Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Stresszes pályakezdés - Pékből is lehet webfejlesztő

Népszava|2017. okt 30. 05:05
[A+ A-]

A mostani egyetemisták életük során akár négyszer is munkahelycserére kényszerülhetnek; ezalatt szakmaváltásra szintén érdemes számítani.

Rendkívül stresszesen élik meg a pályakezdést a mai fiatalok: bizonytalanok abban, hogy a most megszerzett tudásuk hosszú távon elegendő-e a munkavállaláshoz. Nem független ettől, hogy háromnegyedük úgy gondolja: öt év múlva nem a jelenleg tanult szakmájában fog dolgozni – olvasható a Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatásában. Nem kaptak túl derűlátó válaszokat a Medián kutatói sem a 14-25 évesek jövőképét firtató vizsgálatuk során: csak a megkérdezettek fele gondolta úgy, hogy könnyen talál majd diplomájával megfelelő munkát itthon.

Informatikusképző programot indít az NGM
Négy év alatt legalább 4 ezer informatikai fejlesztő állhat munkába a Nemzetgazdasági Minisztérium most induló programja révén. A részvételhez előképzettségre nincs szükség: a hallgatók először egy 3-4 hónapos alapképzést kapnak, majd gondoskodnak munkába állásukról is. A tanfolyamok - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terhelő költsége - 2,5 milliárd forint. Ehhez az ipari partnerek további 1,45 milliárd forinttal járulnak hozzá. Az Index szerint a Yellowroad nevű informatikai gyorstalpalót működtető, Training360 nevű cég fura tenderen nyerte meg a képzés lebonyolítását. Bár e társaságé volt az egyetlen érvényes ajánlat, a hasonló intézmények nem is tudtak a lehetőségről. Igaz, egyébként se feleltek volna meg a feltételeknek.

A fiatalok aggodalma nem alaptalan. A digitalizáció és a robottechnika felgyorsulása miatt sorra tűnnek el vagy alakulnak át szakmák. A Cornerstone Capital Group legfrissebb kutatása szerint az elkövetkező tíz évben az USA-ban több mint 6 millió kiskereskedelmi dolgozót vált le a digitális fejlődés és a robotok. Hazai felmérések szerint az itteni munkahelyek 12 százaléka lenne kiváltható az új eljárásokkal.

A nemzetközi kutatások azt is előrevetítik, hogy tíz éven belül a világ 500 legnagyobb vállalatának átlagéletkora 13-14 évre lesz tehető, a kisebb cégek pedig még rövidebb ideig működnek majd – mondja Király Zsolt, a METU emberi erőforrások alapszak szakvezetője. A mai egyetemisták életükben tehát 3-4 kényszerű munkahelycserére bizton számíthatnak - és ezen belül szakmaváltásra is sor kerülhet. Rendkívül gyors változások ezek, a hagyományos iskolarendszer mégis csak lassan mozdul. A Magyarországon is egyre népszerűbb online képzések sokkal rugalmasabbak, nincsenek hosszas akkreditációs eljárások – magyarázza az egyetemi docens. Tanítványai közül jópáran – úgy 20 százalékuk - online is képzik magukat.

- A mai fiatalok a tanulás gyors, játékos, egyfókuszú, rugalmas formáját szeretik. Ezt testesítik meg az online tanfolyamok, amelyek önálló feladatmegoldásra ösztönöznek, és az oktatási anyagokat néhány perces, egymásra épülő modulokra bontják. Kutatások szerint az öt percnél hosszabb videókat a diákok 90 százaléka nem nézi végig. Nyilvánvaló, hogy a 45 perces órákra tagolódó frontális oktatással már nem lehet célt érni ennél a generációnál - véli. Király Zsolt mégis inkább kihívást, mint konkurenciát lát az oktatás eme ágában. - Az online világ óriási szabadságot adott a tanulni vágyóknak: szinte bármit, bármikor, bárhol, a saját időbeosztásukhoz igazítva tanulhatnak. De nem csupán internetes felületeken és nem csak digitális eszközök bevonásával lehet izgalmas és hatékony egy képzési program – hangsúlyozza az egyetemi docens. A hagyományos képzések ereje a közösségi élményben rejlik, ám mégis fontos, hogy eme intézmények oktatói is rugalmas, élménydús, tapasztalásra épülő programokban gondolkodjanak - véli.

