Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Az agrártárca béta-univerzuma

Népszava|2017. okt 20. 06:10
[A+ A-]

Az Alkotmánybíróság eheti döntése az állami földek értékesítéséről sokféleképpen értelmezhető, de az bizonyos: természetvédelmi szempontból meghatározó, megalapozó jellegű döntés született. Ezeket a határozatokat tanítani fogják az egyetemek, a hazai környezetjog részévé válnak és a jövő természetvédelmi jogalkotására érdemi hatással lesznek. Az AB alapvető fontosságú üzeneteket fogalmazott meg hazánk biológiai sokfélesége megőrzésének alkotmányos kötelezettségeiről és a társadalom erkölcsi felelősségéről, sőt jogalkotási kötelezettségeket is előírt.

Maga a döntés ugyanakkor szoros kapcsolatban van a kormány termőföld-privatizációjával is - ellenzéki képviselőtársaimmal leginkább a földeladás okán támadtuk az érintett jogszabályokat két, egymástól független beadványban. A komolyan vehető, mértékadó média tényszerűen kommunikálta a döntést: „Az AB mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg a Nemzeti Földalap szabályozásával kapcsolatban“. A Földművelésügyi Minisztérium viszont más megközelítéssel, „A magyar gazdák győztek és az ellenzék ismét kudarcot vallott“ címmel adott ki közleményt. Az ember vélelmezné egy több száz főnek munkát adó minisztériumról, hogy maradt ott talán még valaki, aki legalább minimális szövegértési és jogértelmezési képességgel bír. Úgy tűnik azonban, hogy az FM teljes felső vezetése egy alternatív univerzumban él, és a valóságérzékelésük tejesen eltér a világban tapasztalható tényektől.

Idézem a két AB határozatot: „Az Alkotmánybíróság (…) megállapítja, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt céloknak megfelelő értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki.“

A másik döntés szintén mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, amit az országgyűlés azzal követett el, hogy a földalapról szóló törvény módosítása során nem gondoskodott a bevétel célszerű felhasználásáról, azaz nem küszöbölte ki, hogy a pénzfelhasználás „a Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen.“

A döntés visszamenőleges hatállyal nem bír, de a jövőre nézve konkrét korlátokat teremt a mindenkori kormányoknak. Határokat szab a jövőbeni értékesítésben (nem üresedhet ki a földalap), nem engedi korlátok nélkül bármire felhasználni a bevételeket (államadósság-csökkentésre sem), és védelmet biztosít a földalap vagyonkezelésében lévő Natura 2000-es védett területek természeti értékeinek vonatkozásában.

Ezek viszonylag tiszta, világos üzenetei a két AB határozatnak. Ezzel szemben az FM miről ír a döntést kommentáló közleményében? „Az ellenzék kezdettől támadja a programot, mert még mindig a spekulánsok és a nagybirtokosok érdekeit védik, és vissza akarja állítani a balliberális földpolitikát” (...) „Az Alkotmánybíróság 2017. október 17-ei határozatai ismét megerősítették a "Földet a gazdáknak!“ Program eredményeit.“

Vajon egy jogállam demokratikusnak nevezett kormánya megteheti-e, hogy ekkora nyilvánvaló hazugságokat, csúsztatásokat állítson? Tényleg ennyire buták, akik értelmezik az AB döntését, vagy tényleg ennyi butának néznek mindenki mást?

Az FM közleménye azt említi eredményként, hogy „közel 30 ezer magyar földműves szerezhetett földtulajdont“, miközben az FM adataiból kitűnik: az árveréssel értékesített parcellák, birtokrészletek száma 8769 db. A vásárló természetes személyek száma 3729 fő, akikből ha leszámítjuk a közös háztartásban élőket, a vevők valós száma 3427 fő lesz, és ha az egyéb családi bevásárlást is nézzük, akkor 3250-re csökken az érintett „földművesek“ száma. Az egy háztartás által vásárolt legtöbb birtokrész: 32 db földdarab. Az egy vásárló által vásárolt legtöbb birtokrész: 16 db. És a kormány őket külön-külön földművesként kommunikálja. A kérges tenyerű kisgazdálkodók között a dr. előjelű vásárlók száma: 437, többségük ügyvéd, sok a polgármester, az alpolgármester, a kereskedő (30-40 százalék). Ellenben nem találunk egyetlen, az ’50-es években kitelepített birtokos- vagy kulák-leszármazottat sem. A Fidesz/Magosz/KDNP „földművesei“ tehát túlnyomórészt a gyorstalpalókon aranykalászos gazdatanfolyamot végzett kormánypárti befektetők - államtitkári fitneszedző feleségekkel.

Ezen adásvételek revíziójára az AB többféle lehetőséget hagyott, a földalap-törvényt megkerülve értékesített termőföldek tulajdonjogát illetően az eredeti állapot helyreállítása - egy tisztességesebb, bölcsebb kormány esetében - tejesíthető lesz. Öröm volt olvasni a AB döntéseiben, hogy Szabó Marcel (korábbi zöld ombudsman-helyettes) párhuzamos véleménye ráerősít a természetvédelmi célokra, dr. Czine Ágnes, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és Stumpf István alkotmánybírók pedig egyaránt helyt adtak volna indítványunk azon részeinek is, amelyek a földalapról szóló törvény módosításának alkotmánysértő voltát mondták volna ki.

Biztosra veszem, hogy a NER-ben elkövetett sok galádság közül az elorzott állami termőföldekre vonatkozóan lehet megoldás, és hiszem azt is, hogy hazánk társadalmának hosszú távú érdekeire, a Kárpát-medence természeti környezetének megóvására ez a döntés előremutató, pozitív hatással lehet, így egy köszöntést továbbra is megér. Igen, lehetett volna jobb, de a felelős kormányzást az AB nem helyettesítheti, annak kikényszerítése a mi feladatunk marad.

Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő, LMP