Előző
Következő
új cikk

Bioritmus

Jó alvás, fél egészség

Népszava|2017. nov 4. 05:16
[A+ A-]

Egészségmegőrző hatása is lehet a nyugodt éjszakáknak: a sejtek DNS javító mechanizmusa jellemzően alvás közben hatékonyabban korrigálja a sejtekben a másolási hibákat.

Bár már egy hete visszatértünk a normál időszámításhoz, vannak, akiknek még sokáig gondot okoz, hogy az óraátállítás megzavarta a biológiai ritmusukat. A tüneteik lehetnek: szétszórtság, álmatagság, fáradékonyság, falánkság vagy épp ellenkezőleg étvágytalanság.

Az óraigazítás jelentőst stresszt okoz a szervezetnek – derült ki Valentyin Pokrovszkij akadémikus korábbi kutatásából. Amikor Oroszországban 1981-ben először vezették be a nyári időszámítást, az átállás napján átlagosan 7 százalékkal több hívás érkezett a mentőszolgálathoz a szív- és érrendszerbetegségben szenvedők rosszullétei miatt. A tudós szerint a legveszélyesebb az óraállítást követő 14-15. nap, amikor a szokásoshoz képest 17 százalékkal többen igényelnek sürgősségi ellátást. Van, akinek egy hónapig is kellemetlenséget, stresszes állapotot okozhat az átállás.

A szervezetben a sejtek órája ad megfelelő ritmust az immunrendszernek ahhoz, hogy az minél sikeresebben reagáljon a környezet változásaira. Nem régi tapasztalat, hogy a gyulladásos betegségek, mint például a metabolikus szindróma: az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás, az emelkedett vérzsírszint –, és a rák kialakulása főleg olyanoknál fordul elő, akik folyamatosan zavarják a belső órájukat, például rendszertelenül kelnek, fekszenek.

Normális esetben a vérnyomás, a testhőmérséklet és a szívritmus alacsonyabb értéket mutat éjszaka, mint nappal, miközben bizonyos hormonok – kortizol, tesztoszteron – szintje a kora reggeli órákban megemelkedik. Az óraátállítással megváltozó körülmények felborítják ezt a belső ritmust.

Szakemberek szerint a sejtek DNS javító mechanizmusa jellemzően éjszaka, alvás közben hatékonyabban korrigálja a sejtekben a másolási hibákat. Ezt például azt kutatva vizsgálták az orvosok, hogy miért nagyobb az emlőrák előfordulásának valószínűsége a több műszakban dolgozó nőknél. Azt tapasztalták, hogy a 30 éven át éjszakai műszakban dolgozó nővérek körében másfélszer magasabb volt az ilyen daganat előfordulási gyakorisága, mint a kizárólag nappalos kolléganőiknél. A DNS javító mechanizmusok gyakran összefüggésben állnak az úgynevezett "alváshormon", a melatonin termelődésével.

A szervezet melatoninszintje este 7 és 8 között emelkedni kezd, éjjel 1 és 2 között a legmagasabb, majd reggelig fokozatosan csökken. A csecsemőmirigy melatonintermelése fény hatására csökken, és ehhez elég akár az okostelefonok és a laptopok fénye is.

Mi az a melatonin?
Az agy közepén elhelyezkedő tobozmirigy termeli az úgynevezett alváshormont, s ezzel szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust. A melatonint mesterségesen is előállítják.

D. A.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!