Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Miklós Gábor: Választási reformmal őriznék a hatalmat

Népszava|2017. nov 4. 07:30
[A+ A-]

A lengyel jobboldal az alkotmánybíróság, a közmédia lerohanása, az igazságszolgáltatás ellenőrzése után a maga képére alakítaná a választási rendszert is. A helyzetről és a kormánypárt PiS támogatottságáról Lena Kolarska-Bobinska szociológus kutatót kérdeztük.

Úgy véli, a PiS támogatottsága elmarad attól, hogy mekkora hatalomhoz jutott FOTÓ: MARC DOSSMANN

Úgy véli, a PiS támogatottsága elmarad attól, hogy mekkora hatalomhoz jutott FOTÓ: MARC DOSSMANN

- Külföldről nézve rendíthetetlennek látszik a Lengyelországot kormányzó jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt pozíciója. Többsége van a parlamentben és a népszerűségi listákat is vezeti két év meglehetősen viharos kormányzása után.

- A PiS parlamenti egyeduralma nem tükrözi a valódi társadalmi helyzetet. A jelen állapotok megértéséhez tudni kell, hogyan szerzett Jaroslaw Kaczynski pártja abszolút többséget. Az eredménynek volt egy technikai oka: a baloldal megosztottan indult és nem jutott be a szejmbe, így a mandátumok elosztása a PiS-nek kedvezett. A 2015 októberi választáson csak a jogosultak fele vett részt, s ebből 36 százalék akarta a PiS-t. Tehát társadalmi támogatottságuk messze elmaradt attól, amekkora hatalomhoz jutottak. De a jobboldal győzelmét magyarázza az is, hogy előtte a liberális Polgári Platform (PO) nyolc éven át kormányozta az országot. Ez Lengyelországban nagyon sok, a rendszerváltás utáni kormányok 2-3, de legfeljebb négy évig maradtak hatalmon. A PiS-t segítette, hogy a PO fő programja a modernizáció, az építkezés, az európaizálás volt. A liberális párt nem beszélt az értékekről, miközben azt hangoztatta, az ország korszerűbb lett, a vidék, a parasztok életszínvonala megugrott, hogy jól használtuk fel az EU-s pénzeket. Pozitivista szöveg volt ez, amiből hiányoztak a nagy eszmék. A másik hiba, hogy túlságosan takarékoskodtak, nem osztottak pénzt az embereknek, akkor sem, ha lehetett, sőt kellett volna. A PiS ezt felismerte, s a programjuk gerincévé tették a 500+-t, azaz a második és többedik gyereknek járó emelt családi pótlékot. A PO saját, értelmiségi, választói rétegének sem adott semmit. Miniszterként például százmilliókért kellett harcolnom a tudományos kutatás számára. Ráadásul a második választási győzelem után sem állt elő a PO új üzenettel, nem szólította meg a fiatalokat. Pedig voltak jó ötletek: rengeteg bölcsődét építettünk. A PiS most lakásprogrammal akar megnyerni fiatal választókat.

- Két év kormányzás után a PiS támogatottsága nem csökkent, pedig konfliktusok között kormányoznak.

- Szerintem két év után ez szinte természetes, különösen, ha a gazdaság – mint nálunk – felívelő szakaszban van. A kormány illetékese mondhatja, hogy adok az egészségügynek ennyit, a tudománynak meg annyit. Igaz, nem kérik rajta számon. Az 500+ hatása is tart még. Attól félek, hogy ez a szociális program sok tartalékot fogyaszt majd el és ezért nem jut az ígéreten túl az egészségügyre, a tudomány fejlesztésére. Ami a botrányokat, konfliktusokat illeti, úgy látom, hogy a társadalom egészét nem érinti meg az igazságszolgáltatás reformja, azaz tervezett alárendelése a kormánynak, ahogy az alkotmánybíróság korábbi megszállása sem rázta meg a közvéleményt. Különösen így van ez a PiS választói közegében. Ez az idősebb, kevésbé iskolázott, vidéki, kisvárosi közeg, amely mélyen vallásos. Ők a Mária Rádió hallgatói tábora. A katolikus egyházi hierarchia nagy része is azonosul a PiS politikájával.

- A lengyel kormány is a migránsokkal ijesztgeti a népet.

- Igen, muzulmán bevándorlókkal, akiket senki sem látott ebben az országban. És a kormány ebből az okból is állandóan az EU-val harcol. Ennek ellenére a legutóbbi kutatások megerősítették, hogy a lengyelek 80 százaléka az unió mellett van, mi vagyunk leginkább elkötelezettek Európa mellett a V4 országok közül, de az egész unióban is. Annak ellenére, hogy folyik a Brüsszel-ellenes propaganda, s az Európai Bizottság is állandó szigorral fegyelmezi az országot.

- Miért támadt neki a kormány a sikeres közoktatási rendszernek?

- Azt hiszem egyszerűen nem viselnek el semmit, amit előzőleg a PO jól megcsinált. Ráadásul ebben a közegben az antikommunista frázisok alatt erős nosztalgia él az államszocialista állapotok iránt. Mindent vissza akarnak csinálni, centralizálni, ahogyan '90 előtt volt. Ehhez járul hozzá az egyházias ideológia, és ez a közeg betegesen gyűlöli a gender-szemléletet. Az iskolákban máris külön feladatokat adnak a kisfiúknak és kislányoknak. És persze a történelem tananyagát a maguk hősi ideáljaihoz igazítják.

- Hogyan látja a legerősebb ellenzéki párt szerepét ebben a helyzetben?

A PO vezetője, Grzegorz Schetyna nem néptribun típus, sokkal inkább szervező. A parlamenti munka mellett járja az országot és találkozókon vesz részt. Lehet, hogy ennek lesz eredménye, de a felmérések most nem mutatják ki. Az ellenzék megosztott, de együttesen 40 százalékos támogatást tudhat maga mögött. A legerősebb párt továbbra is PiS, de többsége önmagában nincs. Ezért akarják átalakítani a választási rendszert. Kaczynski ezt már be is jelentette, csak előbb az igazságszolgáltatást intézik el. Ezt nagyon veszélyes fejleménynek látom.

Miklós Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!