A nagy nemzetközi egyetemek már évekkel ezelőtt felismerték az online oktatás jelentőségét. A 2012-ben két stanfordi professzor által alapított www.coursera.org oldalon például 149 neves egyetem – köztük amerikai, angol, német, tajvani, kínai intézmények – több mint kétezer kurzusából válogathat az oldalon regisztráló mintegy 25 millió diák. A bárki számára elérhető kurzusok 4-6 hetesek, és 29-99 dollárba kerülnek. Vannak 1-3 éves tanulmányok is: ezek 15-25 ezer dollárba kerülnek, kötelező felvételivel.

Pékből is lehet webfejlesztő

A nemzetközi online oktatási platformokban rejlő lehetőségeket a magyarok kevéssé tudják kiaknázni: a nyelvtudás hiánya mind az oktatók, mind a diákok részéről akadály. Többek között ezt felismerve indult el 2014-ben a magyar nyelvű Webuni, több mint 150 oktatóval és 30 ezer aktív hallgatóval; utóbbiak száma havonta mintegy 600-zal nő. Az oldal több mint 300 kurzust kínál. Az árak az ingyenestől 60 ezer forintig terjednek. Ezek között üzleti, informatikai, pszichológiai anyagok, de általános iskolai ismeretek, sőt zongoraleckék is találhatóak.
Pakucs András, a Webuni alapító ügyvezetője azt mondja: egy multinacionális vállalat vezetői pozíciójánál ma már elvárás, hogy a jelentkező megjelölje, milyen online kurzusokat végzett el. Ez mutatja, hogy tud önállóan tanulni, odafigyel szakmája változásaira. A webunis képzések a gyesen lévő anyukák és vidéken vagy a határon túl élők számára korábban elérhetetlen lehetőséget kínálnak. Biztosító, gyógyszergyár, bank is fizet alkalmazottainak itt kurzusokat. A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagjai pedig a Webuni által kifejlesztett oktatási keretrendszer zárt felületén gyűjtik a krediteket. Ezen keresztül nemcsak videókat nézhetnek a diákok, de feltölthetik az elkészített feladataikat, jegyzetelhetnek, kommunikálhatnak az oktatókkal, diáktársaikkal. Használja a Szegedi Tudományegyetem, de akár egy műanyaggyárban is ennek segítségével oktatják a fröccsöntést a dolgozóknak. Pakucs András szerint az online képzéseken nem annyira egy új szakma elsajátítása a cél, sokkal inkább a tudás frissen tartása. Egy programozónak például olyan technológiákat kell ismernie, amelyek sokszor még nem is léteztek, amikor egyetemre járt.
Előfordul ugyanakkor olyan is, hogy valaki online képzés segítségével vált szakmát. A programozni vágyóknak online kurzusokat kínáló, 2016-ban alapított CodeBerry tanulói között volt például felvidéki szociális munkás, pék és üveggyári minőségellenőr is: ma ők junior frontend-fejlesztőként dolgoznak kisebb informatikai cégeknél. P. Tóth András alapító azt mondja: 150-200 órányi tanulással már elérhető náluk az az informatikai tudás, amellyel a munkaerő-piac alsó részét be lehet célozni. Ez havi nettó 200-350 ezer forintos fizetést jelent.
- Az informatikai szektorban alakul egy kékgalléros réteg, akik egyszerűbb weboldalakat építenek, apróbb hibákat javítanak. Nagyon kevés a senior programozó, ezért a kisebb cégek tárt karokkal fogadják a juniorokat, akiket továbbképeznek. Az informatikai tudás könnyen mérhető: a cégek nem azt nézik, milyen papírja van a jelentkezőnek, hanem tesztet íratnak vele – magyarázza P. Tóth András.
A CodeBerrynél 10 ezer forintos havidíjért el lehet érni a teljes tananyagot: van, aki 3 hónap alatt végigszáguld rajta, van, aki egy évig is tanul. A képzést eddig 25 ezren próbálták ki, és ezer fizetős diák van. Az átlagéletkor 30-40 év, a legfiatalabb tanuló 12 éves, a legidősebb 72. Sok a gyesen lévő kismama, vagy munkanélküli. Akadnak, akik pályát szeretnének váltani, de harmaduk csupán arra kíváncsi, neki való-e az informatikai pálya.

