Előző
Következő
új cikk

Külföld

Újabb proxy háború körvonalazódik a Közel-Keleten

Népszava|2017. nov 13. 05:31
[A+ A-]

Hadüzenet vagy uszítás? A Hezbollah nagy hatalmú vezetője, Haszan Naszralláh szaúdi hadüzenetről beszélt Fotó: AFP/Anwar Amro

Aggódik a nemzetközi közösség a mélyülő libanoni-szaúdi feszültség miatt. Az ENSZ főtitkár szerint pusztító hatású lehet egy újabb konfliktus kirobbanása a térségben.

Vészjóslóan sokasodnak a válsággócok a közel-keleti térségben, amelynek egyre több pontján ketyeg ma már időzített bomba. Az Iszlám Állam elleni, több mint három éve tartó háború a végéhez közeledik, de ez a korábbi reményekkel ellentétben távolról sem jelenti még a várva várt békét. Irakban az arab-kurd konfliktus izzik, a szíriai politikai rendezésben sincs látványos előrelépés, a szaúdi vezetésű katonai koalíciója Jemen elleni háborúja változatlanul dúl, a nyáron kirobban katari válság megoldása is késlekedik. Ilyen körülmények között egy libanoni – szaúdi konfliktus újra lángba boríthatja a térséget, és újabb, viszonylag stabil régióbeli államot dönthetne romba. Libanon egyensúlya eleve törékeny, az ország alig heverte ki a 1975-től kezdődően 15 éven át dúló polgárháborút, óriási terhet rótt rá a szíriai menekülthullám, illetve a Hezbollah részvétele a szíriai háborúban is. Egy fegyveres konfliktusban Szaúd-Arábiával szemben azonban nincs esélye a kis államnak, még akkor sem, ha maga mögött tudhatja Irán támogatását. Épp ez a támogatás aggasztja leginkább a nemzetközi közösséget, igazolja, hogy Szaúd-Arábia valódi célpontja nem a kis Libanon, hanem a nagy perzsa rivális. Ha fegyveres konfliktusra kerül sor, az egy újabb proxy, azaz helyettesek által vívott háború lesz, akárcsak a jemeni. (A szíriai háború egyenesen kétszeres proxy-war, amelyben a szaúdi-perzsa rivalizáció mellett, fölött jelen van az amerikai-orosz megméretkezés is.)

A libanoni-szaúdi válság múlt héten azt követően robbant ki, hogy november 3-án Szaad Hariri libanoni miniszterelnök váratlanul Rijádból, videoüzenetben jelentette be lemondását, arra hivatkozva, hogy félti az életét, nem szeretne a 2005-ben meggyilkolt ugyancsak miniszterelnök apja sorsára jutni. A polgárháború utáni libanoni újjáépítést levezénylő Rafik Hariri bombamerényletben vesztette életét. Az történteket máig nem tisztázták, de feltételezések szerint a síita Hezbollah végzett a szunnita miniszterelnökkel. Fia, Szaad azonban már másodjára kormányoz koalícióban a Hezbollahval. Váratlan lemondását mind a síita Hezbollah, mind a keresztény államfő, Michel Aun Szaúd-Arábia által kikényszerítettnek tekinti, azt állítva, hogy Rijád elrabolta és fogva tartja Haririt. Haszan Naszralláh, a Hezbollah nagyhatalmú vezetője egyenesen arról beszélt, hogy az olajkirályság hadat üzent Libanonnak, ami példátlan beavatkozás a libanoni belügyekbe.

A szaúdi vezetés viszont azt állítja, a libanoni miniszterelnök szabad ember, aki szabad akaratából azért mondott le, mert Irán és a Hezbollah nyomás alatt tartja kormányát, Irán befolyása pedig túlságosan megnőtt Libanonban. Hogy mennyire szabad vagy túsz Hariri arról ellentmondásos hírek láttak napvilágot. Az Egyesült Államok, Francia- és Németország pénteki álláspontja szerint semmi sem bizonyítja, hogy a szaúdiak fogva tartanák a libanoni politikust, ám Emmanuel Macron francia államfő szombaton a libanoni elnökkel tárgyalva már a libanoni politikusok „szabad mozgása garantálásának fontosságát”, valamint azt hangsúlyozta, hogy Franciaország töretlenül támogatja Libanon függetlenségét, szuverenitásét és biztonságát. Franciaország ugyanis Libanon legszorosabb európai szövetségese és legfőbb támogatója. Névtelen források, libanoniak és franciák egyaránt, viszont inkább arról nyilatkoznak a nemzetközi sajtónak, hogy több jel is arra mutat, Haririt valóban őrizetben tartják a szaúdiak, lemondása minden bizonnyal kikényszerített. Egyes, Haririhez közel álló források szerint a szunnita libanoni miniszterelnök szaúdi lemondatása annak köszönhető, hogy a keményvonalas vahabita vallási diktatúra szerint Hariri vonakodott szembeszállni koalíciós partnerével, az Irán által támogatott síita Hezbollahhal. A Reuters vasárnapi elemzésében több névtelen nyilatkozó erősítette meg, hangsúlyozva, Haririt nemcsak fogva tartja, hanem meg is alázta Rijád, ugyanis egyetlen hivatalosság sem fogadta a reptéren és azóta sem egyeztetett vele senki. Tény, hogy a miniszterelnök lemondása óta nem jelent meg nyilvánosa helyen.

A konfliktus hátterében rejlő felekezeti, síita-szunnita szembenállást, Szaúd-Arábia és Irán térségbeli befolyását jelzi, hogy Hariri libanoni pártja, a Jövő Mozgalom tegnap elítélte a Szaúd-Arábia elleni támadásokat és Irán beavatkozását arab országok belügyeibe.

Gál Mária

Lájkoljon minket a Facebook-on is!