Előző
Következő
új cikk

Külföld

Orbán javaslata süket fülekre talált Brüsszelben

Népszava|2017. okt 21. 05:31
[A+ A-]

A magyar miniszterelnök portugál kollégájával (Orbán Viktortól jobbra) a tanácskozás helyszínén. A dossziéban nem a magyar határkerítés számlája van FOTÓ: AFP/EMMANUEL DUNAND

Orbán Viktor tegnap Brüsszelben felvetette uniós partnereinek, hogy a Törökországban élő menekültek megsegítését szolgáló, hatmilliárd euró felajánlást tartalmazó alaphoz hasonlóan hozzanak létre egy pénzügyi eszközt Olaszország támogatására. Úgy tudjuk, a javaslatra nem érkeztek érdemi reakciók. Közép-európai EU-diplomaták korábban arról beszéltek, hogy a migráció kiváltó okainak a megszüntetésére létrehozott uniós alapokhoz való magyar hozzájárulás mértéke attól is függhet, hogy az EU hajlandó lesz-e átvállalni a magyar határzár és egyéb határőrizeti intézkedések költségeinek a felét. Bizottsági források lapunknak megerősítették: a tételes számla még mindig nem érkezett meg Brüsszelbe.

A következő másfél évre szóló politikai munkatervet fogadtak el kétnapos brüsszeli találkozójuk második napján a tagállamok vezetői. A jövőben több csúcsot tartanak és igyekeznek kimozdítani a holtpontról az EU döntéshozatalában megrekedt tárgyalásokat a legvitatottabb jogszabályokról. Ezek egyike az úgynevezett dublini rendszerről szóló rendelet módosítása, amely állandósítaná a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését, és amelyről több mint másfél éve nem tudnak megállapodni a huszonnyolcak. A csúcstalálkozókat elnöklő Donald Tusk azt javasolja, hogy az állam- és kormányfők decemberben tartsanak általános vitát a dossziéról, jövő júniusban pedig próbálják tető alá hozni a megállapodást.

Mint lapunk is megírta, az Európai Parlament csütörtökön fogadta el álláspontját a dublini rendszer reformjáról.

Angela Merkel német kancellár a csúcsot záró sajtóértekezletén a valutaunió elmélyítését nevezte meg az egyik olyan témának, amiről intenzívebb megbeszéséleket tart szükségesnek a csúcs keretei között.

Menekültek Palermóban, miután megmentették az életüket egy földközi-tengeri akció során&nbsp;FOTÓ: AFP/ALESSANDRO FUCARINI&nbsp;<br>

Menekültek Palermóban, miután megmentették az életüket egy földközi-tengeri akció során FOTÓ: AFP/ALESSANDRO FUCARINI 

A huszonnyolc vezető ezúttal nem a migráció uniós szabályozásáról vitatkozott, hanem a menekülthullám külső okainak a felszámolását segítő lépéseket vette számba. Elhatározták, hogy fokozzák támogatásukat Olaszországnak, amely a migrációs hullám első számú célpontja. Ennek keretében igent mondtak arra a bizottsági kérésre, hogy további 100 millió euróval járuljanak hozzá az észak-afrikai országoknak, köztük Líbiának járó fejlesztési forrásokhoz, amelyekkel gyakorlatilag az olasz hatóságok rendelkeznek.

A csúcson elmaradt a kenyértörés az EU és Törökország között, a tagállamok nem határozták el a csatlakozási tárgyalások leállítását az eurázsiai országgal. Megbízták azonban az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a Törökországnak járó előcsatlakozási támogatások összegének a csökkentésére vagy átcsoportosítására. Ezeknek a forrásoknak a harmadát jelenleg a demokratikus intézményrendszer és a civil társadalom megerősítésére fordítják.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nem zárta ki, hogy a felülvizsgálatot követően több pénz jut majd ezekre a célokra. Megerősítette ugyanakkor, hogy a tagságra való felkészülést segítő forrásokat nem lehet átutalni a menekültek támogatására létrehozott pénzügyi alapba.

A várakozásoknak megfelelően elhalasztották a csúcs résztvevői a döntést a Brexitről folyó tárgyalások második szakaszának a megkezdéséről. Ennek ellenére Donald Tusk derűlátóan nyilatkozott a kilátásokról, szerinte a tárgyalások nincsenek holtponton és minden esély megvan rá, hogy decemberben rátérjenek az egyeztetésekre arról, hogy milyen típusú kapcsolatrendszer épüljön ki az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a Brexit után.

Orbán Brüsszelben is sorosozott
Nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Parlament megkezdte a „Soros-terv" végrehajtását azzal a jelentéssel, amelyet a képviselő-testület belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága fogadott el az uniós menekültügyi eljárásokat szabályozó dublini rendszer reformjáról – közölte Orbán Viktor miniszterelnök, aki szokásától eltérően nem állt az újságírók elé a tárgyalások végén, viszont a közmédiának teljes titoktartás mellett nyilatkozott a csúcs helyszínén kívül. A magyar kormányfő beszélt továbbá a „példa nélküli" szerdai esti munkavacsoráról is, amelyre Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta a visegrádi országok kormányfőit. Mint mondta, bizonyos ügyekben „aggasztó, szinte reménytelen" az álláspontok különbözősége a két oldal között, és nem is annyira politikai, inkább kulturális gyökerű nézetkülönbségekről van szó – számolt be róla az MTI.



Halmai Katalin, Brüsszel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!