Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Évszázados illúziók a Városligetben

Népszava|2017. nov 15. 05:45
[A+ A-]

Az épület 132 év alatt számos feladatot kapott, de eddig sosem sikerült megtalálni igazi funkcióját Fotók: Vajda József

Millenium Háza néven nyitják meg 2019-ben a felújított Olof Palme Házat. A századfordulós Budapestet bemutató állandó kiállítás és kávézó lesz az épületben.

- Budapesten nincs olyan állandó kiállítás, amely a századfordulós Budapestről szólna. Az újkori magyar történelem legeredményesebb időszaka a kiegyezéstől az első világháborúig tartó korszak, ennek esszenciáját az 1896-os milleniumi kiállítás adta, amelyen több mint kétszáz épületben Magyarország önmagának és a világnak mutatta meg, hogy mit hozott létre a múltban és a jelenben. Akkor ez az épület is szerepet kapott - mondta Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa egy sajtótájékoztatón és hozzátette: az Olof Palme svéd szociáldemokrata politikusról elnevezett épület Millennium Háza néven nyit majd ki és egy, a századfordulós Budapestet bemutató állandó kiállítás és egy kulturális rendezvények megrendezésére is alkalmas kávézó lesz benne. A tárlat része lesz egy több mint száz négyzetméteres terepasztal, amelyen a korabeli budapesti épületek láthatóak majd, és olyan modern technológiai megoldásokat is alkalmaznak, mint a virtuális valóság. A MÁV főépítésze, Pfaff Ferenc által tervezett, neoreneszánsz, 1250 négyzetméter alapterületű épület felújítása decemberben kezdődik, és 2019-re lesz kész. A közbeszerzést a Mészáros Lőrinchez köthető Épkar Zrt. nyerte el, ők 3 milliárdért csinálják meg a munkát.

Sághi Attila, a Városliget Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta azt is, hogy a tervtárak dokumentumai alapján az egész épületet rekonstruálni lehet eredeti formájában, és helyreállítják az épület külső részén lévő Zsolnay-kerámiákat is. Az elmúlt évtizedekben beépített elemeket is eltávolítják, a főbejáratot pedig áthelyezik az eredeti, Hermina út felőli oldalra, elé pedig egy rózsakertet terveznek.

Az épület funkciója története során sokszor változott. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra készült Műcsarnoknak, ehhez azonban kicsi volt. Szerepet kapott a honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő több hónapos milleniumi kiállításon is, itt rendezték be az Egészségügyi Csarnokot és állították ki a legmodernebb kórházi eszközöket. Később itt működött a Budapesthez köthető emlékeket bemutató Fővárosi Múzeum, de ehhez is kicsi volt. A második világháborúban találat érte. Az ötvenes években szobrászműhely lett belőle, később ideköltözött a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, majd a 90-es években a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványhoz került és alkotóházaként működött.

Igazán érdekes az lehet, hogy a tervezett kiállítás milyen történetet mond majd Budapestről és a magyar államiságról. A tervek alapján a narratíva azon alapulhat, hogy az említett időszak volt a magyar állam legprogresszívabb korszaka és ehhez jól is illeszkedik a Városliget történetének és a millenniumi kiállítás középpontba állítása. A kiegyezés után az 1885-ös országos és az 1896-os milleniumi kiállítás célja a nemzeti büszkeség és önállóság hirdetése volt, illetve az, hogy a magyar állam gazdasága modernizációra képes és akár a nyugattal is képes felvenni a versenyt ipari, mezőgazdasági és kulturális termékeivel. Ennek kinyilvánítása fontos volt egy olyan helyzetben, amikor ugyan az Osztrák-Magyar Monarchiában a magyar állam belső önállósággal rendelkezett, de szuverenitása mégiscsak korlátozva volt: az uralkodó, a külügyek, a hadügyek és az ezek fedezetére szolgáló pénzügy is közös volt Ausztriával. A gazdasági sikerek, a főleg Budapesten látványos modernizáció - amely az adott korszakban egyébként egész Európára jellemző volt - azonban nagyrészt köszönhetőek annak, hogy a magyar állam egy nagyhatalmi helyzetben lévő birodalom része volt.

Ráadásul ennek a kedvezményezett helyzetnek megvolt az ára is: a kiegyezés csak az osztrákok és a saját államon belül csak relatív többségben lévő magyarok között történt meg, ami egyre élesebb nemzetiségi feszültségekhez is vezetett a többnemzetiségű birodalomban, amely az első világháború után esett nemzetállamokra. A Millenium Háza-beli kiállítást így nem egyfajta monarchista nosztalgia jellemezheti majd, hanem egy olyan nemzetállam iránti vágyakozás, amely - ugyan egy birodalomnak köszönhetően illuzórikusan - komoly hatalommal bír és lemaradását leküzdve veszi fel a versenyt a Nyugattal.

A sétány neve marad
-Az Olof Palme név esetleges, a politikus nem járt Magyarországon. Ez egy politikai gesztus volt az MSZMP vezette kormány részéről, hogy megmutassák, nyitottak a svéd szociáldemokraták iránt - mondta Baán László, és hozzátette: a sétány neve marad.
Olof Palme 1969 és 1976, valamint 1982 és 1986 között volt Svédország miniszterelnöke. Szociáldemokrata reformokat vezetett be, növelte a dolgozók beleszólását a munkahelyi ügyekbe és új alkotmányt fogadtatott el, amely szimbolikussá tette a királyság intézményét. Második ciklusa alatt folytatta a reformokat, majd konfliktusba került katonai vezetőkkel, akik szerint nem lépett fel kellőképpen a Szovjetunióval szemben a Svédország elleni állítólagos tengeralattjáróval elkövetett határsértések, kémkedési ügyek miatt. Külpolitikáját sokan kritizálták, támogatta például Fidel Castro Kubáját és Salvador Allende chilei elnököt. Elítélte az 1968-as prágai tavasz leverését és aktívan támogatta a fejlődő országokat. 1986-ban Stockholmban merénylet áldozata lett, az elkövetőt nem kapták el. A volt Stefánia út Ajtósi Dürer sortól a Hősök teréig tartó szakaszát 1987-ben nevezték el róla és egy emlékkövet is avattak az Olof Palme Ház közelében.

Urbán Csilla

Lájkoljon minket a Facebook-on is!