Előző
Következő
új cikk

Zöldzóna

Sokkoló a Föld állapota

Népszava|2017. nov 3. 05:15
[A+ A-]

Az utolsó tigrisek a kiszáradt Földön - Shutterstock illusztráció

Riasztó adatokat közöl a Természetvédelmi Világalap (WWF) 2016-os Élő Bolygó Jelentése: a Földön található gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest.

A legnagyobb mértékben az édesvízi fajok sínylették meg az elmúlt évek kizsákmányoló folyamatait. Az édesvízi élőhelyek, amilyenek a vizesélőhelyek, folyók és tavak, különösen jelentős értéket hordoznak az emberi élet fennmaradása szempontjából. Ezen fajok populációinak mérete azonban 81 százalékos visszaesést szenvedett el az utóbbi négy évtizedben.

A tengeri élőhelyek sincsenek sokkal jobb helyzetben. Közöttük a Föld legnagyobb fajgazdagságú élőhelyeinek számító korallzátonyok vannak a legnagyobb veszélyben. A tudósok elemzése szerint 2015-2016-ban történt meg a földtörténet harmadik legnagyobb mértékű pusztulása, ami miatt a zátonyok háromnegyede van a teljes elhalás közvetlen veszélyében.

A populációk csökkenésének még mindig az egyik legfőbb oka az emberi tevékenység, illetve ennek hatására felgyorsult éghajlatváltozás. "A jelentésből világosan kitűnik, hogy a globális gazdasági folyamatok teljes és haladéktalan átalakítására van szükség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez" - foglalta össze Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

"Az édesvízi élőhelyeket különösen nehéz megóvni, hiszen ezek jelentős mértékben ki vannak téve az ember okozta változásoknak. A folyószabályozások, a gátak, a vízszennyezés, az inváziós fajok és a nem fenntartható vízhasználat okozta ártalmak visszaszorításában csakis szemléletváltozással lehet eredményeket elérni" - foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely védelmi programjának vezetője.

Az élőhelyek pusztulása és eltűnése

Arra utal, amikor egy faj élőhelyének környezete átalakul. Ezt leggyakrabban a következők idézik elő: fenntarthatatlan gazdálkodás, fakitermelés, közlekedés, lakhatási célú vagy kereskedelmi célú fejlesztések, energiatermelés és bányászat. Az édesvízi élőhelyek számára a folyóvizek feldarabolódása, valamint a vízkivétel jelenti a legnagyobb veszélyt.

Fotó: AFP/Gilles Petetin/Biosphoto

Fotó: AFP/Gilles Petetin/Biosphoto

A fajok túlzott kizsákmányolása

Közvetlen kizsákmányolásról fenntarthatatlan vadászat és orvvadászat, valamint betakarítás esetében beszélünk, függetlenül attól, hogy közvetlen fogyasztási vagy kereskedelmi céllal történik. Közvetett kizsákmányolásról akkor beszélünk, amikor egy nem célzott fajt pusztítunk akaratlanul; ilyen például halászterületeken a járulékos fogás.

Környezetszennyezés

A környezetszennyezés közvetlen hatással van az egyes fajokra, mert a túlélésre alkalmatlanná teszi élőhelyüket (ez történik például olajszennyezés esetében). A környezetszennyezés közvetett módon is érinti a fajokat, mivel befolyásolja a táplálékszerzést és a szaporodást is, ami idővel a populációk számának csökkenéséhez vezet.

Invazív fajok és betegségek

Az invazív fajok elveszik az őshonos fajok élőhelyét, táplálékát és egyéb forrásaikat, sokszor közvetlenül is pusztítják az őshonos fajokat, illetve olyan betegségeket terjeszthetnek, melyek korábban nem voltak jelen az adott környezetben.

Éghajlatváltozás

A hőmérséklet változása miatt egyes fajoknak alkalmazkodniuk kell, ki kell terjeszteniük élőhelyüket, hogy megfelelő éghajlatot találjanak.

Élő Bolygó Index
A WWF és a Londoni Zoológiai Társaság készíti el kétévente a biológiai sokféleség változásait mutató trend-analízist. A változások mérésére meghatározták az úgynevezett Élő Bolygó Indexet (LPI), melyet a gerinces állatfajok előfordulásának változásai mentén kalkulálnak. Ez nem egy pontos egyedszámot jelölő adat, sokkal inkább egy olyan index, amely megmutatja a vadon élő madár-, emlős-, hüllő-, kétéltű- és halpopulációk méreteinek változásait. A 2016-os Élő Bolygó Index a 2012-ben lezárt kutatási adatok feldolgozását közli, és figyelembe veszi az azóta 668 fajra és 3772 populációra összegyűlt adatokat is.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!