Előző
Következő
új cikk

Tudomány

Merre nyúlnak a tudásfa ágai?

Népszava|2017. okt 31. 05:18
[A+ A-]

Fotó: Shutterstock

Szükség lesz-e a jövőben egyetemekre? Félnünk kell-e más kultúráktól? Érdemes-e életünket feltenni egyetlen életcélra? Ilyen kérdéseket boncolgattak a Belvárosi Színház pódiumán A tudás almája című TEDx-konferencia előadói.

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kutatása szerint a magyar fiatalok harmada komolyan aggódik a pályakezdés nehézségei miatt, az egyetemi hallgatók háromnegyede pedig lehetségesnek tartja, hogy 5 év múlva már nem a jelenleg választott szakmájában fog dolgozni. A fiatalok kifejezetten stresszesnek élik meg a pályakezdést, melynek egyik legfőbb oka az, hogy bizonytalanok abban, hogy a most megszerzett tudásuk elegendő lesz-e jövőbeli pozíciójuk betöltéséhez. A mai, gyorsan változó világban a bizonytalanság és az útkeresés szinte minden generációt érinti, ezért a METU úgy döntött, egy saját TEDx konferencián foglalkozik a témával, ahol a modern információs társadalom kihívásait, az információhoz és tudáshoz való viszonyunkat, a megélés, a személyes tapasztalatok fontosságát, valamint a jövő tervezhetőségének kérdéseit vizsgálta.

- A technológiai változásokkal párhuzamosan a tudás, mint fogalom is átalakult. Sokan úgy vélik, hogy kevésbé van szükségünk a szakmai, tudományos alapok megtanulására és a lexikális tudásra, hiszen az információ bárhol, bármikor elérhető – mondta Tóth Ágnes, a Metropolitan Egyetem ügyfélkapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese. - Valóban igaz, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan készségek, mint a kritikai gondolkodás, problémamegoldás, kreativitás, kommunikáció vagy az együttműködésre való hajlam. Azonban csak akkor vagyunk képesek magas szinten gondolkodni, akkor lehetünk kreatívak, akkor tudunk összefüggéseket megállapítani dolgok között, ha azok a fejünkben vannak. Tehát a szaktudás bizony a jövőben is kritikus lesz.

Fontos szerepe lehet az egyetemeknek egy olyan jövőben is, amelyet nem láthatunk előre. Három pilléren nyugszik a holnap felsőoktatása: nem tárgyakat tanítanak - bár az alapok továbbra is nélkülözhetetlenek, hanem „tudástartományokat”, amelyekből tovább tanulhat a diplomaszerzés után is; a képességfejlesztésben olyan feladatokra koncentrálnak, amelyek nehezen automatizálhatóak, mint például az emberek menedzselése, vagy a kritikus helyzetek megoldása; a közösségépítés feladata lesz felfedeztetni a diákokkal a közös tanulás, élményét. Tóth Ágnes meglepő adatot közölt: az on-line kurzusok résztvevőinek 90 százaléka lemorzsolódik.

Mi az a TED?
A TED (Technology, Entertainment, Design) egy nonprofit szervezet és különleges konferenciasorozat, amely elkötelezett az Ideas Worth Spreading („Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni”) eszméje mellett. 30 éve indult Kaliforniából egy kis, exkluzív és különleges konferenciaként, de mára világszerte fogalommá és számos világméretű kezdeményezés táptalajává vált.
A TEDx program a licensz alapú, önálló helyi szervezésben megvalósuló TED-szellemiségű eseményeket fogja össze világszerte. A TEDx programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy közösségek, szervezetek vagy egyének stimuláló, gondolatébresztő, és aktívan kommunikáló közeget hozzanak létre a helyi közönség személyes, tevékeny részvételével.

Életutak

Kudarc után

Szűcs Gergely, egykori hallgató és HÖK-elnök televíziós karriert álmodott magának, de egy kudarcélmény után felfedezte a közösségi médiát, és ma már Facebook Live riporterként ismerik. „Az emberek őszinte, minőségi kukkolásra vágynak” – fogalmazott Gergő, aki szerint riportjainak sikerét annak köszönheti, hogy nézői nem a televíziókban megszokott, „jól fésült” műsorokat látják, hanem azt is, hogy mi történik a háttérben, és hogyan reagál a riporter alanyaival együtt a véletlenekre.

