Előző
Következő
új cikk

Külföld

Magyarok a "senki földjén"

MTI|2017. nov 9. 20:37
[A+ A-]

A horvát-szerb határvita miatt több mint húsz éve rendezetlen a vajdasági Kengyijában élő néhány magyar sorsa, a szerb-horvát-magyar hármashatár közelében található terület földjei a horvát telekkönyvbe vannak beírva, ezért úgy érzik, hogy a "senki földjén" laknak, életüket az orvosi ellátás és a postai szolgáltatás hiányosságai is nehezítik - mondta Jankovics Róbert horvátországi magyar parlamenti képviselő.

Emlékeztetett, hogy Horvátország a kengyiai lakosokat is saját állampolgárainak tekinti. Mivel a történelmi, illetve az 1995-ben aláírt daytoni szerződésbe foglalt határok nem egyeznek, a szerb és a horvát országhatár mentén néhány helyen, többek között itt is, rendezetlenek a területi viszonyok. "A dolgot viszont nehezíti, hogy itt emberek is élnek" - fűzte hozzá a képviselő. 

Kengyija ugyan jogilag Horvátországhoz tartozik, de a Duna vajdasági (szerbiai) oldalán fekszik. Ezért ahhoz, hogy a kengyijaiak átjussanak a folyó túloldalára, szerb területen kell áthaladniuk, majd a Duna fölötti hídnál kialakított szerb-horvát határállomáson átlépve léphetnek be Horvátországba.

Jankovics elmondta, hogy az egykor 96 tanyából álló, több mint félezer lelket számláló területet két alkalommal is árvíz sújtotta, s ennek következtében jelentősen megfogyatkozott a lakossága. Utoljára 1965-ben árasztották el a területet a Duna vizével, hogy megkíméljék Mohácsot. Ezt követően sokan nem építették újjá a házukat.

Jelenleg néhány család, mintegy 15 ember él a 900 hektárnyi területen. Habár horvát állampolgárok, csak útlevéllel jöhetnek át Horvátországba - hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette, számos más probléma is nehezíti e magyarok  mindennapjait, például az, hogy már 20 éve nem jön ki értünk a mentő, nem hozzák át a postát, orvoshoz is Horvátországba kell járniuk, mert ott érvényes a betegbiztosításunk. Megélhetésük is folyamatosan veszélyben forog, hiszen mindannyian földműveléssel foglalkoznak, de termékeiket nem tudják eladni Horvátországban, mert nem vihetik át a határon, így állami támogatásokat sem igényelhetnek. A fiatalok beköltöztek a közeli Bezdánba és Zombor városába, már csak az idősek maradtak ott - tette hozzá a képviselő.

A területet számos horvát politikus, megyei és járási képviselő is meglátogatta az elmúlt évek során, de nem történt előrelépés az ott élők ügyében. Jankovics Róbert csütörtökön a parlamentben is feltette a kérdést, mit lehetne tenni ezeknek az embereknek az érdekében. Marija Pejcinovic Buric külügyminiszter azt mondta: tud a problémáról. Jelezte, hogy kezdeményezni fogja egy új bizottság felállítását, amely tárgyalásokba kezd majd a szerb féllel az ügy rendezése érdekében.

Szerbiával 241 kilométer hosszú határa van Horvátországnak. Míg Zágráb a kataszteri alapon való rendezést szeretné a szerb-horvát határ esetében, addig Belgrád a Duna vonalán húzná meg végleges határt (a Duna medre némileg megváltozott az elmúlt néhány évtizedben). A Duna vonalának 50 kilométeres szakszán Kengyiján kívül, Karapandzsa és két sziget, Sarengrad Ada, Vukovár Ada, valamint egyes Apatinhoz, Zomborhoz és Palánka községekhez tartozó területek is vitatottak: a Duna szerb oldalán tízezer, horvát oldalán ezer hektárnyi földterület. Horvátország és Szerbia még 2002-ben létrehozott egy nemzetközi diplomáciai bizottságot a határvita rendezésére, amely összesen kilenc alkalommal ülésezett, viszont 2011 óta egyszer sem ült össze.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!