Előző
Következő
új cikk

Külföld

Brüsszel megszabadulna Carles Puigdemonttól

Népszava|2017. nov 9. 05:32
[A+ A-]

Fotó: AFP/Dursun Aydemir/Anadolu Agency

Cáfolta Charles Michel belga kormányfő, hogy hazájában válság alakult volna ki a katalán vezető jelenléte miatt.

A belga belpolitikát egyre az utóbbi napokban felkavarta Carles Puigdemont leváltott katalán miniszterelnök jelenléte. Charles Michel belga miniszterelnök azonban kijelentette, „politikai válság Spanyolországban és nem Belgiumban van”. Hozzátette azonban, „minden európai politikusnak vállalnia kell a felelősséget cselekedeteiért”. Michel egyben visszafogottságra intette kormányának tagjait.

Meglehetősen kényes, hogy Puigdemont éppen egy olyan országban lelt (ideiglenesen?) menedékre, ahol a flamand lakosság egy része az elszakadásról, önálló Flandriáról álmodik. A helyi politikai viszonyokat is átalakíthatja, ha a bíróság úgy dönt, Puigdemontot nem adják ki Spanyolországnak. Ez, amint már korábban jeleztük, jövő hét péntekén dől majd el.

De mi lesz addig? – kérdezik sokan Belgiumban. Egymásnak eshetnek-e a belga pártok? Egyelőre vihar előtti csend jellemzi a helyzetet, bár egyes nyilatkozatokból kitűnik: ha nem oldódik meg a helyzet, később orkán süvíthet végig a belga belpolitikában. Az egyes politikusok megnyilatkozásaiból nagyon is kiderült, ki kinek az oldalán áll a Madrid kontra Barcelona konfliktusban. Nagy feltűnést keltett Jan Jambon belügyminiszter múlt hétvégi megjegyzése. Az önálló flamand országrészt zászlajára tűző Flamand Szövetség (N-VA) politikusa nem is leplezte, mennyire rokonszenvezik Katalónia önállósági törekvéseivel, s élesen bírálta a spanyol rendőrség fellépését a függetlenségi népszavazás során, illetve azt, hogy a spanyol kormány katalán miniszterek letartóztatását rendelte el.

Kemény szavakkal illette Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt Elio Di Rupo, a vallon szocialisták elnöke. Jóllehet a volt belga kormányfő ellenezné Katalónia függetlenné válását, s úgy foglalt állást, Puigdemont visszaélt pozíciójával, azt is hozzátette, a spanyol kormányfő úgy viselkedett, mint egy „Franco tábornokot idéző önkényúr”.

Didier Reynders belga külügyminiszter, a liberálisok politikusa Indiából jelentkezett szólásra. Szerinte a katalán válság kapcsán Belgiumban kialakult vita „túlmegy a normalitás határain”. Mint fogalmazott, bár fontos a párbeszéd, most az igazságszolgáltatásnak kell döntést hoznia – idézte a politikus szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A volt belga külügyminiszter, a flamand liberális Karel De Gucht nem éppen diplomatikusan jegyezte meg a VRT televízióban a katalán válság kapcsán: „Ha mindez Oroszországban történt volna meg, mindenki teljes joggal jajveszékelne”. Ennél is tovább ment a flamand részen befolyásos Bart De Wever, az N-VA elnöke. Antwerpen polgármestere, meg sem várva a bíróság döntését, kifejtette: nem hagyja pácban barátját, Carles Puigdemontot. Függetlenül attól, támogatja-e Katalónia függetlenségét, vagy sem, „olyan dolgok történtek, amelyeket nem lehet eltűrni egy európai uniós tagországban”. De Wever és a Spanyol Néppárt (PP) között egyébként már egy idő óta tart a szócsata. A flamand politikus ezzel kapcsolatban azt közölte, neki őt csak ne oktassák ki egy olyan politikai erő tagjai (a spanyol Néppártra utalt), amelynek alapító atyái között megtalálható az a Manuel Fraga Iribarne, aki Franco idején a belügyi tárca élén állt.

Puigdemont belgiumi jelenléte nyomán érezhetően rosszabbodott a németalföldi állam és Spanyolország viszonya. A néppárt azzal vádolja az N-VA-t, hogy idegengyűlölő, mert „a nácikkal kollaboráns személyeket védelmez”. Igyekezett enyhíteni a feszültséget Soraya Sáenz de Santamaría spanyol kormányfőhelyettes, aki úgy foglalt állást, „Belgium ugyanannyira demokratikus ország, mint Spanyolország”. Madrid tiszteletben tartja a spanyol, a belga, továbbá minden demokratikus ország igazságszolgáltatásának döntéseit – tette hozzá. Rafael Catalá spanyol igazságügy-miniszter kifejtette, azt várja, hogy „jó vége lesz” a kiadatási eljárásnak. Hangoztatta továbbá azt is, a vádlottaknak is jogukban áll, hogy jelöltessék magukat a december 21-re kiírt katalán regionális választáson.

Tegnap a madridi alkotmánybíróság hivatalosan is megsemmisítette a katalán parlament által elfogadott függetlenségi nyilatkozatot.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!