Előző
Következő
új cikk

Belföld

„Büntető” költségek a börtönökben

Népszava|2017. okt 25. 05:15
[A+ A-]

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Aránytalanul magas percdíjakkal és javítási költségekkel korlátozzák a rabok kapcsolattartási jogait a magyar börtönökben állítja a Magyar Helsinki Bizottság, a BVOP-tól most kiperelt szerződésekre hivatkozva.

Valótlan indokra hivatkozva tagadta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy a börtöntelefonálásra vonatkozó közbeszerzési dokumentációt és szerződéseket a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) megismerhesse. A jogerős ítélet után kiderült, hogy a percdíjak és a készülékek javítási költségei aránytalanul nagy terhet rónak az elítéltekre.

A börtönbe zárt számára rendkívüli jelentősége van a kapcsolattartásnak a külső világgal. Az nem csak reményt és erőt ad a nehézségek elviseléséhez, de lehetőséget biztosít arra is, hogy szabadulása után sikeres lehessen a visszailleszkedés a civil életbe – életben tartott családi, baráti, közösségi támogatás nélkül ugyanis az szinte lehetetlen.

A személyes találkozás havi egyszeri lehetősége mellett a levelezés és különösen a telefonálás biztosítja a kapcsolattartás folyamatosságát. A fogvatartottak különösen a kirívóan magas percdíjakra panaszkodtak: a legtöbb hívás percenként 93 forintba kerül. Ez különösen úgy feltűnően drága, hogy a telefonszolgáltatók egymással versengve szállítják le a telefonhívások díjait a börtön-percdíjak töredékére.

A Magyar Helsinki Bizottság szerette volna megismerni a közbeszerzési dokumentációt és azt az adásvétellel vegyes vállalkozói szerződést, amely alapján ezeket a magas percdíjakat meghatározzák. A BVOP csak a jogerős ítélet után adta ki a kért adatokat a szervezetnek. Kiderült, egyetlen érvényes „versenyajánlat” futott be a BVOP-hez, a Magyar Telekom Nyrt. és leánycége, a Mobil Kapcsolat Kft. közös ajánlata. Ami azért is furcsa, mert itt egy 18 ezer fős, „bombabiztos”, évi több százmilliós piacról van szó.

A 2015 áprilisában megkötött szerződés 4 évre szól. A börtön biztonsági igényeinek megfelelően lebutított „nagyitelefon” nettó 1650 forintba kerül. Ezt az elítélt használatra kapja. De ha „nem rendeltetésszerű használat” miatt elromlik és új készülékre lenne szüksége, azért már bruttó 13 752 forintot kell fizetni. Ha a károsult telefonálni akar, fizetni fog – ha tud.

Ha a tapasztalatok szerint elég megbízhatatlan készülék meghibásodik, nettó 3000 forintos „bevizsgálási díjjal” indítanak, amit óránkénti nettó 5490 forintos javítási költséggel fejelnek meg. És amíg javítás alatt áll a telefon, addig cserekészüléket nem kapnak. Ez a gyakorlat szerint hetekbe telik.

Felfoghatatlan, a fogvatartottnak miért kell kétszer, háromszor többet fizetnie a telefonálásért, mint a kinti életében – írja az MHB. Miért kell a bekerülési ár hatszorosát kifizetni egy pótolható készülékért, kétszeresét a bevizsgálásért, valamint háromszorosát egy órányi javításért? Meghökkentő és a Helsinki Bizottság szerint magyarázatra szorul, hogy egy állami szervezet miért tesz lehetővé extraprofitot a hegemón helyzetű szolgáltatónak. Mindez szükségtelenül akadályozza a fogvatartottak kapcsolattartási jogait, és feszültséget szít a börtönökben.

Csomagstop
Amint arról a Népszava elsőként beszámolt, a kormány előterjesztést nyújtott be az egyes büntető tárgyú törvények módosítására. Ezután a csomagban mindent lehet küldeni, amit az elítélt magánál tarthat, kivéve az élelmiszert, a tisztálkodási szereket és a dohányárut. Az elítélt kapcsolattartója ezeket a „tiltott” termékeket saját költségén megrendelheti a börtönboltban. Ez beleszámít a havi egy csomagba. Mást tehát újabb harminc napon belül nem lehet küldeni.
Nehezen érthető, hogy ennek a törvénymódosításnak mi a célja. Ha csak tényleg nem az, hogy a börtönboltok életképességét biztosítsák. Azok az üzletek pedig nem éppen diszkontárakat alkalmaznak a szó szerint foglyul ejtett fogyasztókkal szemben.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!