Empátia és design

Pancsa Emese háromévesen vesztette el édesanyját, kerekes székes édesapja nevelte fel. Így vált természetévé a sérült emberek iránti empátia, és formatervezőként olyan eszközöket készít, amelyek megkönnyítik a mozgáskorlátozottak és idősek életét, ugyanakkor segítenek abban is, hogy teljes értékű embernek érezzék magukat. A design lehet társadalmi felelősségvállalás is, túl a forma, a funkció és az esztétika egységén – vallja Emese.

Dokumentum

Ugyancsak az emberi egészség és a szolidaritás foglalkoztatja a fotográfus Szekeres Mátét, aki a szegedi transzplantációs osztályon ápolónőként dolgozó édesanyja révén ismerkedett meg a szervátültetettek sorsával. Így követte végig P. Abigélt, aki az édesanyjától kapott vesével kezdett új életet. A vesebeteg című sorozatért, amely a családi meghitt képektől a műtéten át a rehabilitációig mutatja be Abigélt, miközben rávilágít a hazai kórházi állapotokra is, Máté André Kertész-díjat kapott. Ma a Magyar Szervátültetettek Szövetségének hivatalos fotósa.

Kultúrák kölcsönössége

Kepes András, a METU Művészeti Tanácsának elnöke, reflektálva a magyar közélet migráns-ellenes hisztériájára egy magyar-egyiptomi lány példáját mesélte el, akinek apja muszlim, ő maga kendőt visel és utóbbi időben többször is belekötöttek, megalázták. Holott, emlékeztet az író-riporter, nagyanyáink is kendőt viseltek asszony korukban, sőt, a magyar nyelvben a „bekötötték a fejét”, illetve a „hajadon” kifejezések éppen családi állapotukra utalnak. A kultúrák között sokkal több a kölcsönösség, mint a különbség – hangsúlyozta Kepes, felidézve a világvallások közös mítoszait, de hozzátette, hogy az embernek genetikai igénye a kötődés és „évezredek óta csoportvédelemre vagyunk programozva” – ez utóbbit manipulálták a történelem során a mindenkori hatalmak. Elismerte, hogy a kultúrák találkozása mindig konfliktusokkal járt, de termékenyítően is hatott. „Azok a kultúrák lettek sikeresek, amelyek identitásuk megőrzése mellett nyitottak voltak és hajlandók együttműködésre másokkal, amelyek viszont bezárkóztak, eltűntek” – figyelmeztetett Kepes András.

Önismeret

Az ő szavaira rímelt Szabó András Ákos története: a METU emberi erőforrások alapszakos hallgatója, a valahová tartozás, a valakivé válás vágyától vezérelve csatlakozott 17 évesen egy skinhead-csoporthoz. Egy ideig tetszett neki, hogy „rendet éreznek maguk körül”, aztán kezdett magának kérdéseket feltenni: miért is tekintik magukat felsőbbrendűeknek? De csak azt a választ kapta „előljáróitól”, hogy „túl sokat gondolkozol.” Ez vezette oda, hogy elkezdte újraépíteni önmagát, utazni kezdett, néhány év alatt nyolc országban járt, korábbi eszméi helyére a tudásvágy és az önismeret lépett.

Jövő építés

A siker kétféle útját járta be Hajdú Péter és Schmideg Ádám. Péter hosszú éveket áldozott életéből arra, hogy diplomata legyen. Négy nyelvet tanult meg, Kínában töltött két évet, uniós versenyvizsgát tett és mégsem sikerült a pályára kerülnie. „Olyan elánnal építettem a jövőmet, hogy a jelen elment mellettem” – vallotta be. Végül egy Nyilvános Beszédklubban találta meg önmagát, azóta tréner lett, mellette spinning-oktató. Ádámnak viszont a „foglalkozz azzal, ami érdekel” lett az életelve. Volt fordító, informatikus, mint terapeuta, részt vett a Magyar Gestalt Egyesület alapításában, jelenleg coach-ként dolgozik egy start-up cégnél. És valószínűleg nem ez a végállomása.

„Remélhetőleg mindenki hallott számára megszívlelendő gondolatokat” – mondta a TEDx METU háziasszonya, Peter Natália. Tanulni bármikor, bárkitől, bárkinek jó. Ebben maradjunk.

Göbölyös N. László írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!