Előző
Következő
új cikk

Kultúra

A sötétség hatalma - Alföldi rendez

Népszava|2017. nov 18. 11:11
[A+ A-]

Forrás: Alföldi Róbert/Facebook

Alföldi Róbert rendezésében Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma (beszédes)  című drámáját mutatja be november 18-án (a szerző halálának 117. évfordulója előtt két nappal) a Budaörsi Latinovits Színház. A szereplők között a társulat tagjai – Spolarics Andrea, Ilyés Róbert, Bohoczki Sára, Bregyán Péter és Páder Petra – mellett vendégként Balsai Mónit, Brasch Bencét, Székely B. Miklóst és Palugyai Sárit láthatja majd a közönség. A darabot Radnai Annamária fordította újra a színház számára, a díszletet és a jelmezt a nemrég Junior Prima díjban részesült Zöldy Z Gergely tervezi.

A sötétség hatalma a világ végének legvégén játszódik, nem elég, hogy Oroszországban, de még csak nem is a szikrázó Pétervárott vagy a titokzatos Moszkvában, hanem falun, a nyomor és a reménytelenség tanyáján, ahol az Isten szentkép a falon, az Ördög pedig a vodkásbutykos mélyén lakozik, onnét szédíti az esendő emberi lelket, és ébreszt benne olyan indulatokat és olyan érzelmeket, amiket nem tudnak kezelni, akiket itt engedett megszületni a balsors.

Pedig éreznek itt is, sőt, talán itt éreznek csak igazán, mert alig akad igazabb érzelem, mint a tagolatlanul szűkölő félelem; és ezek a mi hőseink félnek, elsősorban mindentől, holott inkább önmaguktól kellene. Meg az őket körülvévő, a lelkükbe is beszivárgó sötétségtől. A sötétség hatalmában végül is olyan balesetekről van szó, amelyek mindnyájunkat érhetnek: szerelemről, viszonzottról és – főleg – viszonzatlanról; féltékenységről; egymásra halmozott, és így egymást felerősítő vétkekről, amelyek addig-addig hatványozzák egymást, amíg el nem jutnak minden bűnök legszörnyűségebbjéig; szegénységről és a szegénységből kivergődöttek rettegéséről...

Brasch Bence és Balsai Móni- Forrás: Alföldi Róbert/Facebook

Brasch Bence és Balsai Móni- Forrás: Alföldi Róbert/Facebook

Ha másutt, a világ boldogabb, vagy legalábbis lakhatóbb tájain játszódna ez a történet, akár vígjáték is kerekedhetne belőle. De Oroszországban járunk ahol mindenből tragédia válik.

Adva van egy porta, a módos gazdáé, aki – mellék-, vagy főállásban, ezt tán ő maga se tudná eldönteni, öreg férj is egyben; adva van az öreg férj mellé járó fiatal, csapodárságra hajlamos feleség; és persze a jóvágású béreslegény, minden módosabb porta velejárója. Nem csoda, ha a legény és az öreg férj mellett sorvadozó asszony megtalálják egymást: és az sem, hogy később a feleség háta mögött a mostohalánnyal is románca szövődik... -olvasható a darab Facebook-oldalán.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!