Előző
Következő
új cikk

Belföld

„Unokáink jövője a tét” - A kötelező kéményseprés eltörlése ellen tüntettek

nepszava.hu/MTI|2017. okt 30. 12:36, frissítve: 2017. okt 30. 13:04
[A+ A-]

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A családi házak számára kötelező kéményseprés megszüntetéséről szóló törvényjavaslat visszavonását követelték a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) szervezésében hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren rendezett demonstráció résztvevői.

A mintegy 70 kéményseprő részvételével megtartott rendezvény szónokai, szakszervezeti vezetők, illetve ellenzéki parlamenti pártok képviselői azt hangsúlyozták: amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot - amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek - emberek százezreit sodorják életveszélybe, illetve ellehetetlenítik a kéményseprő szakmát.

Vámos Csaba, a KOSZ vezetője úgy vélekedett, hogy gyermekeink, unokáink jövője a tét. 

Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke felidézte: az elmúlt fűtési szezonban 28-an vesztették életüket szén-monoxid-mérgezésben, vagyis a mentőknél senki nem tudja jobban, hogy milyen fájdalmat okoznak ezek, a kémények tisztításával megelőzhető halálesetek.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat a kéményseprési rendszer átalakításának a kudarcát mutatja, azt, hogy a katasztrófavédelem képtelen ellátni ezt a feladatot.

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat gyilkossági kísérlet a magyar társadalommal szemben. Szerinte a fideszes gőg legyőzte a józan észt - mondta.

Vámos Csaba, mögötte Szabó Tímea, Harangozó Tamás, Lévai Katalin és Szilágyi György MTI Fotó: Máthé Zoltán

Vámos Csaba, mögötte Szabó Tímea, Harangozó Tamás, Lévai Katalin és Szilágyi György MTI Fotó: Máthé Zoltán

Demeter Márta, az LMP parlamenti képviselője szintén úgy vélekedett: mivel a katasztrófavédelem képtelen volt ellátni a kéménysepréssel járó feladatokat, erre a feladatok megszüntetése volt a válasz, ami elfogadhatatlan. Amennyiben a kormánytöbbség újra megszavazza a törvényjavaslatot, családok százezreit sodorják veszélybe - tette hozzá.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen a sokszor hulladékokkal fűtő, így a kémény és lakástüzeknek inkább kitett szegényebb családok kerülnek veszélybe. Ugyanakkor a javaslat veszélyezteti az egészséges környezethez való jogot is, hiszen mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbe - tette hozzá Szabó Tímea.

Az előzmények

A törvénytervezetet 119 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Az indoklás szerint a jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezték a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett nekik. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg a továbbra is ingyenes ellenőrzést és tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől - hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben. Az Országgyűlés a törvénymódosító csomag kétharmados többséget igénylő passzusait nem fogadta el, miután azok nem kapták meg a szükséges számú szavazatot. Ezek az önkormányzati törvényt módosították volna nagyrészt azért, hogy megteremtsék a közigazgatási perrendtartási törvénnyel az összhangot.

Áder János azonban visszaküldte megfontolásra a törvényt, azért, mert szerinte az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprőipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelenti, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti. A nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik - hívta fel a figyelmet Áder.

Erre figyelmeztetett Vámos Csaba is. "Franciaországban, Belgiumban, vagy Hollandiában, ahol nem kötelező a kéményseprés, sokkal több a szén-monoxid mérgezés, mint Németországban, ahol minden szezonban kötelező a kémények, fűtési rendszerek ellenőrzése" - erősítette meg a Népszavának a KOSZ elnöke. Ha az Országgyűlés változatlan formában fogadja el a családi házak kéményeinek kötelező ellenőrzésének megszüntetéséről szóló törvénymódosítást, az jelentős mértékben növelheti a szénmonoxid mérgezéses esetek és tragédiák számát - figyelmeztetett Vámos Csaba.

Ennek ellenére október végén kiderült, hogy a Ház nem változtatna a más elfogadott szabályon. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága mindössze egy olyan módosítást fogadott el az előterjesztéshez, amely a sarkalatossági záradékot hagyná el, az indoklás szerint azért, mert minősített többséget igénylő törvényi rendelkezések nincsenek a törvényében.

Vészhelyzeteket idézhet elő a törvény
Évente kellene ellenőrizni a fűtőberendezéseket, rendszereket és a kéményeket - javasolta egy rövid szakmai bemutatóval fűszerezett, tűzoltó és mentő szakszervezettel közösen tartott tájékoztatón Vámos Csaba még október elején.
Több százezer családi házról van szó, és több millió ember életét teheti kockára a kormányzat ezzel a tervezettel, hiszen csak Budapesten a családok 40 százaléka, főleg a külső kerületekben, családi házakban él. Vidéken viszont éppen ez az ingatlanfajta a meghatározó. Ha az Országgyűlés megszavazza ezt a módosítást, gyakorlatilag felszámolná vidéken a kéményseprést - tette hozzá lapunk felvetésére a szakszervezet elnöke.
Roppant nehéz helyzetbe kerülhetnek a kéményépítéssel, felújítással foglalkozó vállalkozások is, hiszen a módosítás hírére tömegesen mondták le a megrendelt munkákat a családi ház tulajdonosok. A változás szakítana egy több évtizedes gyakorlattal, és nagyon valószínű, hogy a kötelezettség megszűntével a lakosság nem fogja önként megrendelni a fűtőberendezések, rendszerek,kémények ellenőrzését. Ezzel a jogalkotó és a végrehajtó hatalom az állampolgárokra hárítja a felelősséget - jegyezte meg a szakember.
A veszély nagyságát jelzi, hogy míg a korábbi években átlagosan 10-12 halálos áldozatot követelt a fűtési szezonban a szén-monoxid-mérgezés, 2016. október 15. - 2017. április 15. között, vagyis a fűtési szezonban 22-en lelték halálukat a színtelen, szagtalan gáznemű alattomos gyilkos miatt - mondta Vámos Csaba. Mindez az ágazat jelentős részének tavaly júliusi államosítását követően történt, amikor ezt a közszolgáltatást is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hatáskörébe utalta a kormány.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!