Előző
Következő
új cikk

Külföld

Döntött az EP - Bevetik a 7. cikkelyt Lengyelországgal szemben

Népszava|2017. nov 15. 14:28, frissítve: 2017. nov 15. 22:38
[A+ A-]

FOTÓ: FREDERICK FLORIN / AFP

A jelenlegi lengyelországi helyzet az alapvető uniós értékek súlyos megsértésének a kockázatát hordozza. Ezért az Európai Parlament utasítja az illetékes szakbizottságát, hogy készítsen különjelentést, amelyben felszólítja a kormányok döntéshozó fórumát az EU szerződés 7. cikkének megfelelő eljárás megindítására — ezt tartalmazza az EP nagy többségének véleményét tükröző állásfoglalás, amelyet szerdán szavazott meg a képviselőtestület.   

 

Magyarország után Lengyelország már a második uniós tagállam, amely ellen a legszigorúbb szankciókkal fenyegető procedúrát kezdeményezi az Európai Parlament. Idén májusban elfogadott határozatában Magyarországgal szemben kezdeményezte az uniós zsargonban “nukleáris opciónak” nevezett 7. cikk szerinti eljárás beélesítését.

Az EP szerint Lengyelországban az utóbbi két évben olyan jogalkotási fejleményekre került sor, amelyek ellehetetleníthetik a jogállamiságot, valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselők ezek közé sorolják — egyebek mellett — a bírói függetlenséget csorbító igazságszolgáltatási reformot, az állami médiára és az NGO-kra vonatkozó jogszabályokat, a rendőrségi törvényt, a közszolgálati törvényt, a menedékjog, a gyülekezés szabadsága és a nők jogai terén bekövetkezett változásokat. Az EP határozata felszólítja a lengyelországi hatóságokat, hogy működjenek együtt az Európai Bizottsággal és vegyék figyelembe az ajánlásait.

A szavazást megelőző, olykor meglehetősen forró hangulatú és személyeskedésektől sem mentes plenáris vitában Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke megerősítette, hogy Varsó nem hajlandó a párbeszédre Brüsszellel. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője azt mondta: Lengyelország ahelyett, hogy Európa vezető országa lenne, “lefokozta magát Orbán bandájának és az illiberális társadalmaknak a szintjére”. Ryszard Legutko, a lengyel kormánypárt EP-képviselője hétperces hozzászólásában megsemmisítő kritikával illette az EU intézményeit és döntéshozóit, akik szerinte nem ismerik a lengyel helyzetet, ultimátumokat intéznek Varsóhoz és kettős mércét használnak. Felszólalása után a politikus azonnal elhagyta az üléstermet, így nem hallotta azokat a felszólalókat, akik válaszoltak a vádjaira, és élesen bírálták a varsói kormányt, amiért nem ítélte el a november 11-ikén lezajlott idegengyűlölő és fasiszta felvonulást.

Halmai Katalin (Brüsszel)

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja leszögezte: nem támogatták a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy "Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra", és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek.
"Elfogadhatatlan, hogy számos, a valóságtól elrugaszkodott képviselő abban leli örömét, hogy a szubszidiaritás elvét semmibe véve nemzeti belügyekbe avatkozik" - írták közleményükben, miszerint "a lengyel kormány egyértelmű bevándorlásellenes álláspontot képvisel, Brüsszel pedig bünteti ezért".
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság az EU legfontosabb alapelve, és ha ez veszélybe kerül, akkor veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia is. "Ma mindez veszélyben van Lengyelországban és Magyarországon is" - közölte.
Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa pedig kiemelte, egyre nő azon országok száma, amelyek kapcsán vitát kell folytatni a jogállamiságról. Aláhúzta: Magyarországon és Lengyelországban például "kormányzatilag monopolizálják a médiapiacot, szimpla propagandaeszközzé degradálva a sajtó meghatározó részét".

Lájkoljon minket a Facebook-on is!