik a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, amit az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenített. 2013-ban a főváros és a kerületek olyan területeket jelöltek ki, ahol megtiltották az életvitelszerű lakást, a Kúria ezeknek a tiltásoknak egy részét megsemmisítette.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!