Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Bársony Éva: Adjunk hálát a currynek

Népszava|2017. okt 21. 07:30
[A+ A-]

ÚJJÁSZÜLETIK - a morcos királynő (Judi Dench) Abdul (Ali Fazal) jelenlétében FORRÁS: UIP-FILM

Bizarr történet, de időszerűbb, mint valaha. Az előítéletek növekedésének napjaiban izgató sztori bontakozik ki a Viktória királynő és Abdul című brit filmben. Egy több mint száz évig gondosan eltitkolt kapcsolat, egy mindent elsöprő barátság kibontakozásának jelenetei peregnek Stephen Frears filmjében - remek iróniával és finom érzelemmel mesélve. A titkolózás kézenfekvő: a bizarr barátság „Európa nagymamája”, a legendásan intelligens Viktória királynő és egy egyszerű indiai szolga, Abdul között szövődött. Egyszer már filmre vitték Viktóriát a most is főszereplő Judi Dench-csel. Egy hasonlóan mély társadalmi szakadékot áthidaló viszonyról volt szó a királynő és skót szolgálója, John Brown között a Botrány a birodalomban című filmben. Ám hogy egy Indiából érkezett alacsony származású írnok nyerte el a brit világbirodalom uralkodójának barátságát, több mint száz évig titok volt. A királynőt a trónon követő fia, VII. Edward – a filmben a nevetséges és pitiáner Bertieként égeti magát - minden írásbeli dokumentumot megsemmisített anyja halála után. Kiirtott egy történelmi tényt. Csak egy dologról feledkezett meg. Viktória urdu nyelven írt naplója, mivel senki sem tudta elolvasni, bekerült a királyi levéltárba. A korát felháborító barátság története ez alapján került a mozivászonra.

Kimondottan regényes (készült is belőle), ahogy mindez több mint egy évszázaddal Viktória halála után előbukkant. A gasztronómia nagy dicsőségére a currynek köszönhetjük Frears remekül szórakoztató és ma különösen áthallásos filmjét. Shrabani Basu indiai írónő erről a csodás indiai fűszerről készült könyvet írni, s miután Viktória királynő nagyon szerette a curryt, Basu elment körülnézni az uralkodó Wright-szigeti rezidenciájára. (A filmben is szerepel, fantasztikus látványosság, mókás jelenetek színhelye.) Itt figyelt fel egy fiatal indiai férfi portréjára, mellszobrára, sokat mondóan az egyik éppen John Brown, Viktória skót bizalmasa képe alatt foglalt helyet a pipereszobában. A filmben is fontos dramaturgiai feladatot teljesítő Durbar Room nevű teremben az író rábukkant a mérhetetlen mennyiségű indiai kincsre, közepén a híres Pávatrónnal, az indiai eredeti másolatával. A magyarázatot a királynő urdu nyelven írt 13 füzetnyi naplója rejtette. Az írónő lefordíttatta, ebből született a Victoria & Abdul: The True Story of the Queen’s Closest Confidant (V & A: a királynő legfőbb bizalmasának igaz története) című könyv. Feltárult a még ma is ostoba és gonosz előítéletes indulatokat felkorbácsoló barátság, egy minden udvari protokollt felülíró viszony a királynő, azaz a brit anglikán egyház feje és muszlim hitű szolgája között. A szellemességéről és iróniájáról híres Frears élvezettel rajzol szarkasztikus képet a korabeli háborgó udvarról. Szórakoztató, mókás fricskát ad minden előítéletnek.

Már csak ezért is érdemes volt ma, a vicsorgó gyűlölködések sötét napjaiban vászonra vinni ezt a fura történelmi sztorit. Frears mindig is érzékenységgel fordult a társadalmi szakadékok és faji előítéletek, a kirekesztés témái felé. Gondoljunk az őt európai hírre emelő és két Oscarra értékelt Az én kis mosodám című filmjére 1985-ből, a pakisztáni bevándorlót alakító Daniel Day-Lewis pályaindulásával. Vagy az Audrey Tatou megformálta illegális török bevándorló sorsáról szóló 2002-es Gyönyörű mocsokságokra. Frears elsősorban könnyed, élvezetes humorú, nézőbarát filmet faragott a csak nagyjából (!) a valóságot követő sztoriból, de a multiplexekben helytálló film a a faji-, társadalmi,-hitbéli szakadékok érvénytelenségéről, az előítéletek kidobni való ostobaságáról is szól.

A filmben Abdul az első pillanatban magára vonja az arany jubileumán az unalomtól elbóbiskoló királynő figyelmét. Talán csak nyalka termetével, kedves mosolyával, meg a királynői topánkára cuppanó csókjával. De Frears úgy bontja ki kapcsolatukat, hogy nyilvánvaló: a birodalom uralkodója kíváncsi lesz és fokozatosan visszanyeri emberi lényét, érdeklődést, életkedvét. A morcos, magányos öregasszony Abdul jelenlétében újjászületik. Emberré vált uralkodóként egyenrangú szellemi társnak tekinti a muszlim szolgát, elkezd tőle tanulni. Érdekességeket Indiáról, és a hindi-urdu nyelvet, amin később megírja a naplóját. Elfogadja őt munshinak, indiai szóval mindenes tanítómesterének, legfőbb bizalmasának. Judi Dench elbűvölő öniróniával alakítja az uralkodásba belefáradt, mégis uralkodni tudó öregasszonyt, aki a világbirodalom fejeként olthatatlan kíváncsisággal issza a munshi meséit, s olthatatlan megvetéssel hessegeti el magától a tiltakozó udvart.

Frears nagymestere a karakterteremtésnek. Részletgazdag ábrázolással életteli hősök hosszú sorát vitte vászonra. Királynőként Judi Dench felejthetetlen, bár a többiek inkább háttérjátékosok. Abdulként az indiai Bollywood fiatal tehetsége, Ali Fazal nagyszerű partner: hiteles karaktere a sötét előítéletek arculcsapása.

Bársony Éva

Lájkoljon minket a Facebook-on is!