Előző
Következő
új cikk

Külföld

Trump hátat fordított Kubának

Népszava|2017. nov 10. 05:35
[A+ A-]

Fotó: AFP/Yamil Lage

Donald Trump korábbi ígéretéhez hűen megnehezítette az amerikai turistáknak és vállalkozóknak, hogy Kubába utazzanak és ott üzleteljenek. Az amerikai elnök döntése súlyos csapás a havannai vezetésnek, s idővel az lehet a helyieknek is.

Jól tették azok a kalandvágyó amerikaiak, akik a 2014-es washingtoni-havannai diplomáciai nyitás után elutaztak Kubába. Donald Trump amerikai elnök egy mozdulattal söpörte le az asztalról az elődje, Barack Obama nevéhez fűződő történelmi megállapodás fontos elemeit.

Az amerikai állampolgárok csütörtöktől ismét igen körülményesen utazhatnak be a szigetországba, erre csak erre specializálódott utazási irodákon keresztül, szigorúan szervezett körutazáson, állandó kíséret mellett lesz lehetőségük. Ez nemcsak az utazás árát emeli meg jelentősen, hanem a valódi kubai mindennapokat is nehezebb lesz megtapasztalniuk.

A szigorítás, pontosabban a kubai vállalkozásokról készült feketelista azoknak az üzletembereknek is rossz hír, akik abban bíztak, hogy a kiaknázatlan karibi országban terjeszkednek vagy indítanak vállalkozást. Ez főképp a turisztikai szektort – a kubai rezsim fő bevételi forrását – érintette volna, ám Trump intézkedéseinek nem titkolt célja, hogy ellehetetlenítsék azokat az üzleti kapcsolatokat, amelyeknek kubai részről a hadsereg a haszonélvezője. Az amerikai adminisztráció azt szeretné elérni – emlékeztet beszámolójában a The New York Times –, hogy az intézkedésekkel az egyszerű kubai emberek zsebében landoljon a profit. Ezért az amerikai turistáknak a jövőben is engedélyezik, hogy látogassák a helyiek által üzemeltetett lakáséttermeket és apartmanokat.

Nincs közük a szónikus támadásoknak a szigorhoz
A kubai-amerikai kapcsolatokat az utóbbi időben egy furcsa eseménysorozat is próbára tette: két tucat amerikai diplomata és családtagjaik szenvedtek tartós halláskárosodást Havannában. A szónikus támadás nyomás Washington kiutasított 15 kubai diplomatát az amerikai fővárosból arra hivatkozva, hogy Kuba nem nyújtott megfelelő védelmet a szigeten dolgozó amerikai diplomatáknak. Egyes, nem hivatalos hangok szerint Havanna állhatott a támadás mögött, vagy legalábbis tudnia kellett róla a rezsimnek, ám Bruno Rodriguez külügyminiszter elutasította a vádakat. Amerikai diplomaták szerint a csütörtöktől életbe lépő szigorításoknak semmi közük a rejtélyes incidensekhez.

A bejelentett szigorítás valóban érvágás lehet a kubai rezsimnek, amely a Szovjetunió összeomlása óta igen komoly anyagi nehézségekkel küzd. Hugo Chávez vezetése alatt Venezuela sokáig támasza volt a Castro-rezsimnek, ám a latin-amerikai ország történelme egyik legnagyobb politikai-gazdasági krízisével küzd. A Barack Obama és Raúl Castro fémjelezte nyitás a legjobbkor jött a rezsimnek, a lehetséges kereskedelmi együttműködésektől a gazdaság élénkülését várták. Bár a keményvonalas, a közeledés minden formáját elutasító hangok azzal vádolták Obamát, hogy mentőövet dob a Kubát közel hat évtizede irányító kommunista rezsimnek, szakértők szerint a fokozatos amerikai befolyás, a gazdasági fellendülés, és az esetleges életszínvonal-növekedés a rendszer erózióját idézte volna elő. Az átlagemberek szintén üdvözölték a lépést, hiszen a kubai propaganda ellenére a helyiek továbbra is a lehetőségek országaként tekintenek az Egyesült Államokra, ahol a legnagyobb kivándorolt kubai közösség él.

Donald Trump színrelépése azonban már elnökjelöltként sem sok jót ígért. Kampányát sok Floridába emigrált, keményvonalas, Castro-ellenes kubai támogatta. Az elnökválasztás szempontjából közismerten kulcsfontosságú államban Trump megígérte, hogy ha rászavaznak, semmissé teszi Obama hagyatékának egy részét.

Ma lesz az elnöki találkozó
A Kreml megerősítette, hogy ma találkozik egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a vietnami APEC-csúcs keretében. Ezt Putyin külpolitikai tanácsadója Jurij Uscsakov közölte. Előzőleg mindkét államfő hajlandónak mutatkozott a találkozóra. Moszkva szerint főleg az észak-koreai és a szíriai konfliktusról folytatnak tárgyalásokat.
Az ázsiai körúton tartózkodó Trump Kínában 250 milliárd dollár összértékű gazdasági megállapodást kötött vendéglátójával, Hszi Csin-ping elnökkel. Egyebek mellett számítógép-, és autóalkatrész kínai gyártásáról van szó. Trump szerint eddig nagyon „egyoldalú” volt a két ország közötti kereskedelem, amiért nem Kínát, hanem az előző amerikai kormányokat hibáztatja: hagyták növekedni a külkereskedelmi deficitet. Észak-Korea kapcsán Trump arra kérte Kínát, segítsen a probléma megoldásában. „Ha Peking elhatároz valamit, azt meg is teszi” – hangoztatta. Mint mondta, „működik a kémia” közte és a kínai elnök között.

Körösi Ivett

Lájkoljon minket a Facebook-on is!