Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Kettészakadt az ország - Röghöz kötnek az ingatlanárak

Népszava|2017. nov 15. 05:21
[A+ A-]

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Egyre jobban fékezik a társadalmi mobilitást az ingatlanárak: hiába mennének sokan a munkalehetőség után, ha a leszakadó térségekben teljesen elértéktelenednek a házak, lakások.

A főváros egyes részein fél évtized alatt 84 százalékkal nőttek a négyzetméterárak. Ilyen léptékű emelkedésre vidéken még nem volt példa, ám az ország gazdaságilag legjobb helyzetű megyéjében, Győr-Moson-Sopronban is több mint másfélszeresébe kerül egy négyzetméter, mint öt esztendeje, harmadával drágábban lehet ingatlanhoz jutni Hajdú-Biharban vagy Vasban, de látványos a változás Bács-Kiskunban is.

– Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár környékén már belső-pesti árakkal lehet kalkulálni – magyarázta Telekes Péter ingatlanszakértő. – Ez azt jelenti, hogy jobb környékeken félmillió forint körüli négyzetméterekkel kell kalkulálni. A növekedés oka nem a minőségjavulás, hanem a rettenetesen megnövekedett kereslet: az észak-nyugati országrészben működő cégek, gyárak vonzzák a munkaerőt, s aki teheti, oda is költözik. Viszont az elmúlt tíz évben rendkívül kevés új ingatlan épült, vagyis a lakásszám nem követte népességgyarapodást, aminek egyenes következménye az ingatlanok drágulása.

A szakértő szerint a gazdaságilag szintén prosperáló Tatabánya és Székesfehérvár esetében azért nem érződik ekkora változás, mert közelebb fekszenek a fővároshoz, így sokan inkább vállalják az ingázást, illetve a vidékről ott munkát vállalók egy része Budapesten és környékén keresett magának új otthont.

– Természetesen az ellenhatás a szegényebb megyékben jelentkezett – folytatta Telekes Péter. – Az aprófalvas területeken szinte már nincs értéke az ingatlanoknak, ugyanis - függetlenül az állapottól - tulajdonképpen lehetetlen túladni rajtuk. A legrosszabb a helyzet Nógrádban, Hevesben, Békésben, valamint a Dél-Dunántúlon, akadnak olyan kis falvak, ahol néhány százezer forintért száz négyzetméteres házat lehet venni négy-ötezer négyzetméteres telekkel. A legnagyobb egy megyén belüli differencia Somogyban található: míg a Balaton keleti medencéjében az új építésű ingatlanok négyzetméterára 700 ezer forintról indul, s millió fölött áll meg, addig alig 15 kilométerre a parttól akadnak ötszáz forintos négyzetméterek is. Utóbbira egyébként az Ormánságban, s még inkább Nógrádban rengeteg példa akad. Ráadásul ezeken a vidékeken nemcsak a kisebb településeken, de a városokban is olcsóbbak lettek az ingatlanok fél évtized alatt.

Szakemberek szerint ez a legfőbb oka annak, hogy a szegényebb vidékekről még nem távozott mindenki, a belső migráció még nem öltött gigantikus méreteket: csak elképesztő ráfordítással lehetne az ottani saját ingatlanból máshol sajátba költözni, ehhez az érintettek nem rendelkeznek elegendő megtakarítással.

– A férjem Mosonmagyaróváron kapott munkát – mesélte a kadarkúti (Kaposvárhoz közeli város - a szerk.) Ildikó. – Nekem is lenne állásom Győrben, így felmerült, hogy odaköltözünk. Csakhogy míg a három és fél szobás házunkat nagyjából 5-6 millió forintért tudnánk eladni, addig ennyi pénzért nemhogy Győrben, de még egy környékbeli faluban sem kapnánk semmit. Két gyerekkel viszont nem mehetünk másfél szobás panelba, ráadásul, ahogy néztük a kínálatot, kilencmillió alatt még ilyen kis lakást sem találni. Így aztán a férjem hetel, hétfő hajnalban utaznak el két kollégájával, s pénteken éjjel vagy szombat délelőtt jönnek haza. Mennénk mi a munka után, de nem szívesen költenénk el egy fél élet munkájából felépített ház árát két év alatt albérletre.

