Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Devizacsapda - Paks 2-ért adósítják el az országot

Népszava|2017. nov 7. 20:10
[A+ A-]

FOTÓ: Molnár Ádám

Az Orbán-kabinet lehívja az atomerőmű bővítésére kapott orosz hitelt, ha belegebedünk is. Az LMP hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz.

Süli János, "a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter" alapítói határozatot adott ki a Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemeléséről annak érdekében, hogy a beruházásra kapott orosz hitelből megkezdődjék az első fővállalkozói szerződések kifizetése – közölte Aszódi Attila, "a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár" a Portfolio Energy Investment Forum 2017 nevű rendezvényen.

Az első kifizetendő részlet közlése szerint 98 millió eurót – mintegy 30 milliárd forintot – tesz ki. A magyar-orosz államközi szerződés értelmében ennek 80 százalékát az orosz hitelből, a fennmaradó ötödöt pedig a hazai költségvetésből fedezik. Kérdésünkre kifejtette: a számlákat minden esetben a fővállalkozónak, vagyis az orosz állami Atomsztrojekszportnak fizetjük, amely aztán a pénzt továbbosztja alvállalkozóinak. Tájékoztatása szerint a terv engedélyezési folyamata rendben halad, így 2018 elején megkezdhetik a telephelyen a felvonulási terület létesítését.

A jelenlegi négyszer ötszáz megawattos (MW) blokk mellett kialakítandó két 1200 MW-s blokk 2026-ban és rá egy évre lépne működésbe. Kérdésre a környezetvédők kifogásait élesen elvetette. (Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője blogjában például arra jutott, hogy a paksi telephely alatt felfedezett földrengésveszélyre utaló törésvonalak miatt az erőműépítést még Oroszországban se engedélyezték volna.) A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, Varró László lapunkban megjelent szavaira, miszerint az atomenergiát olcsónak nevezni alaptalan, részleteiben nem kívánt reagálni, de megjegyezte: az árarányokat mindig a konkrét helyzetben érdemes vizsgálni. Hangsúlyozta: a beruházás az EU szerint is nyereségre számíthat.

A paksi bővítés helyszínén a jövő év elején elkezdődik a felvonulásiépületek felhúzása. FOTÓ: Molnár Ádám

A paksi bővítés helyszínén a jövő év elején elkezdődik a felvonulásiépületek felhúzása. FOTÓ: Molnár Ádám

Mint emlékezetes, a 2014-ben az Orbán-kormány által puccsszerűen aláírt magyar-orosz államközi megállapodás nyomán a magyar fél a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra. Tekintve, hogy akkor ez a kamatszint még visszafogottnak számított, Orbán Viktor kormányfő, illetve a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a megállapodást előszeretettel az évszázad beruházásának nevezte. Ám azóta a magyar gazdaság felminősítései nyomán a kamatok radikálisan, akár nullára is leestek. Az orosz hitelt az Orbán-kabinet mégis körömszakadtáig védi. Lázár János ennek kapcsán az elmúlt évben azt az áthidaló megoldást vetette fel, hogy az orosz hitelrészleteket az annál olcsóbb piaci hitellel a kamatmentességet biztosító 60 napon belül vissza is fizethetnénk. Korábbi számítások szerint a 4 százalékos eurókamat legalábbis plusz háromezer milliárd forint kifizetését jelenti.) Annak kapcsán, hogy a mostani részletet tervezzük-e ilyeténképp kiváltani, Aszódi Attila lapunkat az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányította, onnan viszont lapzártánkig nem kaptunk választ.

Az orosz hitel felhasználása miatt Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz.

Egy biztos: ha az orosz beruházót az orosz hitelből a kamat kifizetése mellett törlesztenénk vissza, azt ma már az évszázad legrosszabb üzletei közé lehetne sorolni.

Nem nyúlnak az atomhoz
A Portfolio konferenciáján felszólaló energetikai szakértők szinte egyöntetűen az új, modern, sok kis egységre épülő, nem központosított, a fejlesztésekre, az informatikára, takarékosságra, ésszerűségre épülő, friss szemléletű megoldások mellett tettek hitet. Az irány egyértelműsége mellett legélesebben talán az állami MVM Magyar Villamos Művek új vezérigazgatója, Zsuga János tett hitet. Bár a felszólalók - Aszódi Attilát kivéve - az atomenergiát szinte egyáltalán nem értékelték, Zsuga János kérdésünkre a magyar energiarendszer alappillérének nevezte azt. Fasimon Sándor, a Mol magyarországi ügyvezetője bejelentette: az olajcég 18 MW-nyi napelemfarmot telepít. (Ez hazai körülmények között viszonylag nagynak számít.) Emellett üzemanyag-töltőállomásaikra is szerelnének ilyen paneleket.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!