Nem csak a felsőoktatási intézmények látnak fantáziát az online oktatásban: számos gyűjtőoldal is létezik. Ezek közül az egyik legnagyobb - 12 millió tanulóval és 13 ezer oktatóval - a főként üzleti és marketing-vonalon erős Udemy, ahol 55 ezer kurzus közül válogathatnak 15-200 dollárért. A főként fotósok és designerek között népszerű Skillshare-en a néhány dolláros havidíjért 17 ezer „osztályba” iratkozhat be az oldal hárommillió felhasználója. A két oldal közös jellemzője, hogy akinek van mások számára értékes tudása, tanárrá is válhat. A kurzusokat így aktív szakemberek tartják. A tudásmegosztó felületek nemcsak a diákok, de a vállalkozások számára is előnyösek: egy jól felépített tanfolyam az oktatói díjazás mellett komoly önreklám is lehet. Aki hitelesen oktat, az megbízható szakembernek is látszik. Ráadásul nemzetközi hírnévre is könnyebb így szert tenni.

Egyre kevésbé fontos a papír

Vannak olyan területek, ahol a szakmai tapasztalat fontosabb, mint a szakirányú végzettség – mondja Szigeti Nikoletta, a Profession Services toborzási üzletágának vezetője.

- Értékelik a munkaadók az online képzésben szerzett tudást?

- Az önfejlesztést nagyra becsülik, hiszen bizonyos szakmákban rendkívül gyorsan elévül a tudás. Egy marketingesnek például a digitalizáció miatt teljesen más tudástárral kell rendelkeznie ahhoz képest, amit 5-6 éve az egyetemen megtanult. A cégek ezért a végzettséget igazoló papírok helyett egyre inkább a gyakorlati tapasztalatot nézik, és a nyitottságot az új ismeretek elsajátítása iránt. A munkaadók tavaly a hirdetések több mint 36 százalékánál kértek főiskolai végzettséget. Idén ez az arány már csak 29 százalék. 32 százalék esetében már a középiskola is elegendő volt.

- Vagyis egyre kevésbé szükséges a diploma?

- Számos területen, többek között mérnöki vagy pénzügyi tevékenység esetén továbbra is elengedhetetlen a szakirányú felsőoktatási diploma. De még itt is fontos a tudás folyamatos frissítése, hisz a szükséges ismeretek gyorsan változnak. Ezek megszerezhetőek online képzéseken is, de esetenként még eme kurzusok se tartanak lépést a változásokkal. A munkaadóknak ezért a legfontosabb a szakmai tapasztalat, hisz élesben lehet a legtöbbet tanulni.

- Például hol?

- Egy szakirányú végzettséggel nem, de három éves tapasztalattal rendelkező HR-est jó eséllyel előbb felvesznek, mint ha valaki csak papírral érkezik. Egyre több cég indít informatikai gyorstalpalókat: itt 4 hónap-másfél év alatt elsajátíthatóak a szakma alapjai. A munkaadók örömmel fogadják az itt végzőket. Akkora a hiány fejlesztőkből, hogy nincs idejük kivárni a 3-5 évet, mire az egyetemisták végeznek.

Varga Dóra

Lájkoljon minket a Facebook-on is!