Ha nem is akkorák a különbségek, mint Somogyban, de Veszprémben is a Balaton-part húzta fel annyira a megyei adatot, hogy összességében a második legnagyobb emelkedést produkálta az országban: Tihanyban, Balatonfüreden, Csopakon, Balatonalmádiban ugyanis a budai hegyvidék luxusingatlanjaival megegyező árakon lehet nyaralót, házat venni, Füreden előfordul 1,3 milliós négyzetméterár is.

A frekventáltabb városok közül ezzel a legdrágábbnak számít a település, ahol az átlag négyzetméterár a budapestit is veri, a harmadik helyre pedig Siófok került. A megyei jogú városok közül Sopronban, Győrben és Veszprémben lehet a legdrágábban lakást vagy házat venni. Mindhárom településen nagyjából másfélszeresére nőttek az árak 2012 óta, s hasonló a drágulás az egyelőre még valamivel olcsóbb Székesfehérváron és Szombathelyen is.

– A helyi gazdaság ereje és fejlődése egyértelműen jelentkezik a statisztikákban – állította Telekes Péter. – Jó példa erre Kecskemét, ahol a Mercedes betelepülése óta látványos és folyamatos a drágulás, s az árak ma már verik az érdieket, pedig a budapesti agglomeráció sokáig a második legdrágábbnak számított az országban. Az ipar mellett a másik árfelhajtó tényező a felsőoktatás. Miután az albérleti árak is folyamatosan nőnek, hiszen követik az ingatlanárakat, a nagy egyetemi városokban megjelent egy markáns vásárlóréteg: a diákság illetve a szüleik. Ha ugyanis valakinek van némi megtakarítása, akkor a jelenlegi banki kamatok mellett az ingatlanhitel törlesztő részlete gyakran alacsonyabb, mint egy albérlet ára. Ennek köszönhető a harmadik nagy vásárlóréteg: egyre többen vesznek befektetésnek lakást, hiszen az elmúlt időszak példája is mutatja, néhány év alatt komoly haszonra lehet szert tenni. A másik véglet a hátrányos helyzetű térségekben élőké: sokszor egy élet munkája a ház, amit fel tudnak mutatni, de valójában semmit sem ér, s örökre röghöz köti őket.

A tulajdon az előrelépési lehetőség gátja

A saját tulajdonú ingatlan gátolja a gazdasági mobilitást Szabó János szociológus szerint. Különösen munkanélküliség sújtotta vidékeken nehezíti az előrelépést. Pedig a bankok és a különféle kormányzatok is a saját tulajdonú ingatlan megszerzését támogatják, bérlakás pedig alig van.

- A magyar társadalomban a saját tulajdonú ingatlan egyfajta státuszszimbólumnak számít, egyúttal azonban a társadalmi mobilitás legfőbb gátja.

- Mondjuk ki: a röghöz kötés alapja. A tulajdon ugyanis a gazdasági depressziós, munkanélküliség sújtotta vidékeken kifejezetten gátolja az egyén előrelépési lehetőségét. A hazai ingatlanállomány 96 százaléka saját tulajdonú, noha az egészséges nagyjából az osztrák-német helyzet lenne, ahol negyven százalék a bérlakások aránya.

- A szakemberek régóta állami bérlakás-programot sürgetnek.

- Ezzel szemben lassan két évtizede minden kormányzati intézkedés a saját ingatlan megszerzését támogatja. Erről szólnak a különféle szociális intézkedések, mint például a csok, s ennek megfelelően alakítják a bankok is hitelprogramjaikat.

- Nyugaton teljesen bevett, hogy akár gyermekes családok is egész életüket bérleményben élik le, ugyanakkor idehaza a bérlakás negatív csengésű, egyfajta leszakadást jelent.

- A szocializmus egyik legfőbb alapelve volt, hogy saját lakást kell adni mindenkinek, hiszen így nem lesz kiszolgáltatva a háziúrnak, mint a Horthy-korszakban. Ez a hozzáállás tapasztalható ma is, sokan inkább eladósodnak, s nyugdíjas korukig fizetik a hiteleiket, csak, hogy elmondhassák, van ingatlan a nevükön. S amikor lenne lehetőségük előrelépni anyagilag vagy szakmailag, nem tudnak költözni, mert visszatartja őket a nehezen megszerzett ingatlan.

Vas András

Lájkoljon minket a Facebook-on is!