Előző
Következő
új cikk

Külföld

Madrid bekeményített a függetlenség ügyében

Népszava|2017. okt 20. 05:31
[A+ A-]

A Barcelona szerdai meccsét is tiltakozásra használták a függetlenség hívei Fotó: Miquel Llop/Citizenside

Az eddigi bizonytalanság semmi ahhoz képest, ami holnaptól következik, amennyiben Madrid tegnapi ígéretéhez hűen megkezdi a katalán önrendelkezés felfüggesztését.

„A feszültség éleződését csak az akadályozhatná meg, ha Carles Puigdemont katalán vezető kinyilatkoztatná, hogy eláll a függetlenedési szándéktól, de mindkét fél nagyon merev. A spanyolok azt követelik, hogy a katalánok térjenek vissza a törvényes állapothoz, és mondják ki, hogy nem lesznek függetlenek. Madrid csak ezek után hajlandó tárgyalni velük.“ Így írta le a Népszavának a Spanyolország és Katalónia közötti patthelyzetet Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az események csütörtökön mozdultak el az előző napokra jellemző holtpontról. Carles Puigdemontnak tegnap reggel 10 óráig kellett egy a spanyol kormánynak címzett levélben nyilatkoznia, hogy a múlt kedden kikiáltotta-e a függetlenséget a katalán parlamentben. A választ eredetileg egy héten belül várták az egykori újságírótól, de az első levelében kitérő választ küldött. Tegnap már egyértelműbben fogalmazott és azt írta: nem kiáltotta ki a függetlenséget, és továbbra is abban bízik, hogy párbeszéddel tudják rendezni a krízist a spanyol kormánnyal. Puigdemont azért fenyegetésképp hozzátette, ha Madrid nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, s kitart az „elnyomás” politikája mellett, akkor még bármikor kikiálthatják a függetlenséget.

A fenyegetőzés ellenére Puigdemont hátralépett egyet azzal, hogy azt írta, nem kiáltotta ki a függetlenséget. A spanyol kormányt azonban nem hatotta meg. Mariano Rajoy néppárti (PP) miniszterelnök bejelentette: szombaton összeül a szenátus, hogy elindítsák a katalán autonómia felfüggesztését jelentő 155. cikkely élesítésének folyamatát. A kormány közleménye szerint erre azért van szükség, mert Puigdemont nem tett eleget Madrid feltételeinek, és nem tett meg mindent annak érdekében, hogy visszaálljon az alkotmányos rend. „A kormány álláspontja az, hogy nem kaptak egyértelmű választ. Ők nem fogadják el azt, amit a Puigdemont mond, hogy tárgyalni szeretne” – magyarázta a döntést Éltető Andrea.

Fotó: AFP/Pau Barrena

Fotó: AFP/Pau Barrena

A spanyol kormány döntésében az is szerepet játszhatott – mutat rá beszámolójában az El País –, hogy a néppárt és a szocialisták (PSOE) kérése ellenére Puigdemont hallani sem akart rendkívüli választások kiírásáról Katalóniában. Pedig szerdán a PP jelezte: eláll a 155. cikkely élesítésétől, ha regionális választásokat írnak ki.

A kérdés jelenleg az, hogy a katalánok még szombat előtt kikiáltják-e a függetlenséget, vagy holnap, a 155. cikkely élesítése után teszik-e meg. Akármi történik is, Éltető szerint érdekes helyzet alakul ki, hiszen egyszerre lesz egy autonómiától megfosztott régió, és egy független katalán köztársaság.

„Nagy kihívás lesz a jogászoknak is. Azért van egyébként ilyen óvatoskodás mindkét részről, mert teljesen ismeretlen területen járunk. Nem volt még független katalán köztársaság, és nem alkalmazták a 155-ös cikkelyt sem… Maga a kormány sem egészen tudja, hogy mit kell ilyenkor csinálni” – tette hozzá a szakértő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napok forgatókönyvére hatással lehetnek az utcai tüntetések. Unió- és függetlenségpárti csoportok egyaránt bejelentették, hogy utcára vonulnak. Óriási tömegekre lehet számítani, hiszen mindenki érzi, hogy a hét végén lehet a válság csúcspontja.

Razziázott a spanyol csendőrség
A spanyol csendőrség csütörtökön házkutatást tartott a katalán rendőrség kommunikációs központjában. A csendőrség az október 1-jén rendezett függetlenségi referendum idején lebonyolított hívások tartalmára volt kíváncsi. Az El Mundo szerint az akciót jóváhagyó lleidai bíró elrendelte, hogy a hívásokról készült felvételeken túl dokumentumokat is lefoglaljanak. A bíró azután indított vizsgálatot hogy panasz érkezett a katalán rendőrökre, mondván, a referendum idején passzívak voltak, s a parancs ellenére nem tettek meg mindent, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által korábban felfüggesztett népszavazás lebonyolítását.

Körösi Ivett

Lájkoljon minket a Facebook-on is!